Szappanoperát csinált az EP-ből a kormány

Ismét leszerepelt az Orbán-kormány Brüsszelben, miután az emberi jogok magyarországi helyzetéről folytatott vitát az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE). A meghallgatást eredetileg a magyar hatóságok civil szervezetekkel kapcsolatos fellépése miatt szervezték liberális kezdeményezésre, de végül a sajtószabadság, a médiapluralizmus, a cenzúra, a hajléktalanság és Orbán bevándorlásellenes kijelentései is felmerültek.

A magyar kormányt Kovács Zoltán nemzetközi szóvivő, a civileket és a magyar sajtót a többi között Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója, Barbora Cernusakova, az Amnesty International Magyarországgal foglalkozó munkatársa és Mong Attila, az Átlátszó.hu oknyomozó újságírója képviselte, miközben Fricz Tamás, a kormánybarát Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője látványosan visszamondta a meghívást. Az Európai Néppárt épp erre hivatkozva akadályozta a tanácskozást, ők ugyanis a CÖF helyett két másik magyar civil szervezet képviselőjét akarták volna meghívni, de ezt a többi frakció nem hagyta, legfeljebb egy civil szervezettel helyettesíthették volna Friczet.

Talán ezért, vagy éppen ezen akció részeként már az ülés elején igyekezett szabotálni a meghallgatást a jobboldal egy ügyrendi vitával. Az Fidesz pártcsaládjához, az EPP-hez, vagyis a néppárthoz tartozó képviselők ugyanis közölték, aránytalannak és kiegyensúlyozatlannak tartják a meghívottak listáját, és hiányolták egy kutatóintézet meghívását is annak ellenére, hogy korábban előre megállapodtak a meghívottakról. A néppárti képviselők azt is problémásnak tartották, hogy olyan szervezetek képviselőit is meghívták, amelyek ellen bírósági eljárás folyik Magyarországon. Valójában ismeretlen tettes ellen nyomoz a rendőrség, noha az Orbán-kormány nyilvánosan támadja az Ökotárs Alapítványt - melynek vezetője ott volt a vitán -, s a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is rendre vádakat fogalmaz meg a norvég civil pályázati alapokat kezelő alapítvánnyal szemben.

Az interneten is követhető meghallgatáson aztán a felszólalók a szólás- és gyülekezési szabadság magyarországi korlátozásáról számoltak be, tételesen sorolva az Orbán-kormány által rendre - s ezúttal is - számon kért konkrétumokat. Móra Veronik felidézte, 2012 óta a jogszabályi változások miatt megváltozott a civil szféra helyzete, majd ismertette a norvég civil támogatási alap működését és a kormánynak a norvég alappal szembeni támadásait. Hozzátette: az ügy azt üzente a civil szervezeteknek, hogy ha az elesettekkel foglalkoznak, vagy kiállnak az emberi jogokért, akkor megfélemlítik őket. Mong Attila ezután arról számolt be, egyfajta puha cenzúra működik Magyarországon, a kormány pedig szisztematikus módon fenyegeti a sajtó sokszínűségét, indirekt módon befolyásolja a sajtót. Az Átlátszó.hu szerkesztője utalt Orbán tusnádfürdői beszédére, ahol az illiberális államról, és a nemzeti érdekek által korlátozott demokratikus jogokról beszélt. Rámutatott, Magyarországon a közszolgálati médiát állami sajtóvá formálták, ami néha már Észak-Koreára emlékeztet, és példákat is bemutatott arra, amikor az egy párt által uralt köztévé kormánypropagandát adott.

Barbora Cernusakova, az Amnesty International Magyarországgal foglalkozó munkatársa szerint a kormány a nyilatkozataival is befolyásolja a sajtó- és a gyülekezési szabadságot, még ha törvényekkel nem korlátozza is azokat. De beszámolt a hajléktalanság kriminalizálásáról és az egyházak korlátozásáról is, de megemlítette az alaptörvény többszöri átírását is, a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés bevezetését, illetve a médiatörvényt és a reklámadót, amelyek korlátozták a sajtószabadságot. Cernusakova azt mondta, jó lenne, ha az Európai Unió és az Európai Bizottság nem csak jogsértési eljárásokat indítana Magyarország ellen, s az Európai Tanácsnak is fel kellene lépnie, mert erősíteni kell a magyarországi demokráciát és az emberi jogokat. Anne Weber, az Európa Tanács emberi jogi biztosának tanácsadója felszólította a magyar hatóságokat, hogy lépjenek fel jobban a rasszista, romaellenes és antiszemita retorika ellen, illetve az ilyen csoportok ellen. Sürgette a romák diszkriminációjának megszüntetését és "aggasztó tendenciáknak" nevezte a médiapluralizmus korlátozását, a civil ellenes retorika alkalmazását.

Kovács Zoltán - a felszólalók közül egyedüliként magyarul beszélt - mindezekre reagálva azt mondta, túl sok dologról esett szó, miközben nem hangzottak el konkrétumok, csak vádak. A szóvivő "szappanoperának" nevezte, ami a meghallgatáson folyt, és közölte, a felszólalókat csak érzelmek motiválják. Szerinte amúgy sem lehet érdemi vitát folytatni egy EU-s meghallgatáson az időkeretek miatt, ezért más felvetésekre nem is kívánt reagálni. Mint mondta, a magyar kormány csak tényekkel, jogi keretek között hajlandó foglalkozni a felvetett témákkal, az ilyen meghallgatásnak uniós témákat kellene kitárgyalnia, ez pedig csak politikai nyomásgyakorlásra alkalmas és nem demokratikus.

A kormányszóvivő kijelentései több EP-képviselőt is felháborítottak, szinte mindegyikük szigorúan visszautasította Kovács és egyben a magyar kormány agresszív magatartását. A hozzászólók arra is emlékeztettek, hogy a kormányzásra szóló felhatalmazás Magyarországon is a közjót kellene, hogy szolgálja. Ahogy Tanja Fajon, az S&D frakció egyik alelnöke fogalmazott, az Orbán-kormány közelmúltbeli lépései mind azt bizonyítják, hogy nem riadnak vissza autoriter eszközök alkalmazásától, a magyar jogállamiság pedig rendszerszerű fenyegetésnek van kitéve. Egy képviselő azt mondta, az Orbán-kormány rendkívül sokat tesz azért, hogy az EP-ben rendszeresen Magyarországon kelljen beszélni, a svéd liberális Cecilia Wikström pedig arra figyelmeztette Kovács Zoltánt, hogy gondolja át, mit mond, és hogy megadja-e a kellő tiszteletet, amikor szappanoperának minősíti az EP-képviselők meghallgatását. "Az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európa Tanács, a Velencei Bizottság mind azt mondja, hogy gond van az emberi jogokkal Magyarországon. Akkor mi mind hazudunk?" - tette fel a kérdést. Egy másik képviselő pedig azt mondta, "megvető cinizmussal" beszélt a kormányszóvivő, és 500 millió uniós állampolgárt sértett meg azzal, hogy azt mondta, nem demokráciában élnek, és nem demokratikusan működik az EP-bizottság.

Kovács a kritikaözönre válaszként közölte, megint nem kérdések hangzottak el, hanem állítások, és a kormány párbeszédet folytat az olyan uniós intézményekkel, amelyeknek valóban az a feladatuk, hogy ezekkel foglalkozzon, de a kabinet "ezeket a vitákat már lezárta". Közölte, nem látja, hogy más uniós tagállamot is ugyanannyira átvilágítanának, mint Magyarországot. Visszautasította azt a vádat, hogy a kormány tekintélyelvű lenne, de hangsúlyozta, hogy elég támogatás van mögötte a három megnyert választással. Ezt a retorikát használta a kabinet itthon is: "kiegyensúlyozatlan álvitát, nem pedig meghallgatást tartott a LIBE, ezért vonultak ki az eseményről a testület néppárti tagjai" - közölte délután az Igazságügyi Minisztérium.

Az MSZP EP-képviselői szerint a magyar kormány nemzetközi szóvivője elképesztő módon sértegette a magyar viszonyokat kritizáló intézményeket és személyeket. Konspirációval és hazudozással vádolt mindenkit, aki az Orbán-kormányétól eltérő nézetekkel bír, ezzel a meghallgatás nemcsak újabb fejezete volt az Orbán-rezsim nemzetközi elszigetelődésének, de arra is rávilágított, hogy a demokrácia európai ellenségeinek egyes konzervatív erők is igyekeznek fedezéket biztosítani. A vita konkrét eredményre ugyan nem volt hivatott, de azt megmutatta, hogy Orbánék agóniájának még nincs vége - fogalmazott Ujhelyi István és Szanyi Tibor.