rasszizmus;Európai Tanács;Niels Muiznieks;

2014-12-17 06:06:00

Aggódik az Európa Tanács

Súlyos kritikákat fogalmazott meg a hazai emberi jogi helyzetről Niels Muiznieks. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa tegnap közzétett, Magyarországról szóló jelentésében szorgalmazta a médiaszabályozás további módosítását és figyelmeztetett az előítéletesség terjedésére is. Felhívta a figyelmet a romákat, a szexuális kisebbségeket, a hajléktalanokat, valamint a menekülteket érintő diszkriminációra is.

Erős megállapításokat tett az Európa Tanács emberi jogi biztosa tegnap közzétett, Magyarországról szóló jelentésében. Niels Muiznieks üdvözölte, hogy az európai előírásokkal összhangban álló módosításokat hajtottak végre a médiaszabályozásban, ám aggodalmát fejezte ki, mondván: a gyakorlatban egyes előírások puszta létezése is "dermesztő hatást" gyakorol az újságírói szabadságra. Súlyos szankciókat tartalmaz ugyanis, amelyeket bár ritkán alkalmaznak, létezésük öncenzúrára késztet. Ezért a biztos javasolta, a médiatörvény véleményre és politikai nézetek kifejtésére vonatkozó rendelkezéseinek eltörlését vagy átalakítását, az újságírók forrásainak védelmére vonatkozó szabályok kiterjesztését, valamint azt, hogy a nyomtatott és az online médiára ne vonatkozzanak a regisztrációs előírások. Azt is kérte, vizsgálják felül a médiaszabályozó hatóságok (a médiatanács) kinevezési eljárását. A biztos a reklámbevételek megadóztatásának módját és a politikai reklámok korlátozását "a sajtószabadság csorbítására tett további erőfeszítésekként" értékelte.

Muiznieks arra is felhívta a magyar hatóságokat, hogy töröljék a rágalmazás tényállását a Btk.-ból, helyette polgári jogi szankciókat alkalmazzanak. Aggodalmának adott hangot a rasszizmus és az előítéletesség fokozódása miatt. Különösen kirívónak ítélte meg a cigányellenes megnyilvánulásokat, a romák elleni erőszakos cselekedeteket és "paramilitáris felvonulásokat". Annak ellenére, hogy a magyar hatóságok elítélték az antiszemita kijelentéseket, az antiszemitizmus visszatérő probléma - állapította meg. Muiznieks a "szélsőséges szervezetek egyre jobban látható jelenlétét" is kifogásolta, hozzátéve: "E folyamat megkülönbözető jellemzője egy szélsőséges retorikát használó párt erős jelenléte a magyar parlamentben, valamint az e párt és a romák elleni megfélemlítő cselekményeket alkalmazó paramilitáris csoportok közötti szoros kapcsolatok kombinációja". Üdvözölte a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorítását célzó törvények szigorítását, de felhívta a hatóságokat, fordítsanak nagyobb figyelmet a bűncselekmények esetleges rasszista indítékainak feltárására. A romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben kiemelt fontosságúnak tartja a romák oktatáshoz való hozzáférésének javítását, az iskolai szegregáció felszámolásával.

Muiznieks szorgalmazta, hogy a hatóságok tegyenek előrelépéseket a fogyatékkal élők életkörülményeinek javításában. A szexuális orientáció miatti hátrányos megkülönböztetés elleni fellépésben elért eredmények elismerése mellett felhívta a hatóságokat, tegyenek meg minden lépést az LMBTQ személyek megkülönböztetése, az őket érő támadások ellen. Aggodalmának adott hangot a közterületen való éjszakázást és a hevenyészett kunyhók építését tiltó szabályozások miatt. Megállapítása szerint a magyar hatóságok a 2013-ban végrehajtott jogszabály-módosítások ellenére is túl gyakran helyezik őrizet alá a menedékjogért folyamodókat.