Jóval több mint 800 orosz harcol az Iszlám Állam soraiban

Becslések szerint jóval több mint 800 orosz állampolgár harcol Irakban és Szíriában az Iszlám Állam soraiban - közölte az orosz külügyminisztérium egyik vezető munkatársa az Eho Moszkvi rádióban.

Ilja Rogacsov, az új kihívásokkal és veszélyekkel foglalkozó főosztály vezetője nem hivatalos szakértői értékelésekre hivatkozott, és hozzátette, hogy a terrorszervezetben nem olyan sok az észak-kaukázusi orosz állampolgár, mint amennyit feltételezni szoktak.

A külügyi tisztviselő azt állította, hogy Szíriában és Irakban más országokból való csecsenek is harcolnak az Iszlám Állam (IÁ) soraiban, közöttük olyanok, akik "menedéket kaptak külföldön". Azt mondta, hogy a terrorszervezet leghíresebb "hadvezérei" közül többen a grúziai Pankiszi-szorosban élő csecsen népcsoport, a kisztek tagjai, és "nagy valószínűséggel grúz állampolgárok" - hangsúlyozta.

Rogacsov ezt azzal tetézte, hogy kijelentette, a kiszteket Grúziában képezték ki, valószínűleg grúz szakemberek. Utóbbiakat pedig az amerikaiak készítették fel erre a feladatra.

Az orosz külügyminisztérium főosztályvezetője az Eho Moszkvi rádióban arról is beszélt, hogy bár még mindig sokan érkeznek Szíriába és Irakba, hogy a terrorszervezet soraiban harcoljanak, sikerült megállítani az Iszlám Állam viharos terjeszkedését. Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy bár a nyugati koalíció sikereket ért el az IÁ elleni küzdelemben, az addigi győzelmekben megerősödött szélsőséges iszlamista harcosok komoly veszélyt jelentenek a világra. Közülük sokan hazatérnek, és tudomása szerint egyes országokban több százan lehetnek már az IÁ soraiban radikalizálódott emberek.

A kisztek lélekszáma tízezerre tehető. A Pankiszi-szoros a második csecsen háborút követően vált híressé, ahol az előrenyomuló orosz csapatok elől menekülő lázadók találtak menedékre. A térség hamarosan a csecsenföldi gerillahadviselés egyik fontos bázisává vált, feltételezések szerint kiképzőtáborok is működtek itt, és külföldi dzsihadista harcosokat is kiképeztek benne. 2000 és 2004 között a grúz hadsereg katonai akciókat hajtott végre a térségben, hogy kiűzze a lázadókat.

Szerző

Tizenhárom dzsihadistát vettek őrizetbe Belgiumban

Tizenhárom gyaníthatóan szélsőséges muszlimot vettek őrizetbe Belgiumban a dzsihadisták után kutatva különböző helyeken végrehajtott razziák során - közölte pénteken a belga államügyészség.

Kora esti tájékoztatás szerint az őrizetbe vettek közül végül öt személyt gyanúsítottak meg terrorszervezet tevékenységében való részvétellel. A meggyanúsítottak közül hármat előzetes letartóztatásba helyeztek, két személy pedig - közelebbről nem ismertetett feltételekhez kötötten - szabadlábon védekezhet majd.

Két további embert - a belga hatóságok által folytatott eljárással összefüggésben - Franciaországban fogtak el.
A terrorelhárítók által csütörtök este a kelet-belgiumi Verviers-ben lebonyolított akció helyszínén Kalasnyikov típusú gépkarabélyokat, lőszert, robbanóanyagot és rendőri egyenruhát találtak.

Eric van der Sypt államügyészségi szóvivő szerint a Verviers-ben agyonlőtt két férfi, illetve megsebesült és elfogott társuk belga rendőrségi célpontok, illetve rendőrök ellen tervezett merényleteket. Az előzetes letartóztatásba helyezett három személy egyike a Verviers-i lövöldözés sérültje.

A csütörtök esti, összehangolt belgiumi razziasorozat Verviers mellett főként a fővárosra, azon belül az észak-afrikai bevándorlók által viszonylag sűrűbben lakott Molenbeek és Anderlecht kerületre összpontosult.

Egy férfit a Brüsszeltől délre fekvő Charleroiban vettek őrizetbe. Ő a gyanú szerint illegális ügyletet bonyolított le - vagy ilyen ügyletre készült - annak a terroristának a feleségével, aki Párizsban a múlt pénteken egy kóser élelmiszerboltban ejtett túszokat. A rendőrök a férfit agyonlőtték, de négy túsz is meghalt.

Szerző

"Nagy falat" épít Szaúd-Arábia az Iszlám Állam ellen

Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet jelentette fenyegetés miatt Szaúd-Arábia 965 kilométer hosszú biztonsági kerítést épít az ország északi, Irakkal közös határa mentén - írta pénteken a Business Insider című amerikai internetes portál.

Az építkezés tavaly szeptemberben kezdődött, a két ország határa mentén öt rétegű, megfigyelőtornyokkal, infravörös kamerákkal és radarokkal felszerelt biztonsági kerítést fognak felhúzni.

A létesítményen belül hét parancsnoki központot hoznak létre, amelyek segítségével már 35 kilométeres távolságból észlelni tudják majd a határt megközelítő repülőgépeket és szárazföldi járműveket. A gyalogosokat 18 kilométerről észlelni fogják, és a kerítés mentén föld alatti mozgásérzékelőket telepítenek. A "nagy fal" irányító központjait üvegszálas kábellel kötik össze a belügyminisztériummal, és a kerítés hatékonyságát 240 gyorsreagálású jármű fogja segíteni.

A múlt héten az ISIS egy különítménye rajtaütést hajtott végre egy szaúdi határposzt ellen, három katonát megöltek. Az ISIS, amely a Szaúd-Arábiától északra fekvő iraki területeket ellenőrzése alatt tartja, fontos céljának tekinti, hogy idővel elfoglalja a két szent - mekkai és medinai - mecsetnek is otthont adó Szaúd-Arábiát.
Korábbi hírek szerint ez lesz az első szakasza annak a 9000 kilométer hosszú csúcstechnológiás biztonsági kerítésnek, amely a tervek szerint teljesen körül fogja venni Szaúd-Arábiát.

A szaúdi hatóságok a jemeni határ bizonyos szakaszain is kerítést építettek. A The Telegraph című londoni lap értesülései szerint a szunnita királyság határainak védelmére mintegy 30 ezer katonát mozgósítottak, miután a Szíriában és Irakban előretörő Iszlám Állam vezetője novemberben közzétett üzenetében Szaúd-Arábia és a szaúdi síiták ellen sürgetett támadásokat.

Szaúd-Arábia 2006-ban döntött a biztonsági kerítés megépítéséről, majd annak felállításáról 2009 júliusában írt alá megegyezést az EADS európai légi- és hadiipari konszernnel. Eredetileg csak az iraki határszakasz mentén tervezték megépíteni a kerítést, később azonban annak kibővítése mellett döntöttek.

Szerző