Orbán Viktor megszabta a napirendet

Publikálás dátuma
2015.02.04 21:24
Orbán Viktor érkezik a frakcióülés helyszínére. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Fotó: /
A megélhetési bevándorlás visszaszorítása a kormánypárti évindító frakcióülés legfontosabb témája Mezőkövesden, ahová szerdán délután már megérkezett a pártelnök-miniszterelnök. Orbán Viktor Facebook-oldalára délután fél ötkor került fel az a fotó, amelyen zakóban, mosolyogva beszélget őt fogadó híveivel.

Még az ülés előtt ugyanakkor a kormányfő Mezőkövesden a Hír Tv-nek arról beszélt, több kérdésben is szeretné felmérni a frakcióhangulatot. Ilyen az egészségügy, az oktatás, s a bevándorlás is, utóbbiról úgy fogalmazott: "nem vagyunk iszlámellenesek", viszont közölte: mivel e kérdésben gyors uniós döntés nem várható, "magunknak kell lépni az ügyben" Orbánt megelőzve Rogán Antal is megismételte, minél gyorsabban dönteni kell a megélhetési bevándorlás visszaszorítását szolgáló lépésekről. A Fidesz-frakcióvezető a Magyar Nemzetnek adott szerdai interjújában az országvédelmi terv részeként beszélt a megélhetési bevándorlás elleni fellépésről, amelynek érdekében kedden politikai vitanapot is kezdeményezett a parlamentben.

Eközben Orbán a tévéinterjújában jelentette be: a kihelyezett frakcióülésen a polgári peres eljárások rövidítését, sőt, ezen felül a civil szervezetekre vonatkozó szabályozást is át akarja tekinteni. A kormányfő kiemelte: "a civileknek átláthatóaknak kell lenniük, mert jogos igény, hogy tudjuk, ki finanszírozza őket". Szó lesz a veszprémi és a tapolcai választásról is, amelyek Orbán szerint nem a kétharmad miatt fontosak, hanem mert számukra "bizalmi kérdés" a politika. Noha a miniszterelnök ezúttal is azt állította, ebben a ciklusban már nincs szükség kétharmados többségre a parlamentben, rögtön több "nemzetközi és hazai terv végrehajtásához", amelyekről eközben beszélt, igenis alkotmányozó többségre van szükség.

A csütörtöki mezőkövesdi napirenden a bevándorlás mellett a bankok elszámoltatása, valamint a nemzeti közműszolgáltató felállítása szerepel, de terítékre kerül az oktatás és az egészségügy is, ezekről azonban várhatóan nem döntenek a kihelyezett frakcióülésen. Vita azért lesz arról, hogyan lehet a betegségmegelőzést minél hatékonyabbá tenni Magyarországon, illetve hogyan javíthatnák az oktatás minőségét, a szakképzés helyzetét. Pokorni Zoltán javaslatáról is beszélnek a képviselők, a korábbi oktatási miniszter azt vetette fel, hogy az általános iskolai képzés idejét érdemes lenne nyolc évről kilencre meghosszabbítani. Ezzel kapcsolatban Orbán a Hír Tv-ben azt mondta, nem akarja emellett elkötelezni magát elhamarkodottan.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint sem volt hatásvizsgálat, nem kérték ki szakemberek véleményét és nem egyeztetettek a kilenc évfolyamos általános iskoláról. Elképesztő, hogy a kormány olyan ügyekben titkolózik, amelyek országos érdeklődésre tartanak számot - reagált lapunknak a kilencéves általános iskola ötletére Szüdi János is. A volt szakállamtitkár, közoktatási szakértő nem érti, miért nem lehet nyilvánosan levonni a tapasztalatokat a közoktatás átalakításáról és elismerni, hogy a kormány tévedett. Szüdi elmondta azt is, hogy semmilyen tartalmi anyag nem jelent meg az általános iskola átalakításáról, így kilencévessé tételéről, a megoldás ugyanakkor szerinte jó is lehet a gyerekek számára a pályaválasztás szempontjából, hiszen mindenképpen előnyösebb, ha nem 14 éves korban, hanem egy évvel később kell dönteniük. Ha azonban a kilencedik évfolyam valamilyen szelekciót jelent, az semmiképpen nem javít a mai közoktatási helyzeten. Szüdi szerint európai modell a közoktatásban a 6 éves alapozó képzés kiegészítve egy 4 éves fejlesztő képzéssel, amihez hasonlót létre lehetne hozni 6+3 éves képzéssel a kilencéves általános iskolában. Felidézte ugyanakkor, hogy az 1993-as közoktatási törvény még 10 éves általános iskolai képzésről beszélt, amihez képest a kilencéves általános iskola ötlete még mindig egyéves visszalépést jelent.

Szerző
2015.02.04 21:24

Tessék panaszt tenni: hírhamisítóhoz illő választ küldött az ellenzéknek Papp Dániel

Publikálás dátuma
2019.01.16 21:15

Fotó: Népszava/
Személyeskedő, kioktató hangvételű levélben reagált a kritikus kérdésekre az MTVA vezérigazgatója.
Levélben fordult Papp Dániel MTVA-vezérhez Hadházy Ákos és Szél Bernadett ellenzéki képviselő, 11 kérdésükben pedig a közmédia hírtorzító, manipuláló gyakorlatára próbálta felhívni a figyelmet.  
jogerősen is hírhamisítónak nevezhető Papp-ot többek között saját helyzetéről is kérdezték: „Hogyan lehet valaki az MTVA vezérigazgatója, aki még 2011-ben úgy vágta meg a Daniel Cohn-Bendit-riportot, mintha a zöldpárti EP-képviselő elmenekült volna a kérdései elől, miközben erről szó sem volt? Továbbra is tiltakozik-e amiatt az állítás miatt, hogy Ön hírt hamisított?”
Papp nem tiltakozott, ehelyett annyit írt, hogy „Az MTVA vezérigazgatóját – a törvény értelmében – a Médiatanács elnöke nevezi ki határozatlan időre. E jogköre diszkrecionális.” Hadházyék arra is rákérdeztek, „hogyan sikerült 2012-ben, az Operánál rendezett tüntetésről úgy bejelentkezni, hogy a riporter háta mögött csak rendőrök meg az üres Andrássy út látszódjon?”
Innentől kezdve az MTVA vezére többször is ugyanazt a fordulatot ismételgette a kérdések kapcsán: ha a levélíróknak problémájuk van egy műsorral, forduljanak panasszal a Duna Médiaszolgáltató Zrt-hez. Ez volt a válasza arra, hogy a köztévé híradójában egy évekkel korábban, feltehetően Kairóban készült videót tettek közzé, azt állítva, hogy a kölni szilveszteri események láthatók rajta – de arra is, ha az MTVA-nál úgy vágják meg és közlik módosítva a Pukli Istvánról készült videójukat, hogy az a vágás miatt teljesen új jelentést kap.
A levélváltásnak vannak kifejezetten vicces momentumai is, például az, amikor 
a kérdésre – „belefér-e a közszolgálati alapelvekbe, hogy egy bevándorlásellenes AfD-politikus játssza a hétköznapi, migránsoktól rettegő németet a köztévé riportjában?” – Papp kioktatja a képviselőket, hogy nincs joguk számon kérni egy riporter vagy szerkesztő döntéseit.
Papp arra is frappáns választ adott, hogyan egyeztethető össze a szakma szabályaival, hogy a köztévé híradójában szereplő bangladesi migráns Boszniában egyik nap még békés menekült, másik nap már a határőrökkel harcol? „Úgy, hogy az egyik nap még békés menekültnek mutatkozik, a másik nap pedig agresszív migránsként viselkedik” - válaszolta az MTVA vezére. 
A helyzet az, hogy ez konkrétan nem igaz: a Comment.com olvasója ugyanis egymás mellé illesztette a köztévé két említett felvételét, és látszik, hogy a megszólaltatott bangladesi férfi ugyanabban a beszédhelyzetben van, a hangalámondásos narrációt viszont egyszerűen megváltoztatták.
2019.01.16 21:15

Tamás Ervin: Andrassew sámlija

Publikálás dátuma
2019.01.16 21:08

Fotó: /
Az Andrassew Iván emlékesten, a budapesti Spinoza színpadon január 14-én elhangzott, a Népszava négy éve elhunyt publicisztikai rovatvezetőjéről elnevezett díj idei nyerteseit méltató beszéd.
A Fekete doboz volt egykoron a gyűjtőhelye azoknak a dokumentumfilmeknek, amelyek rendszerszintű kritikát fogalmaztak meg, ezért a nyilvánosság szűk szegleteiben vetíthették csak őket. Alkotóik közül az egyik ikonikus figura ma a legvérmesebben védi az egyre autokratikusabb Orbán-kormányt, mintha nem venné észre, hogy bizonyos elemei kísértetiesen hasonlítanak a Kádár János fémjelezte kor világához, igaz, ott a korrupció tétjei sokkalta pitibbek voltak. Ráadásul akkoriban a valóságnak volt még valami helyi értéke, bemutatása közérdeklődésre tarthatott számot. A legális tájékoztatás is többrétű volt, folyóiratok sora jelentetett meg komoly szociográfiákat, az Élet és Irodalom utolsó oldalán riporttal szerepelni az újságírónak felért egy lovaggá ütéssel, s ne feledjük: a Magyarország felfedezése sorozat kötetei olyan példányszámban találtak olvasóra, amely ma elképzelhetetlen lenne. A valóságnak nincs sok becsülete. Kiment a divatból. Persze vannak bátor oknyomozók, akik jobbára anyagi visszaélések után erednek, a vagyonnyilatkozatokban meg nem említett lakások, földek, ki tudja honnan és hogyan származott pénzek tulajdonosai pedig még csak nem is magyarázkodnak – minek? Legtöbbjük mindent megúszik. Hogy a nagypályásokról ne is beszéljünk. A hatalmi gúla tetején mintha teljesen elvesztették volna valóságérzéküket, a propagandahadtáp maga teszi közzé a várbeli Gundel-menza étlapját, hogy igazolja a főnök puritánságát a puritánsággal nem jellemezhető, frissen felszentelt munkahelyén. A valóság megismerésének igénye társadalmi méretekben is alábbhagyott, ki-ki fanatikus táborokba gyömöszölődve ugrik kliséknek, elmeháborodott hírek, képtelenségek regimentje cibálja rettegéssé, gyűlöletté, demagóg egyoldalúsággá ítéletalkotásunkat. A józanságot, az értelmes diskurzust a cselédszobába szorítják, mert csak a hatalom megőrzésének művészete a fontos – az igazságkeresők munkái hatástalanok, a semmibe vesznek, jobban, mint eddig bármikor. És most itt állunk Andrassew Iván két sámlijával, mert a nagy tekintetű kuratórium idén úgy döntött – juszt is divatba hozza a valóságot, s nem a szokásos eggyel, hanem kettővel jutalmazza azokat, akik szerintük a legtöbbet tettek a valóság kendőzetlen nyomon követéséért. Csillag Ádám és Kácsor Zsolt a két végén fogta meg ezt a munkát. Csillag Ádám évtizedek óta kánikulában, hóban és fagyban viszi kameráját azokra a helyszínekre, ahol történik valami – anno a Dunaszaurusz, mint a rendszerváltás egyik jelképes témája fogta meg őt, ma nincs olyan tüntetés, megmozdulás, ahonnan hiányozna. A jövő szomorú és tanulságos dokumentumtára lehet az anyag, amelynek szerzője. Kácsor Zsolt szépírói eszközökkel, szelídebben harap. Tárcái történetei mélyen emberiek, mindennaposak, mégis lebegnek, úgy képes maróan kritikus, ironikus lenni, hogy közben megértő, egy utcán szerzett ismerős kalandjai tágabb bepillantást engednek a morális elsivatagosodásba, mint némelyik leleplező, ezer káefté szálait kibogozni próbáló akta. Ami ehhez a laudációhoz sajnos még hozzátartozik: ők, ketten, sok-sok pályatársukkal egyetemben jelenleg az egzisztenciális fenyegetettség állapotában élnek és akkor még finoman fogalmaztam. Az ő helyzetük nem a rendszerváltás szégyene, hanem a rendszeré. És még sajnálatosabb, hogy a néhány jeles halott emlékét őrző díjak ápolói messze nincsenek abban a helyzetben,hogy ezen változtassanak. Nincsenek állami pénzen felújított ingatlanjaink, nem oszthatunk járadékot, nem tarthatunk fényes ünneplést. A méltatás, a szerény jutalom, ez az este leginkább az erkölcsi megbecsülésé. Ennyit tehetünk. A sámli egyébként nem azért van, hogy leüljetek, pihenjetek. Álljatok rá nyugodtan. Lássatok és lássanak.
2019.01.16 21:08