Washington kiáll partnerei mellett a terrorfenyegetés elleni harcban

 Az Egyesült Államok kiáll partnerei mellett a terrorfenyegetés elleni küzdelemben - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök, miután pénteken a Fehér Házban megbeszélést folytatott David Cameron brit kormányfővel.

Obama közölte, hogy Washington minden támogatást megad Párizsnak a terrortámadások elkövetőinek felelősségre vonásához. Az elnök arra is kitért: a szélsőségesség elleni harcban fontos tényező, hogy az Egyesült Államokban élő muszlimok amerikainak érzik magukat.

Az elnök kifejezte meggyőződését, hogy noha az erőszakos extremizmus képes fiatalok beszervezésére és arra, hogy világszerte behatoljon a közösségekbe, nem jelent az emberiséget veszélyeztető fenyegetést, és végső soron vereséget szenved.
"De csak fegyverrel nem győzhetjük le" - hangsúlyozta Obama, aki sürgette, hogy Európa tegyen többet a számára "legnagyobb veszélyt" jelentő, "elidegenített muzulmán közösségek" jobban integrálásáért.

"Az asszimilációs folyamat talán a legnagyobb erősségünk" - nyilatkozott az elnök az amerikai viszonyokról.
Cameron szerint az "iszlamista erőszakos szélsőségesség" elleni küzdelem hosszú lesz és az türelmet követel meg. Hangsúlyozta a "mérgező, fanatikus halálkultusz" elleni harc fontosságát.

A Fehér Ház közleménye szerint Barack Obama és David Cameron megállapodott, hogy fokozza együttműködését a kibernetikai biztonság területén, egyebek között a kétoldalú információcsere intenzívebbé tételével, közös védelmi gyakorlatokkal, a jelfelderítéssel foglakozó szolgálatok egy közös "kibernetikai sejtjének" létrehozásával, a biztonsági szabványok összehangolásával, valamint az adott szakterületre vonatkozó kutatás és az azzal kapcsolatos képzés támogatásával.

Kérdésekre válaszolva a két vezető a nemzetbiztonság és az internetes magánszféra sérthetetlensége közötti egyensúly kérdésével kapcsolatban kitért arra is, hogy a biztonsági szerveknek feltétlenül meg kell őrizniük törvényes képességüket a szélsőséges csoportok világhálón való fellelésére. Több informatikai szolgáltató ugyanis az amerikai adatmegfigyelési botrányt követően feltörhetetlen kommunikációs kódot kíván biztosítani ügyfelei számára.

"Továbbra is meg kell találnunk annak a módját egy Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban működő al-Kaida-alcsoport esetében, hogy képesek legyünk megkísérelni a tragédia elhárítását" - fogalmazott Barack Obama.
"És úgy gondolom, hogy ezt a cégek is így akarják" - mondta, hozzáfűzve, hogy ott is hazafiak dolgoznak, akiknek családja van, és akik szintén azt szeretnék, ha megvédenék őket.

A két vezető szerint erről tárgyalások folynak az érintett vállalatokkal. Elemzők szerint az erről való egyetértés elérése volt Cameron washingtoni látogatásának fő célkitűzése.

Az amerikai elnök és a brit miniszterelnök egyetértett abban, hogy fenn kell tartani az Oroszország elleni szankciókat az ukrajnai válság rendezéséig és támogatni kell a Kijev által megkezdett reformokat.
A két vezető egyaránt fontosnak nevezte, hogy átfogó diplomáciai megoldást sikerüljön elérni az iráni nukleáris programmal kapcsolatban, amely szavatolná, hogy az iszlám köztársaság ne fejleszthessen ki atomfegyvert.

Obama arra kérte a kongresszust, hogy néhány hónapig legyen még türelemmel a Teherán elleni újabb gazdaság szankciók bevezetésével, mert azzal meghiúsítaná a megegyezés lehetőségét és növelné egy katonai konfliktus veszélyét. Az elnök vétót helyezett kilátásba arra az esetre, ha a törvényhozás újabb gazdasági büntetőintézkedéseket kezdeményezne.
Az amerikai elnök kilátásba helyezte, hogy a diplomácia kudarca esetén "más lehetőségeket" kell fontolóra venni a cél, vagyis annak érdekében, hogy Iránnak ne lehessen nukleáris fegyvere.

Szerző

Jóval több mint 800 orosz harcol az Iszlám Állam soraiban

Becslések szerint jóval több mint 800 orosz állampolgár harcol Irakban és Szíriában az Iszlám Állam soraiban - közölte az orosz külügyminisztérium egyik vezető munkatársa az Eho Moszkvi rádióban.

Ilja Rogacsov, az új kihívásokkal és veszélyekkel foglalkozó főosztály vezetője nem hivatalos szakértői értékelésekre hivatkozott, és hozzátette, hogy a terrorszervezetben nem olyan sok az észak-kaukázusi orosz állampolgár, mint amennyit feltételezni szoktak.

A külügyi tisztviselő azt állította, hogy Szíriában és Irakban más országokból való csecsenek is harcolnak az Iszlám Állam (IÁ) soraiban, közöttük olyanok, akik "menedéket kaptak külföldön". Azt mondta, hogy a terrorszervezet leghíresebb "hadvezérei" közül többen a grúziai Pankiszi-szorosban élő csecsen népcsoport, a kisztek tagjai, és "nagy valószínűséggel grúz állampolgárok" - hangsúlyozta.

Rogacsov ezt azzal tetézte, hogy kijelentette, a kiszteket Grúziában képezték ki, valószínűleg grúz szakemberek. Utóbbiakat pedig az amerikaiak készítették fel erre a feladatra.

Az orosz külügyminisztérium főosztályvezetője az Eho Moszkvi rádióban arról is beszélt, hogy bár még mindig sokan érkeznek Szíriába és Irakba, hogy a terrorszervezet soraiban harcoljanak, sikerült megállítani az Iszlám Állam viharos terjeszkedését. Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy bár a nyugati koalíció sikereket ért el az IÁ elleni küzdelemben, az addigi győzelmekben megerősödött szélsőséges iszlamista harcosok komoly veszélyt jelentenek a világra. Közülük sokan hazatérnek, és tudomása szerint egyes országokban több százan lehetnek már az IÁ soraiban radikalizálódott emberek.

A kisztek lélekszáma tízezerre tehető. A Pankiszi-szoros a második csecsen háborút követően vált híressé, ahol az előrenyomuló orosz csapatok elől menekülő lázadók találtak menedékre. A térség hamarosan a csecsenföldi gerillahadviselés egyik fontos bázisává vált, feltételezések szerint kiképzőtáborok is működtek itt, és külföldi dzsihadista harcosokat is kiképeztek benne. 2000 és 2004 között a grúz hadsereg katonai akciókat hajtott végre a térségben, hogy kiűzze a lázadókat.

Szerző

Tizenhárom dzsihadistát vettek őrizetbe Belgiumban

Tizenhárom gyaníthatóan szélsőséges muszlimot vettek őrizetbe Belgiumban a dzsihadisták után kutatva különböző helyeken végrehajtott razziák során - közölte pénteken a belga államügyészség.

Kora esti tájékoztatás szerint az őrizetbe vettek közül végül öt személyt gyanúsítottak meg terrorszervezet tevékenységében való részvétellel. A meggyanúsítottak közül hármat előzetes letartóztatásba helyeztek, két személy pedig - közelebbről nem ismertetett feltételekhez kötötten - szabadlábon védekezhet majd.

Két további embert - a belga hatóságok által folytatott eljárással összefüggésben - Franciaországban fogtak el.
A terrorelhárítók által csütörtök este a kelet-belgiumi Verviers-ben lebonyolított akció helyszínén Kalasnyikov típusú gépkarabélyokat, lőszert, robbanóanyagot és rendőri egyenruhát találtak.

Eric van der Sypt államügyészségi szóvivő szerint a Verviers-ben agyonlőtt két férfi, illetve megsebesült és elfogott társuk belga rendőrségi célpontok, illetve rendőrök ellen tervezett merényleteket. Az előzetes letartóztatásba helyezett három személy egyike a Verviers-i lövöldözés sérültje.

A csütörtök esti, összehangolt belgiumi razziasorozat Verviers mellett főként a fővárosra, azon belül az észak-afrikai bevándorlók által viszonylag sűrűbben lakott Molenbeek és Anderlecht kerületre összpontosult.

Egy férfit a Brüsszeltől délre fekvő Charleroiban vettek őrizetbe. Ő a gyanú szerint illegális ügyletet bonyolított le - vagy ilyen ügyletre készült - annak a terroristának a feleségével, aki Párizsban a múlt pénteken egy kóser élelmiszerboltban ejtett túszokat. A rendőrök a férfit agyonlőtték, de négy túsz is meghalt.

Szerző