Simicska: akkor totális háború lesz

Publikálás dátuma
2015.02.05 22:08
FOTÓ: Vajda József
Totálissá válhat a médiaháború, ha a kormány valóban bevezeti az RTL-lel való békülés jegyében az ötszázalékos reklámadót - nyilatkozott a Népszavának Simicska Lajos, a jobboldal legjelentősebb médiatulajdonosa. Lapunk számolt be elsőként arról, hogy Lázár János több ízben is tárgyalt az RTL Klub német tulajdonosaival arról, hogy a tavaly bevezetett, az RTL Klubot 40 százalékban sújtó, utóbb 50 százalékosra emelt adó a jövőben 5 százalékra mérséklődik.

A kabinet az Európai Unió várható szankciójával magyarázza a hirtelen változtatást, és erre hivatkozott Rogán Antal is a mezőkövesdi Fidesz frakcióülésen hozott támogató döntést indokolva. A változtatás azonban a magyar média döntő többségének hátrányt jelentene - így például lapunknak is, amelynek az eddig szabályozás szerint nem lett volna fizetési kötelezettsége, az új törvény azonban jelentős pénzügyi terhet róna a Népszavára is. Simicska birodalmának ez az 5 százalékos adó számítások szerint megötszörözné a fizetési kötelezettségeit. Összességében mind a vállalkozó, mind a piac szereplőinek döntő többsége úgy nyilatkozott: az ötszázalékos reklámadó kormányzati terve újabb támadás a demokrácia ellen.

Simicska Lajos mondatait, azaz a totális médiaháborúra vonatkozó kijelentést nem lehet másként értelmezni, minthogy a kormány elveszíti szinte valamennyi fontos médiapartnerét, szószólóként az állami televízióra (és rádióra) kell támaszkodnia, amely túl azon, hogy szakmailag teljesen felkészületlen, nézettségben és elfogadottságban sem képes kompenzálni az eddigi támogatói kört. (Ez akkor is igaz, ha történetesen az RTL Klub valóban visszafogottabbá teszi politikai műsorait, elsősorban a híradóit, bár ezt a lehetőséget a csatorna vezetése eddig kizártnak tartotta.)

Rogán Antal néhány órája jelentette be: támogatja a Fidesz-KDNP frakciószövetség a Miniszterelnökséget vezető miniszter reklámadós javaslatát. A kormánypártok mezőkövesdi ülésén a frakcióvezető szerint Lázár János arról tájékoztatott, hogy "az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kíván indítani a magyar kormány ellen, amennyiben a reklámadóval kapcsolatban nem változtat". Rogán szerint a frakció megadta a miniszter által kért felhatalmazást arra, hogy a kormány az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat folytassa, és dolgozzon ki megoldási javaslatot. Eszerint a Fidesz is beállt Lázár - már letárgyalt és kidolgozott - javaslata mögé, mely szerint egységes, egykulcsos lesz a reklámadó.

Mint megírtuk, szerda este Orbán Viktor is kiállt a terv mellett, azt pedig máig egyetlen érintett fél sem cáfolta, hogy az RTL Klub jogi osztályán már vizsgálják a kormánytervezetet, mely 5,3 százalékos adókulcsot írna elő. Lázár forrásaink erről még a múlt héten megállapodott a ma hatályos reklámadót uniós szinten is bepanaszoló Bertelsmann-csoporttal. Orbán ugyanakkor tegnap a Hír Tv-ben nyilvánosan is kijelentette: az adónem kulcsának csökkentésével nem járhat együtt a várt költségvetési bevétel mérséklődése, azaz „a kicsik” is fizetni fognak. Méghozzá nem is keveset, hiszen – mint megírtuk – egy általános, egykulcsos sarc az RTL terhét negyedeli, a TV2-ét felezi, miközben a költségvetés bevételei enyhén csökkennek. A kisebb kiadóvállalatok így nem mentesülnek a fizetési teher alól, de sokkal többe kerül majd az új adó a közepesen nagy médiacégeknek. A most érvényes sávos rendszernél három médiacég esett a nagyobb kulcs alá: az RTL mintegy 4 milliárdos terhe mellett eltörpül a TV2, illetve a Sanoma 1,5 milliárdos adókötelezettsége. A Lázár által megszellőztetett, 5 százalékos adóval az RTL terhe azonban 1,2 milliárd alá csökken, míg feleződik a két nagy cég fizetnivalója, így csak ez a három cég 4,6 milliárd forintot spórol, amit a többi magyarországi médiacég fizet majd meg. A vesztesek oldalán áll a Fidesz eddigi gazdasági háttéremberének számító Simicska érdekeltségeibe tartozó közterületi reklámcégek zöme, de a Magyar Nemzet-Hír Tv médiacsoport is, de a sávos rendszer eltörlésével bő 130 millió forinttal emelkedik a Class Fm-et üzemeltető Advenio Zrt, és a Metropolt kiadó cég terhe is. Nemcsak e cégek miatt aggódik ugyanakkor a Magyar Reklámszövetség, mely közölte: a 0 százalékos adózói körbe eső cégek bevonása a reklámadó hatálya alá a kis árbevételű hazai médiavállalkozásokat - például a lapkiadókat - egyértelműen ellehetetleníti, továbbá a saját reklám megadóztatása miatt kiterjeszti az adóalanyi kört minden Magyarországon tevékenykedő vállalkozásra.

Gerkens utódja is megvan már?
Azt az érintettek tagadták, hogy az RTL Group és a miniszter közötti tárgyalásokon bárminemű, a csatorna hír- és hírháttér műsorainak tartalmát érintő alku is született volna. Korábban lapunk is úgy értesült, az RTL nem teljesíti a kormány várakozásait a híradó felpuhítására, noha ezt a kabinet valamilyen módon mégis elérheti. A csatorna vezérigazgatója, Dirk Gerkens ugyanis akár a Lázár-Bertelsmann paktum "áldozatává" is válhat - annak ellenére, hogy a korábbi hírekkel ellentétben szerződése még több mint egy évre Magyarországhoz kötné. Ezt erősítheti, hogy a Figyelő úgy értesült, hogy az RTL Klubnál már meg is találták Gerkens utódját. A lap szerint a jelenleg az RTL Klub és a tematikus csatornák reklámidejét értékesítő R-Time média-kereskedőhálózat vezetője, Vidus Gabriella, más hírek szerint Kolosi Péter programigazgató lesz az utód. Az sem kizárt, hogy az RTL felügyeletében hangsúlyosabb szerepet kap majd Andreas Rudas, a cég Délkelet-Európáért felelős alelnöke - akinek vélhetően a kormányzati alku is köszönhető.

Szerző

Tarlós betiltaná az éjszakai repüléseket Ferihegyen

Publikálás dátuma
2019.02.21 22:04
A kép illusztráció
Fotó: Facebook/Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
A főpolgármester éjszaka öt órára teljes repülésstopot kér, de napközben is csökkentené a környék zajterhelését.
A főpolgármester el akarja érni, hogy éjszakai repülési tilalmat vezessenek be a Liszt Ferenc repülőtéren – erről maga Tarlós István beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Tarlós elmondta, a Közfejlesztések Tanácsának csütörtöki ülésén az egyik legfontosabb kérdés volt a repülőgépek okozta zajszennyezés kezelése.
A főváros a tanács ülésén azt indítványozta, hogy legyen teljes repülési tilalom éjfél és hajnali 5 között, változtassanak a berepülési útvonalon, a zajszennyezést pedig másképp mérjék, és az ellenőrzést vegye át a közlekedési hatóság. Hozzátette: azt reméli, hogy legalább a repülési tilalom megvalósulhat legkésőbb egy éven belül, de lehetőleg jóval hamarabb. A fővárosi kezdeményezés összefügg Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester lobbijával, aki régóta azon dolgozik, hogy a Ferihegyről felszálló gépek ne lakott területek felett, hanem más útvonalon haladjanak, és ne a kerületi lakók legmélyebb álmát zavarják meg.

Tudósok vitáztak a Palkovics-tervről

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:05

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Biztosítékok és garanciák nélkül marad a hazai tudományosság, ha a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózata – a Budapesti Corvinus Egyetemhez hasonlóan – alapítványi kézbe kerül – hangzott el az Akadémiai Dolgozók Fórumának csütörtöki rendezvényén, ahol az MTA-t érintő minisztériumi terveket vitatták meg. Múlt héten merült fel, hogy a Corvinus fenntartóváltásához hasonlóan egy új alapítványi forma, egy vagyonkezelő alapítvány működtethetné az Akadémia kutatóközpontjait és intézeteit. A kormány így költségvetési forrásból finanszírozná a működést, cserébe az MTA-nak önként át kellene adnia ingatlanjait, így vagyonának egy jelentős részét az alapítványnak. – Lássuk be, ez nem tűnik egy jó ajánlatnak – mondta Zsoldos Attila, az MTA Történettudományi Intézetének kutatója. Hozzátette: az, hogy az Akadémia csak úgy átadja a vagyonát, minden jelenlegi jogszabálynak és az MTA saját szabályainak is ellentmond. Holott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, Palkovics László azt tervezi, hogy ennek már akár február végéig meg kellene történnie. – Még ha ez lenne a világ legjobb ajánlata, akkor sem lehetne ilyen gyorsan elintézni – fogalmazott Zsoldos. Körtvélyesi Zsolt, a Politikatudományi Intézet munkatársa arról beszélt, az MTA átalakításáról szóló minisztériumi háttéranyagban hatalmas ellentmondások szerepelnek. Például miközben jó nemzetközi példákat sorol az akadémiai működésre, az MTA alapfinanszírozását elvették – erre a világon sehol nincs példa, ahogy arra sem, hogy egy Tudományos Akadémiának pályázati pénzekből kelljen finanszíroznia például a rezsiköltségeket. A fórumon részt vett Körösényi András is, aki ugyancsak a Politikatudományi Intézetben dolgozik. A kutatónak a Magyar Nemzetté átkeresztelt kormánylapban is megjelent egy véleménycikke, amelyben egyebek mellett arról írt: ha megvalósul a „Palkovics-terv”, azzal kiüresedik az MTA. - Mégis azoknak lesz igazuk, akik szerint az Orbán-kormány összeszerelő üzemmé változtatja az országot? – tette fel a kérdést. A fórumon hangsúlyozta: az ITM által tervezett „hierarchikus kontroll” biztos, hogy nem fogja növelni az ország tudományos teljesítményét. Deák Dániel, a Corvinus oktatója a BCE fenntartóváltásának eddigi tapasztalatairól számolt be. Mint mondta, az egyetemet nyártól fenntartó alapítvány – melynek MOL és Richter részvények biztosítják majd az alaptőkéjét – kuratóriumának összetételéről szinte semmit nem lehet tudni, de az biztos, hogy működése teljesen átláthatatlan lesz a nyilvánosság számára. Hangsúlyozta: a részvény a legkockázatosabb befektetési eszköz, egy közfeladatot ellátó intézménynek biztos tervezése, nem „spekulációkra” lenne szüksége.
Témák
MTA
Frissítve: 2019.02.21 21:48