Már százezren látták - Szaladjon, december végéig nyitva!

A szegedi  Móra múzeum történetének legsikeresebb tárlatát, A fáraók Egyiptoma című kiállítást eddig százezren látták, a tárlat  még egy hónapig megtekinthető.

A tárlat százezredik látogatóját, a fővárosból érkezett Ivády Rékát Botka László polgármester köszöntötte kedden.

A politikus elmondta, hogy a 2012-es Munkácsy-kiállítás volt eddig a szegedi Móra Ferenc Múzeum eddigi leglátogatottabb időszaki tárlata, amelyet több mint 49 ezren tekintettek meg. A közgyűjtemény három helyszínen látható egyiptomi kiállításával sikerült ezt túlszárnyalni, a százezres látogatószám azonban nemcsak a szegedi múzeum történetében számít rekordnak, hanem a vidéki kiállítóhelyek között is kiemelkedő eredmény.

A polgármester közölte, hogy a tárlatokra a szegediek mellett sokan érkeznek az ország más részeiről és külföldről - elsősorban Vajdaságból - is. Botka László hangsúlyozta: bízik abban, hogy a Móra múzeum a következő években is a bővülő szegedi idegenforgalom egyik meghatározó vonzereje lesz. A fáraók Egyiptoma című kiállítás áprilisban nyitotta meg kapuit: ekkortól látható a Kass Galéria egyiptomi sírkamrája. A nagyszabású tárlat második helyszíne, a Fekete-ház májusban csatlakozott a balzsamozás termével, a harmadik helyszín, a Móra múzeum főépületében az egyiptomi vallást és mindennapokat bemutató kiállítás pedig a Múzeumok éjszakáján nyílt.

Fogas Ottó múzeumigazgató közölte, hogy a tárlat nyitva tartási idejét december 30-ig meghosszabbították. Mindhárom helyszínen folyamatos az érdeklődés: a látogatókat csütörtökönként hosszabbított nyitva tartással, csütörtökön és szombaton pedig ingyenes tárlatvezetésekkel várják.

Szerző

Család- és betegbarát munkahelyek

Érdekes, hogy a kormánytisztviselői kar munkáltatása kapcsán akadunk ki a napi 10-12 órai munkán.

Ehhez képest az egészségügyben rendszeres, hogy 12-12 órás nappali/éjszakai műszakban váltják egymást a közalkalmazottak. A műszakváltáskor természetesen – és jogszabályi kötelezettségként – a betegekkel és egyebekkel kapcsolatos tudnivalókat is átadja a lelépő a belépőnek, ami már „önkéntes” munkaidő terhére történik. Ezenkívül a munka törvénykönyve szerint elrendelhető évi 300 túlóra helyett az egészségügyi közalkalmazott évi 416, azaz heti 8 túlórára is kötelezhető, illetve, ha orvosként „önként” vállal ügyeletet, akkor ennél is többet tölthet munkahelyén.

Ráadásul a munkaidőkeret nem csak havi, hanem akár négyhavi bontásban is számolható, azaz a szabadság idején kiesett munkaidőt is ledolgozza a közalkalmazott a szabadságidő előtti és utáni hónapokban. És ráadásul a többség számára a munka a 365 nappal és éjszaka bármelyik időszakára, akár a szombatok és vasárnapok felére is eshet. Szerencse a kizsákmányolásban, hogy az alacsony bér és a család eltartásának kötelezettsége miatt az egészségügyi dolgozók többsége kénytelen vállalni a túlórákat, és nem kevesen a főmunkahelyükön kívül is kénytelenek további munka után nézni.

Bármennyire is családbarátok az egészségügyiek, mindannyiunk szerencséjére e munkarend és a korai kiégés veszélye ellenére sem mondanak fel. És ha már szóba került a munka törvénykönyve, emlékezzünk meg arról a hajdanvolt kitételről, mely szerint az ingyenmunka tilos. Ma – csak hogy élhessenek hivatásuknak – többen úgynevezett önkéntes segítőként, azaz fizetés nélkül dolgoznak. Van tehát még lehetőség a kormányzati munka rezsijének csökkentésére!

Szerző

Család- és betegbarát munkahelyek

Érdekes, hogy a kormánytisztviselői kar munkáltatása kapcsán akadunk ki a napi 10-12 órai munkán.

Ehhez képest az egészségügyben rendszeres, hogy 12-12 órás nappali/éjszakai műszakban váltják egymást a közalkalmazottak. A műszakváltáskor természetesen – és jogszabályi kötelezettségként – a betegekkel és egyebekkel kapcsolatos tudnivalókat is átadja a lelépő a belépőnek, ami már „önkéntes” munkaidő terhére történik. Ezenkívül a munka törvénykönyve szerint elrendelhető évi 300 túlóra helyett az egészségügyi közalkalmazott évi 416, azaz heti 8 túlórára is kötelezhető, illetve, ha orvosként „önként” vállal ügyeletet, akkor ennél is többet tölthet munkahelyén.

Ráadásul a munkaidőkeret nem csak havi, hanem akár négyhavi bontásban is számolható, azaz a szabadság idején kiesett munkaidőt is ledolgozza a közalkalmazott a szabadságidő előtti és utáni hónapokban. És ráadásul a többség számára a munka a 365 nappal és éjszaka bármelyik időszakára, akár a szombatok és vasárnapok felére is eshet. Szerencse a kizsákmányolásban, hogy az alacsony bér és a család eltartásának kötelezettsége miatt az egészségügyi dolgozók többsége kénytelen vállalni a túlórákat, és nem kevesen a főmunkahelyükön kívül is kénytelenek további munka után nézni.

Bármennyire is családbarátok az egészségügyiek, mindannyiunk szerencséjére e munkarend és a korai kiégés veszélye ellenére sem mondanak fel. És ha már szóba került a munka törvénykönyve, emlékezzünk meg arról a hajdanvolt kitételről, mely szerint az ingyenmunka tilos. Ma – csak hogy élhessenek hivatásuknak – többen úgynevezett önkéntes segítőként, azaz fizetés nélkül dolgoznak. Van tehát még lehetőség a kormányzati munka rezsijének csökkentésére!

Szerző