Simicska: akkor totális háború lesz

Publikálás dátuma
2015.02.05 22:08
FOTÓ: Vajda József
Fotó: /
Totálissá válhat a médiaháború, ha a kormány valóban bevezeti az RTL-lel való békülés jegyében az ötszázalékos reklámadót - nyilatkozott a Népszavának Simicska Lajos, a jobboldal legjelentősebb médiatulajdonosa. Lapunk számolt be elsőként arról, hogy Lázár János több ízben is tárgyalt az RTL Klub német tulajdonosaival arról, hogy a tavaly bevezetett, az RTL Klubot 40 százalékban sújtó, utóbb 50 százalékosra emelt adó a jövőben 5 százalékra mérséklődik.

A kabinet az Európai Unió várható szankciójával magyarázza a hirtelen változtatást, és erre hivatkozott Rogán Antal is a mezőkövesdi Fidesz frakcióülésen hozott támogató döntést indokolva. A változtatás azonban a magyar média döntő többségének hátrányt jelentene - így például lapunknak is, amelynek az eddig szabályozás szerint nem lett volna fizetési kötelezettsége, az új törvény azonban jelentős pénzügyi terhet róna a Népszavára is. Simicska birodalmának ez az 5 százalékos adó számítások szerint megötszörözné a fizetési kötelezettségeit. Összességében mind a vállalkozó, mind a piac szereplőinek döntő többsége úgy nyilatkozott: az ötszázalékos reklámadó kormányzati terve újabb támadás a demokrácia ellen.

Simicska Lajos mondatait, azaz a totális médiaháborúra vonatkozó kijelentést nem lehet másként értelmezni, minthogy a kormány elveszíti szinte valamennyi fontos médiapartnerét, szószólóként az állami televízióra (és rádióra) kell támaszkodnia, amely túl azon, hogy szakmailag teljesen felkészületlen, nézettségben és elfogadottságban sem képes kompenzálni az eddigi támogatói kört. (Ez akkor is igaz, ha történetesen az RTL Klub valóban visszafogottabbá teszi politikai műsorait, elsősorban a híradóit, bár ezt a lehetőséget a csatorna vezetése eddig kizártnak tartotta.)

Rogán Antal néhány órája jelentette be: támogatja a Fidesz-KDNP frakciószövetség a Miniszterelnökséget vezető miniszter reklámadós javaslatát. A kormánypártok mezőkövesdi ülésén a frakcióvezető szerint Lázár János arról tájékoztatott, hogy "az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kíván indítani a magyar kormány ellen, amennyiben a reklámadóval kapcsolatban nem változtat". Rogán szerint a frakció megadta a miniszter által kért felhatalmazást arra, hogy a kormány az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat folytassa, és dolgozzon ki megoldási javaslatot. Eszerint a Fidesz is beállt Lázár - már letárgyalt és kidolgozott - javaslata mögé, mely szerint egységes, egykulcsos lesz a reklámadó.

Mint megírtuk, szerda este Orbán Viktor is kiállt a terv mellett, azt pedig máig egyetlen érintett fél sem cáfolta, hogy az RTL Klub jogi osztályán már vizsgálják a kormánytervezetet, mely 5,3 százalékos adókulcsot írna elő. Lázár forrásaink erről még a múlt héten megállapodott a ma hatályos reklámadót uniós szinten is bepanaszoló Bertelsmann-csoporttal. Orbán ugyanakkor tegnap a Hír Tv-ben nyilvánosan is kijelentette: az adónem kulcsának csökkentésével nem járhat együtt a várt költségvetési bevétel mérséklődése, azaz „a kicsik” is fizetni fognak. Méghozzá nem is keveset, hiszen – mint megírtuk – egy általános, egykulcsos sarc az RTL terhét negyedeli, a TV2-ét felezi, miközben a költségvetés bevételei enyhén csökkennek. A kisebb kiadóvállalatok így nem mentesülnek a fizetési teher alól, de sokkal többe kerül majd az új adó a közepesen nagy médiacégeknek. A most érvényes sávos rendszernél három médiacég esett a nagyobb kulcs alá: az RTL mintegy 4 milliárdos terhe mellett eltörpül a TV2, illetve a Sanoma 1,5 milliárdos adókötelezettsége. A Lázár által megszellőztetett, 5 százalékos adóval az RTL terhe azonban 1,2 milliárd alá csökken, míg feleződik a két nagy cég fizetnivalója, így csak ez a három cég 4,6 milliárd forintot spórol, amit a többi magyarországi médiacég fizet majd meg. A vesztesek oldalán áll a Fidesz eddigi gazdasági háttéremberének számító Simicska érdekeltségeibe tartozó közterületi reklámcégek zöme, de a Magyar Nemzet-Hír Tv médiacsoport is, de a sávos rendszer eltörlésével bő 130 millió forinttal emelkedik a Class Fm-et üzemeltető Advenio Zrt, és a Metropolt kiadó cég terhe is. Nemcsak e cégek miatt aggódik ugyanakkor a Magyar Reklámszövetség, mely közölte: a 0 százalékos adózói körbe eső cégek bevonása a reklámadó hatálya alá a kis árbevételű hazai médiavállalkozásokat - például a lapkiadókat - egyértelműen ellehetetleníti, továbbá a saját reklám megadóztatása miatt kiterjeszti az adóalanyi kört minden Magyarországon tevékenykedő vállalkozásra.

Gerkens utódja is megvan már?
Azt az érintettek tagadták, hogy az RTL Group és a miniszter közötti tárgyalásokon bárminemű, a csatorna hír- és hírháttér műsorainak tartalmát érintő alku is született volna. Korábban lapunk is úgy értesült, az RTL nem teljesíti a kormány várakozásait a híradó felpuhítására, noha ezt a kabinet valamilyen módon mégis elérheti. A csatorna vezérigazgatója, Dirk Gerkens ugyanis akár a Lázár-Bertelsmann paktum "áldozatává" is válhat - annak ellenére, hogy a korábbi hírekkel ellentétben szerződése még több mint egy évre Magyarországhoz kötné. Ezt erősítheti, hogy a Figyelő úgy értesült, hogy az RTL Klubnál már meg is találták Gerkens utódját. A lap szerint a jelenleg az RTL Klub és a tematikus csatornák reklámidejét értékesítő R-Time média-kereskedőhálózat vezetője, Vidus Gabriella, más hírek szerint Kolosi Péter programigazgató lesz az utód. Az sem kizárt, hogy az RTL felügyeletében hangsúlyosabb szerepet kap majd Andreas Rudas, a cég Délkelet-Európáért felelős alelnöke - akinek vélhetően a kormányzati alku is köszönhető.

Szerző
2015.02.05 22:08

Befújtak valamit egy kormányablakba, az emberek köhögni kezdtek

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:27
illusztráció
Fotó: Népszava/
Az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületéhez a katasztrófavédelmet is kihívták, de mindenki megúszta a történteket.
Befújtak valamit az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületébe.  helyszínen tartózkodó olvasónk arról tájékoztatott bennünket, hogy a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. A 24.hu-nak egy helyszínen tartózkodó olvasója elmondta, a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. "Annyit mondtak, hogy az ügyfélfogadás elmarad és kérdezték, hogy rosszul van-e valaki. Sokan köhögtek, de senki nem jelentkezett, az emberek elindultak haza" - idézi olvasóját a portál.

A 24.hu megkereste az ügyben a a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, Kolozsi Péter főhadnagy pedig elmondta: "bennünket azért hívtak ki, mert szúró szagot éreztek és köhögtek. A helyszínre érkező kollégáink hatvan embert kísértek ki az épületből. Mindannyian sérülés nélkül megúszták a történteket. A biztonság kedvéért helyszínre érkezett a katasztrófavédelem mobil laborja is. Méréseket végeztünk, de nem találtunk veszélyes anyagot a levegőben."
2019.01.16 18:27

Az MTA nem szeretné kutatói ösztöndíjakból fizetni a villanyszámlát

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:25
MTA-székház - illusztráció
Fotó: Népszava/
Cáfolja az Akadémia, hogy elegendő forrást kaptak volna Palkovics tárcájától az idei évre – a minisztérium által emlegetett összegeket ugyanis kutatók díjazására és hazacsábítására szánják.
Nem felel meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium állítása, mely szerint a Magyar Tudományos Akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa ugyanis teljes egészében kötelezettségvállalásokkal terhelt – írja az Akadémia, válaszként az ITM keddi közleményére.
A tárca  ugyanis azt fejtegette, hogy a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosítottak az idei feladatok ellátására. Ez az összeg azonban az MTA kiválósági programjainak fedezete, vagyis ösztöndíjakra szánták - hangsúlyozza az Akadémia.
Az MTA szerint az említett források – amiket például a legjobb magyar kutatókat hazahívó, illetve itthon tartó Lendület programra szánnak– csak akkor csoportosíthatók át visszatérítendő támogatásként és átmenetileg az intézetek dologi kiadásaira, ha az ITM érvényes jognyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy az így felhasznált forrásokat visszapótolja, a kutatóintézet-hálózat jelenleg is zajló átvilágításának eredményétől függetlenül. Ilyen jognyilatkozatokat szeptember óta kér az MTA az ITM-től, egyelőre eredménytelenül.
Mint hozzáteszik, a feltételes közbeszerzés sem oldja meg a kutatóközpontok problémáit, mert a feltételes közbeszerzési eljárás nem alkalmazható közüzemi kiadásokra, a működés általános feltételeit biztosító költségekre vonatkozóan, és igen korlátozottan alkalmazható a kutatási pályázatok tekintetében. Az MTA arra is rámutat, hogy
Palkovics tárcájának 1400 milliárdos költségvetéséből az akadémiai kutatóhelyek éves dologi kiadása kevesebb mint egy százalék.
Ezt pedig  avonatkozó törvények szerint meg kellene kapnia az MTA-nak, erre kérte a minisztert számos alkalommal az MTA vezetése,elnöksége, közgyűlése, sőt a miniszter által delegált hét, a kutatóhálózat átvilágításának módszertanát meghatározó, paritásos MTA elnöki bizottsági tag is.
2019.01.16 18:25
Frissítve: 2019.01.16 18:33