Mindenki hazudik - Róza a kegyes csaló

Publikálás dátuma
2015.01.12 06:47
A címszerepet játszó Almási Éva és az éppen puhuló zordon apát alakító Dengyel Iván FOTÓ: NAGY DÁNIEL
Fotó: /
Sokat nevetnek a nézők Benedek Miklós rendezésében, a Róza című vígjátékon, a Karinthy Színházban. De közben ez a produkció azért regél a lecsúszásról, elszegényedésről is, és remek játéklehetőséget biztosít a címszereplő Almási Évának.

Róza a kegyes csaló, a maga, de a mások malmára is vizet hajtó fifikás szélhámos, a nagy organizátor, akinek ezer arca van. Ha kell, kőkemény, és rettenthetetlenül tántoríthatatlan. Máskor vajra kenhetően szelíd, sőt már-már mézesmázos. Olykor igencsak őszintén megmondja a magáét, ha pedig azt látja célravezetőnek, akkor színlel rendesen. Köntörfalaz és mismásol.

A Karinthy Színházban bemutatott Lengyel Menyhért darab jutalomjáték Almási Évának, miközben másoknak is jó lehetőséget biztosít. Színész, Benedek Miklós, állította színpadra, aki rendezés közben is képviselte a színész kollégái érdekeit. Meg fiával, Benedek Alberttel át is írta a darabot, nyilván ekkor szintén gondja volt rá, hogy hálás szerepek kerekedjenek ki végeredményként.

Furcsa darab ez, mert szól az elszegényedésről, azzal, hogy csaknem mindenkinek meg kell tanulnia a képmutatás mesterségét annak érdekében, hogy felszínen maradjon. Ugyanakkor kicsit cukros, rózsaszínbe hajló mesevilág is, melybe csak áttételesen tör be a brutális valóság. Vagyis alapvetően a szórakoztatás a cél. Miközben egy polgári család lecsúszása, az ügyeskedés, hogy ez a folyamat akár mindenáron is, de megállítható legyen, ma is abszolút aktuálisnak tűnik. A történet szerint az illető családban van egy megesett lány, akinek zabigyerekét kiadták a Rákosszentmihályon élő Rózának, aki hasonló csemetékből, persze pénzért, többet is átvett megőrzésre. Éppen a pénzt jön bevasalni, ami nincs, sebtében adódik viszont egy gazdag vőlegényjelölt.

Róla aztán kiderül, hogy neki is van egy zabigyereke, meg egy zord atyja, ebből adódik a temérdek mulatságos konfliktus, és félő, hogy az egész frigyből nem lesz semmi. De persze, miután vígjátékról van szó, lesz, mert jelen van Róza, aki nagy leleménnyel mindent elrendez. Almási egy ösztönösen is jó életismerőt játszik. Aki ránéz valakire, és kapásból tudja milyen ember, mi az ábra, mi a teendő. Egy kis huncutságért, kamuzásért, színlelésért a cél érdekében igazán nem kell a szomszédba mennie. Van például egy színlelt ájulási jelenete, amivel a férjjelölt fiatalembernek akarja mutatni a határtalan felháborodását.

Akkorát huppanva ájul bele egy fotelbe, hogy még akik tudják, hogy színlel, azok is megrémülnek, ijedten nézve legyezgetik. Aztán, amikor elmegy a fiatalember, hirtelen borízű, pikírt, követelőző hangon elkiáltja magát, hogy „kávét!” Persze hatalmas röhögés lesz a nézőtéren, virtuózan hidegből melegbe ránt minket, gunyorosan komédiázik. Jók ehhez a partnerei. Özvegy Verőczynét, a megesett lány anyját, Murányi Tünde adja, megmutatja milyen az, amikor valaki fenn az ernyő, nincsen kas alapon feltétlen rongyot akar rázni, megátalkodottan nagyzol, pedig már rongy se nagyon van, erősen kétséges a szűkös megélhetés is. A lánya, Szabó Erika alakításában, még tehetséges tanuló a képmutatásban, de azért csak belejön.

Szanitter Dávid a zabigyerek apja úriembernek mutatkozni akaró fickó, aki a haverjának ajánlja némi kis beavató etyepetyére azt a nőt, akitől neki született általa félredobott gyereke. A haver, Rábavölgyi Tamás alakításában az a mulya, majd kinyíló csipájú srác, aki belehabarodik a lányba. Dengyel Iván a mordon apa, akit Róza kellő rafinériával alaposan megpuhít. Eke Angéla a mindent látó, és gesztusokkal, mimikával véleményező szobalány. Széles Tamás nyíltszíni tapsot arat egy fennhéjázó bútorárusként.

Ebben a darabban mindenki megéri a pénzét, de senki nem gazember igazán. Ez egy fölöttébb megbocsájtó produkció. Bár azért Benedek nem csinál egyértelmű boldog végkifejletet. A fiatalok ugyan összeboronálódnak, de a zabigyerek Gyurikát ott felejtik magára hagyottan a szobában. Róza veszi fel, és ringatja. Egymásra maradtak. Most, hogy megoldódtak a problémák, a többieknek nincs már szükségük rájuk, ebben a hebrencs, ellehetetlenülő világban, amiben sokan csak az önös boldogulásukat keresik, ők lényegében fölöslegessé váltak a többiek számára.

2015.01.12 06:47

Megnyílt a Magyar ízek utcája

Publikálás dátuma
2018.08.18 16:16

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
A Szent István-napi ünnepségek részeként a háromnapos gasztronómiai eseményt a Budai alsó rakpart Várkert Bazár előtti részén rendezik. Idén a fűszereké a főszerep, és meg lehet kóstolni Magyarország tortáját, valamint a Szent István-napi kenyérverseny győztes cipóit is.
"Évről évre százezres nagyságrendben látogatják a Magyar ízek utcáját, idén százötven kiállító, élelmiszer-termelő és -előállító, illetve vendéglátós települt ki portékáival a helyszínre, több kilométer mennyiségű kolbász fogy majd el a következő három napban" - mondta Novotny Antal, a rendezvény főszervezője az MTI-nek. A Magyar ízek utcáját kilenc évvel ezelőtt a magyar gasztrokultúra sokszínűségének bemutatására hozták létre. Idén számos fűszerkészítő és termelő mutatkozik be, és a vendéglátósok is készítenek egy-egy erősebben fűszeres ételt. "Ha az ember végigsétál egy fesztiválon, a legintenzívebben az illatok fogják meg, ettől kapunk kedvet ahhoz, hogy valamit megkóstoljunk, az illatokhoz pedig a fűszerek adják a legtöbbet. A magyar konyha különleges fűszerei közül találkozni lehet például a lestyánnal, a csomborral, a rozmaringgal, a tárkonnyal és természetesen a fűszerpaprika termelői közül is többet elhívtunk" - mondta a főszervező. Novotny Antal hangsúlyozta, hogy az érdeklődők a rendezvényen kóstolhatják meg először Magyarország tortáját, a Komáromi kisleányt, valamint cukormentes tortáját, a Három kívánságot. Idén 12. alkalommal hirdették meg a Magyarország tortája versenyt, amelynek célja, hogy az államalapító Szent István előtt a magyar cukrászszakma egy tortával tisztelegjen. A legjobbakat szakmai zsűri választotta ki.
Beleharaphatnak a látogatók a Szent István-napi kenyérverseny három győztes cipójába is. A magyar pékek három kategóriában - innovatív, teljes kiőrlésű és fehér búzakenyér - versenyeztek. A Szent István-napi fehérkenyér a Várhegyi Deres lett, az innovatív kategória legjobbja egy mézalmás rozskenyér, a teljes kiőrlésűek között pedig a Hajsza névre keresztelt kenyér győzött, amely tönkölyből, rozsból és zablisztből készült. A Magyar ízek utcájában bemutatják egy-egy tájegység ételét is határon innen és túlról: a Felvidékről érkező csapat mátyusföldi káposztalevest, Csángóföld képviselői szőlőleveles töltikét, a kárpátaljaiak borscslevest és szilvalekváros fánkot készítenek. Meg lehet kóstolni roma ételkülönlegességet, a cigánykáposztát bodaggal, az alföldiek pedig pásztor ételeket és hagyományos karcagi birkapörköltet főznek. A rendezvényt számos koncert kíséri szombaton és vasárnap a Várkert Bazár előtti színpadon. A fellépők között van Kovácsovics Fruzsina, a Pénzügyőr Zenekar, Dj Izil, a Lóci Játszik, a Mörk, a Jetlag, Antonia Vai, az NB, az Alma zenekar, a Készenléti Rendőrség Zenekara, a Soulwave és az Anna and the Barbies.
Szerző
2018.08.18 16:16

Genderkérdés Hollywoodban

Publikálás dátuma
2018.08.18 16:00
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Scarlett Johansson a világ legjobban fizetett színésznője a Forbes szerint: az amerikai magazin becslése alapján 40,5 millió dollár (11,5 milliárd forint) adózás előtti bevételre tett szert 2017 júniusa és 2018 júniusa között a hollywoodi filmcsillag. Angelina Jolie 28 millió dollárral a második, Jennifer Aniston 19,5 millió dollárral a harmadik helyet foglalta el a legjobban kereső hollywoodi színésznők dobogóján. Tavaly három, 2016-ban még négy hollywoodi színésznő keresett 20 millió dollár fölött. Bár a legjobban kereső férfi színészek legfrissebb listája még nem készült el, annyi bizonyos, egy évvel korábban Mark Wahlberg állhatott a dobogó legmagasabb fokára 68 millió dollárral (mintegy 19,3 milliárd forinttal). A férfi és a női színészek kereseti különbségét a Dél-Kaliforniai Egyetem 2016-ban közzétett gendertanulmánya részben azzal magyarázza, hogy a filmes karaktereknek alig egyharmada nő, így eleve kevesebb lehetőséghez jutnak. (A tanulmány a női rendezők arányát is vizsgálta Hollywoodban. Kiderült: a legnagyobb bevételt hozó 1100 filmet 95,7 százalékban rendezte férfi és csak 4,3 százalékban nő 2007 és 2017 között.) Ugyanakkor az egyenlő munkáért egyenlő bért elve sem érvényesül mindig: az év elején bejárta a világsajtót, hogy Mark Wahlberget A világ összes pénze újraforgatott jeleneteiért 1,5 millió dollárral díjazták, míg a szintén főszereplő Michelle Williams ezer dollárt kapott ugyanezért a feladatért. A történethez hozzátartozik: mikor az extrém különbséggel Mark Wahlberg szembesült, a honoráriumát a szexuális zaklatások áldozatait képviselő Time’s Up szervezetnek ajánlotta fel. 
2018.08.18 16:00
Frissítve: 2018.08.18 16:00