Költségvetés a túlzott optimizmus jegyében

A családok megerősítése, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés áll a 2015. évi állami költségvetés középpontjában Varga Mihály szerint. A nemzetgazdasági miniszter a büdzséről szóló törvény elfogadását követően tartott sajtótájékoztatóján ehhez hozzáfűzte, hogy a jövő esztendő a bankok elszámoltatásának éve lesz, és ezzel egyidejűleg a devizahiteleket is kivezetik. A költségvetési törvényhez benyújtott félezernyi módosító indítvány egyötödét fogadták el, ezek valamennyien a kormánypártoktól, illetve a Fidesz-KDNP többséggel működő költségvetési bizottságtól eredtek, és egyik nyomán sem történt érdemi változás.

Zsebbevágó változások

A jövő évi költségvetés, az ezt megalapozó törvény, a különböző adójogszabályok és egyéb, ezeket befolyásoló törvények révén 2015-től számos változással találkozhatnak mind a háztartások, mind a vállalkozások. Ezek döntő többségének kedvezőtlen hatásai lesznek a gazdaság szereplőire. Ezek közül a legjelentősebbek:

A pedagógus életpályamodellt a jövőben nem a minimálbérhez kötik, amit az érintettek kedvezőtlenül fogadtak, mert álláspontjuk szerint a legfontosabb garanciaelem esik ki ezáltal.

A magán-nyugdíjpénztárakat gyakorlatilag felszámolják azáltal, hogy a költségvetést megalapozó törvény kimondja: meg kell szüntetni azt a magánnyugdíjpénztárat, amelynél a taglétszámhoz képesti befizetők aránya a megelőző hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül nem éri el a 70 százalékot. Ezt a követelményt nehéz lesz teljesíteni, mert a munkaadók már nem fizetnek be a pénztárba.

A legfrissebb, nyilvánosságra került intézkedés az M0-ás fizetőssé tétele, amely ellen még számos kormánypárti településvezető tiltakozik.

Megvalósul az a kormányzat által is támogatott elképzelés, hogy a boltok 2015 márciusától kötelesek zárva tartani. A kisebb családi boltok egyenlőre mentesülnek a rendelkezés hatálya alól.

A külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok gazdaságos működését nagy mértékben befolyásolja, hogy 2015-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat sávosan kell megfizetni, mégpedig úgy, hogy a legfelső érték a korábbi hatvanszorosa lesz a korábbinak.

A veszteséges működést külön is szankcionálják, csak két deficites évet engedélyeznek a külföldi tulajdonban lévő láncoknak.

A vállalkozások számára kedvezőtlenül változik meg a társasági adónál a nyereségminimum kiszámításának módja, a jövőben a teljes árbevétel 2 százaléka után kell megfizetni a társasági adót.

A dohányipari vállalkozások sújtja, hogy egyszeri rendkívüli egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük, az árbevétel arányában. A törvény úgy differenciál, hogy egyes társaságokat ez kevésbé érint, másokat annál jobban. Emellett a dohány-kiskereskedelem ellátásánál kreáltak egy új szereplőt, a központi dohányellátót. Ennek működési módját még nem alakították ki. A szerepet betöltheti egy kijelölt társaság, de alapíthatnak erre a célra egy új állami céget is. Az még nem dőlt el, hogy ezt a szerepet mely cég fogja betölteni, vagy az állam saját vállalkozáson keresztül fogja ellátni. Szintén a szektort érinti, hogy az új trafiktörvény jövedéki adóemelésről döntött.

Mindent az államnak, semmit az embereknek...

Ez a pénzbehajtás költségvetése - jelentette ki a 2015-ös büdzsét megalapozó törvényekről szóló szavazás előtt Burány Sándor. A költségvetési bizottság MSZP-s elnöke hozzátette, a kormány mindenre adót vett ki, ami mozog, de arra is, ami nem, hogy biztosítsa a költségvetés egyensúlyát és a presztízsberuházások fedezetét. Ha ezt a pénzbehajtást nem a parlamentben csinálnák, hanem a nyílt utcán, akkor ezért büntetés járna. Az adóemelések közül a leghúsbavágóbbnak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj hat százalékra emelését nevezte, amellyel szerinte 33 százalékra emelkedik a legtöbb élelmiszer adója. Burány szerint Orbán Viktor kormányfő a napokban nyíltan hazudott, amikor uniós előírással indokolta az M0-s fizetőssé tételét. Ezt az Európai Bizottság cáfolta. Az ellenzéki képviselő arról beszélt, hogy miközben a szegénységet terhelő költségvetést a Fidesz megszavazza, a kormánypár politikusai "zavartalanul és látványosan gazdagodnak". Az embereknek teljesen igazuk van, amikor az utcára mennek a korrupt kormánnyal szemben - fogalmazott Burány.

Az LMP szerint a társadalom legmódosabb 10 százalékának kívánságlistáját tartalmazza a többség érdekeivel szemben a jövő évi költségvetés, amely tovább növeli a vagyoni és jövedelmi különbségeket. Schmuck Erzsébet a párt parlamenti képviselője kijelentette, a büdzsé azt bizonyítja, hogy a kormánytöbbség alkalmatlan az ország irányítására. A költségvetés növeli a szegények számát, 2015-ös büdzsé az Orbán-kormány eddigi leghivalkodóbb, legurizálóbb költségvetése, amely a jövő évet az adómaximalizálás és a társadalmi szolidaritás felmondásának évévé teszi.

A jövő évi büdzsé a PM szerint olyan, mint a sok alkohol: öl, butít és nyomorba dönt, és ha a költségvetést a jelenleg tervezett módon valósítják meg, akkor "éhen fogunk dögleni". Szabó Tímea, a párt társelnöke arról beszélt, hogy ez a büdzsé elveszi az utolsó falat kenyeret a szegény gyerekektől, az oktatáshoz való jogot a fiataloktól, a közmunkával pedig nyomorba dönti azokat, akiknek ma még lenne lehetőségük munkába állni. Kijelentette, aki igent mond a 215-ös költségvetésre, az saját urizálására, luxuskiadásaira szavaz, miközben hatszázezer gyermek nélkülöz.

Szelényi Zsuzsa, az Együtt képviselője a szavazás előtt agyonadóztatásról, dilettáns tervezésről, a szegények megsarcolásáról beszélt. Mik a legnagyobb disznóságok a költségvetésben - kérdezte, majd azt válaszolta: a pénzeknek, amelyeket urizálásra költ a kormány sokkal jobb helye lenne az iskolásoknál, óvodásoknál, a szegényeknél. Szelényi szerint dióhéjban így foglalható össze a 215-ös költségvetés lényege: mindent az államnak, mindent Orbánnak, semmit az embereknek.

Igazságtalan és erkölcsileg védhetetlen a rozoga lábakon álló költségvetés. Ezt már a DK-s Varju László mondta az újságíróknak, még a parlamenti szavazások előtt. Az ellenzéki képviselő szerint a jövő évi büdzsé a pangás, a társadalmi leszakadás és az elszegényedés költségvetése. A kormány 2015-ben láthatóan minden bajbajutott embert magára hagy, mindenkitől több pénzt akar elvenni a különadókkal és az adóemelésekkel, eközben viszont nekik nyilvánvalóan jut újabb stadionokra, "felcsúti mangalicatelepre", medencékre, külföldi utakra - fogalmazott a DK pártigazgatója.

Egy tábla tejcsokoládét is kapott Varjutól a Népszava tudósítója, amin egy kisfiú mosolyog. A csoki hátára ezt írták: "Én azt szeretném kérni az angyalkától, hogy a szüleink ne veszítsék el a munkájukat. Segíts, kérlek teljesíteni! Szavazz nemmel a dohányipart érintő törvényekre!" Az ellenzéki politikus elmondta, hogy a dohányipari szervezetek minden képviselőnek küldtek egy ilyen tábla csokoládét, hátha meghallgatják a gyerekek kérését.