Michelisz tesztelte a gyári Hondát!

Publikálás dátuma
2014.11.28. 19:00
Makaó. Forrás: Facebook
Úgy tűnik, a túraautó-világbajnokság (WTCC) magyar világklasszisa, Michelisz Norbert egyre közelebb került ahhoz, hogy jövőre ő legyen a Honda egyik gyári pilótája. A nemrég zárult világbajnokság összetettjében 4. helyen végző magyar pilóta ugyanis három napon keresztül részt vett a japán márka gyári csapatának spanyolországi tesztjén a Motorland Aragónon, és Gabriele Tarquini mellett vezette a JAS Motorsport autóját.

„Elsősorban két versenyző dolgozik az autóval, Gabriele Tarquini és Michelisz Norbi” – árulta el Alessandro Mariani, a JAS Motorsport csapatfőnöke.

A Zengő Motorsport versenyzője Makaóban tudta meg, hogy a gyári Honda-csapat bevonja őt a téli tesztprogramba. A magyar versenyző közel 80 kört teljesített az 5,5 kilométer hosszú pályán, tehát több mint 400 kilométert vezethetett. Saját bevallása szerint ennyit korábban soha egyetlen teszten sem ment egy nap leforgása alatt.

„Jól éreztem magam az autóban, voltak újítások a karosszérián és a motorban. Csak nekem volt új a felfüggesztés is, hiszen a két gyári versenyző a szezon végén már használta az új lengéscsillapítókat. Tudom, most sokan kombinálnak, hogy mit is jelenthet az, hogy a gyári csapattal teszteltem, de szeretném nyilvánvalóvá tenni, hogy még semmilyen döntés sem született a jövőmmel kapcsolatban. Úgy tudom, 5-6 hasonló teszt még tervbe van véve a 2015-ös idény rajtjáig” – nyilatkozta saját honlapján Michelisz.

Szerző

Hálaadás amerikai focival

Publikálás dátuma
2014.11.28. 16:16
Illusztráció/Getty Images
Az Egyesült Államokban és Kanadában az egyik legfontosabb ünnep a hálaadás (angolul thanksgiving), amit november negyedik csütörtökjén ünnepelnek. A családok nagy része ilyenkor együtt fogyasztja el az asztalról ilyenkor elmaradhatatlan pulykát. A helyiek azonban nemcsak ezzel a finomsággal lakhatnak jól, az amerikai foci iránti éhségüket is jelentősen csillapíthatják, három egymás utáni NFL mérkőzéssel. A hagyomány szerint a Dallas Cowboys és a Detroit Lions ilyenkor hazai pályán fogadja soros ellenfelét.

A csapatoknak a presztízsmeccsen kívül azért is fontosak ezek a találkozók, mert ekkor megmutathatják a nézőknek mit is tudnak igazából, hiszen ilyenkor az egész ország azt a mérkőzést követi. Ráadásul Bill Belichick – a bostoni New England Patriots edzője – szerint ilyenkor indul el igazán a szezon, azaz annak a csapatnak van esélye a rájátszásba jutni és ott jól szerepelni, amelyik novemberben és decemberben sok pontot gyűjt.

Ebben a szezonban Detroit Lions–Chicago Bears, Dallas Cowboys–Philadelphia Eagles és San Francisco 49ers–Seattle Seahawks meccseket játszottak a hálaadásnapi délutánon.

Az első találkozón a korai Bears vezetés után a Lions fordítani tudott, és végül 34-17-re megnyerte a párharcot, így szorosan ott lohol a jelenlegi divízió-első Green Bay nyakán. Az utóbbi együttes ezen a héten a Patriots ellen lép pályára. (Minden ranglista szerint ez a két csapat jelenleg a legerősebb, így izgalmas meccset láthatunk vasárnap este.)

A második meccsen az NFC-East idei rivalizálásából most az Eagles jött ki jobban, és könnyed játékkal 33-10 arányban megverte a harmatosan teljesítő Cowboys-t, de semmi sem dőlt még el, hiszen két hét múlva megint összecsap a két csapat. Pozitív csalódást jelentett az Eagles szurkolóinak Mark Sanchez magabiztos teljesítménye, ugyanis a „butt-fumble”-ről elhíresült irányító jól pótolta a kulcscsonttörés miatt nem játszó Nick Foles-t.

Szintén nagy volt a tét az utolsó mérkőzésen. A Seahawks 17-3-as győzelmével nagy lépést tett a Wild Card pozíció és így a rájátszás felé, míg a vereséggel erre egyre kevesebb az esélye a niners-nek. A regnáló bajnok védelme, úgy tűnik, összeszedte magát, és újra kezdik elérni tavalyi formáját. Ennek is – és a gyenge friscói támadósornak is – köszönhető, az igen csekély 3 „leadott” pont.

A hétvége többi párharcának is nagy jelentősége lesz, hiszen annyira szoros a mezőny, hogy még majdnem mindenkinek esélye van a továbbjutásra (az NFC-ben konkrétan mindegyik csapat bejuthat még a rájátszásba), de lassan értelme lesz elkezdeni számolgatni, hiszen négy hét múlva vége az alapszakasznak, és kialakul a playoff (rájátszás) mezőnye.

Szerző

"A liberális demokráciák adhatnak szabadságot és jólétet"

Az MSZP elnöke szerint a liberális demokráciáknak sikerült biztonságos demokráciát, egyszerre szabadságot és jólétet teremteniük. Tóbiás József erről az illiberális demokráciákról rendezett nemzetközi konferencián beszélt pénteken Budapesten.

Az ellenzéki politikus felidézte, hogy Orbán Viktor kormányfő megnyilatkozásaiban a Nyugat kritikus szemléletét az elmúlt fél évtizedben a válságokkal küszködő, hanyatló, elkerülhetetlen vég felé tartó Nyugat képe váltotta fel és ezen alapul az a szemlélet, amely szerint létjogosultságát vesztette a nyugati mintakövetés, új korszak kezdődik, melyben Magyarországnak is a saját rendszerét kell felépítenie. A római katolikus közép-európai országok uniós csatlakozásával felerősödött a kultúrharc Európában - hivatkozott a miniszterelnökre a szocialista párvezető, aki szerint mindez több mint pártprogram, és már a magyar és közép-európai paradigmaváltás igényét hordozza magában.

Szerinte a magyar társadalom számottevő része kiábrándult a nyugati típusú demokráciából és Orbán ezt meglovagolta. Diagnózisában vannak reális elemek, de alábecsüli a nyugati demokráciák életképességét - jegyezte meg Tóbiás József. A jelenlegi miniszterelnök hatalomgyakorlását Putyinéhoz hasonlítják, mert elutasítja a jog uralmát, szűkíti a politikai váltógazdálkodás lehetőségeit, ellenzék nélküli kormányzást valósít meg, a parlamentet vitaklubbá silányítja, a kereszténységet alárendeli a politikai igényeknek, felülről szervezett civileket használ, államosítja a közmédiát és adminisztratív korlátozásokkal sújtja a valódi civileket - mondta az ellenzéki politikus.

Tóbiás József szerint Magyarországon a demokratikus ellenzéki pártoknak az átélhető szabadság és a megélhető biztonság demokráciájára kell építeniük politikájukat, ez lehet az alternatívája annak, amit a jelenlegi miniszterelnök meghirdetett. A kapitalizmust támogató politika pedig nem fordulhat el a lecsúszottaktól, a lecsúszás árnyékában élő emberektől - fűzte hozzá a baloldali politikus.

Ernst Stetter, a rendezvényt támogató brüsszeli Foundation for European Progressive Studies (Európai Progresszív Tanulmányokért Alapítvány) főtitkára szerint veszélyes, ha egy kormányzat azt hiszi, abszolút hatáskörökkel rendelkezik. Az ilyen rendszerekre jellemző, hogy az emberek, a nép nevében beszélnek, miközben megkerülik saját alkotmányukat. Ernst Stetter német állampolgárként és meggyőződéses európaiként azt hangsúlyozta: nem az állam rendetlensége, hanem brutális fegyelmezettsége a legnagyobb veszély. Példa erre a náci Németország vagy a sztálini Szovjetunió. Éppen ezeknek a szomorú eseményeknek a tanulságaként kezdődött el az európai integráció, amely arra a felismerésre épül, hogy a béke és a szabadság egymást feltételezi, valódi demokráciák nem háborúznak egymással, a béke a szabadság záloga, a szabadság pedig jólété.

A magyar kormány úgy tesz mintha a jogállam keretei között mozogna, de ennek ellentmond többek között a visszamenőleges jogalkotás, a magántulajdon és a kisebbségek elleni lépések, az alkotmány aláaknázása - mondta a szakember. A többség uralma jogállamiság nélkül veszélyes, a szabadság eróziójához vezet, a demokrácia homlokzattá válik, amely mögül hiányoznak az európai értékek - mondta Ernst Stetter, aki szerint Magyarország ma nem léphetne be az EU-ba, mert nem felelne meg a demokrácia-kritériumoknak, az úgynevezett koppenhágai kritériumoknak. (Az EU által kidolgozott és az 1993-as koppenhágai csúcstalálkozón a felvételért folyamodó országok számára támasztott feltételek között voltak politikaiak is, így többek között a stabil demokratikus intézményrendszer és az emberi, kisebbségi jogok védelme.)

Egy jelentős feltétele van az európai integrációnak - figyelmeztetett Ernst Stetter -, hogy működjön a demokrácia. A béke nem beárazható, a demokrácia ügye pedig nem egy rezsim döntése - tette hozzá. Boros Tamás politológus, a rendezvény szervezésében közreműködő Policy Solutions társigazgatója arra hívta fel a figyelmet: a szakemberek szerint a világban a második világháború után hozzávetőleg negyven valódi demokrácia volt, ez hatvan év alatt, 2005-ig mintegy háromszorosára, 120-ra emelkedett, a trend azonban megfordult, ma már negyedével kevesebb, alig 90 van.

A demokratikus értékközösségtől "elcsatangolt" országokban azonban többnyire nem a 20. századi értelemben vett nyílt diktatúra, hanem illiberális demokrácia van. Erre a berendezkedésre pedig az jellemző, hogy bár látszólag minden demokratikus intézmény megvan, de egyik sem az embereket szolgálja. A politikai rendszer demokratikusnak tűnik, de valójában nem az. Az illiberális demokráciákról Európában című konferenciát a Foundation for European Progressive Studies, a Táncsics Alapítvány és a Policy Solutions szervezte.

Szerző
Frissítve: 2014.11.28. 15:51