fogyasztás;GKI;
2015-02-02 06:25:00
Az előrejelzést nehezíti, hogy elmúlt hónapokban a világgazdaságban fokozódott a bizonytalanság, ugyanakkor a magyar gazdaság szempontjából kedvező hírek is napvilágot láttak. Ez utóbbiak közé tartozik az energiaárak esése és az Európai Központi Bank által meghirdetett lazítás, míg a kockázatokat növeli az ukrán-orosz válság elmélyülése, a terrorveszély növekedése, az ismét kiszámíthatatlanná vált görögországi helyzet, az olajexportáló országok válságjelenségei, a Fed előbb-utóbb meginduló kamatemelése. A hitelfelvevők és a bankok is úgymond megúszták a január közepén a svájci frank közel 20 százalékos erősödését. (Az "elmaradt" hatás nagyságát jól mutatja, hogy a devizahiteleseket jórészt azért kell "megmenteni", mert 2010 és 2014 között 38 százalékkal gyengült a forint a svájci frankkal szemben és ez elviselhetetlenül növelte a törlesztőrészleteket.)
Magyarország külföldi megítélése az államosító, piac-ellenes, közgazdaságilag érthetetlen rögtönzésekkel és korrupciógyanús ügyekkel terhelt gazdaságpolitika miatt tovább romlik - állapítja meg a GKI. A külföldi tőke kiáramlóban van az országból. Az állam által kikényszerített banki tőkeemeléseket nem számítva 2014. I-III. negyedévében már 1,6 milliárd euró tőke távozott az országból.
Tavaly a beruházások mintegy 15 százalékkal nőttek, ám ez leginkább a EU-támogatásoknak köszönhető. Idén viszont sem az állami, sem az üzleti beruházásokban nem várható érdemi bővülés. Az EU-támogatású fejlesztések a magas tavalyi szinthez képest valószínűleg csökkennek. A jogbiztonság hiánya miatt a hazai tőke jelentős része is kivár, miközben a növekedési hitelprogram eddig csak a hitelállomány csökkenésének lefékezéséhez volt elegendő.
Meglepetést okozott tavaly, hogy a reáljövedelmek bő 3 százalékkal, a fogyasztás pedig nyolc éve nem látott ütemben, mintegy 1,5 százalékkal bővülhetett. 2015-ben a 2014. évinél szerényebb,2,3 százalék körüli nominális béremelkedés várható, a fogyasztás idén viszont 2 százalékkal bővülhet, amiben fontos szerepet játszik a devizahitelesek tehercsökkenése.
A magyar kivitel 2014-ben kissé gyorsult, de az import bővülése a cserearányok mintegy 1 százalékos javulása ellenére meghaladta az exportét. Idén a bizonytalan európai konjunktúra és az autóipari beruházások termelésre gyakorolt hatásának gyengülése következtében az export lassul, de a belföldi kereslet lanyhulása és az energiaárak jelentős további esése következtében az import még erőteljesebben. Ezzel a külkereskedelmi aktívum a tavalyi stagnálás után idén 6,7 milliárd euróról 8 milliárd euróra emelkedik. A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma azonban kissé csökkenni fog, elsősorban a fejlesztési célú EU-transzferek mintegy 2 milliárd eurós csökkenése következtében.
A 2014. évi 0,2 százalékos árszínvonal-csökkenés után 2015 első felében még várhatóan folytatódni fog a defláció, de az év egészében mintegy 0,5 százalékos infláció várható. A Monetáris Tanács az alapkamat változatlanságát sugallja, de az EKB lazításával összefüggésben minimális kamatcsökkentés, a Fed kamatemelése miatt esetleg romló finanszírozási feltételek hatására kamatemelés sem zárható ki. A forint a tavalyi átlaghoz, 308,7 forint/euróhoz képest gyengülni fog megközelítőleg 315 forint/euróra.