Szerintem;köztársasági elnök;prezidenciális köztársaság;
2014-12-18 07:25:00
Összefüggésben az államfői jogállás jövőbeni feltételezett változásaival, a Népszava 2014. december 11.-i számában tartalmas összeállítást közölt a köztársasági elnök kompetenciáiról. A felsorolt hatáskörök kapcsán, az elnöki pozíció reális megjelenítése érdekében feltétlenül ki kell emelni, hogy a felsorolt jogkörök nagy többségét az elnök csak miniszteri ellenjegyzés esetében gyakorolhatja. Ez a jogi formula valójában leveszi a felelősséget az államfőről és így annak döntései legtöbb esetben a miniszter egyetértése, hozzájárulása nélkül érvénytelenek. Csupán néhány, de nem jelentéktelen esetben, az elnök élhet mérlegelési jogával (a miniszterelnök-jelölt felkérése, a politikai és az alkotmányos vétó alkalmazása, a kitüntetési és kinevezési jog gyakorlása sorolható ide). Ezek sorában a legfontosabbnak a kormányalakítási megbízást tekinthetjük. A parlamenti kormányzati rendszerekben tehát az államfői hatalom nem elsősorban a jogilag rögzített hatáskörökön alapul, az államfő főként személyes tekintélye alapján válik az állami élet hangsúlyos tényezőjévé.
Ami az elnökválasztás módját illeti, az arra vonatkozó szabályoknak alapvetően két követelményt kell teljesíteniük, azt hogy a köztársasági elnök minél szélesebb támogatást élvezzen, valamint hogy a választás eredményes legyen. A jelenlegi magyar szabályozás az első követelményt nem teljesíti, a választást a mindenkori parlamenti többség kezébe adja (a közelmúltban arra is volt példa, hogy az ezzel a lehetőséggel nem tudott élni). Az Európai Unió tagállamaiban csak Lettországban találunk a miénkhez hasonló megoldást. Az alkotmányjogi szakirodalomban erőteljesen jelen van az az álláspont - amit összehasonlító alkotmányjogi elemzések is megerősítenek - nincs feltétlen összefüggés az elnökválasztás módja és az államfői poszt súlya között. Önmagában tehát a köztársasági elnök közvetlen választása még nem eredményez félprezidenciális kormányzati rendszert.