Mit kíván majd Putyin?

Publikálás dátuma
2015.02.07. 06:22
Vlagyimir Putyin „dedikál” egy oroszországi gázvezetéket. FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASHA MORDOVETS
Élénken foglalkoztatja a közvéleményt, hogy Merkel látogatása után mi várható az orosz elnök budapesti vizitjétől. Szakértői körökben úgy látják, hogy a Putyin látogatás célja nem lehet sem a hosszú távú földgáz-szerződés újrakötése, sem a Paksi megállapodás véglegesítése, hiszen egyik ügyben sem látnak a szakértők olyan lényeges előrelépést, amely indokolhatna egy ilyen szintű találkozót.

Ha ez igaz, akkor feltehetően politikai motívumok keresendők Putyin január 17-i, budapesti látogatásának hátterében. Magyar részről felvetődhet a mezőgazdasági együttműködés, az élelmiszerexport bővítése, de orosz részről elképzelhető némi nyomásgyakorlási szándék is, hogy a magyar vezető vétózza meg a nyugati szankciók további szigorítását.

A szakértők nem zárják ki, hogy a két politikus szót válthat a Déli Áramlat lefújása nyomán kialakult helyzetről is, és a Törökországon, Görögországon keresztül vezető új nyomvonalról. Ha ez valóban terítékre kerül az Orbán-Putyin találkozón, az végső soron utalás lehet három politikus – Putyin, Erdogán és Orbán – közeledési szándékára. A Törökországhoz való közeledésre, a keleti-nyitás jegyében, a kormány részéről már határozott utalás is történt.

Az Orbán-Putyin találkozót a Fidesz mégis a rezsicsökkentéssel hozza össze. A tegnap véget ért kihelyezett frakcióülésen "határozatot" hoztak a képviselők többek között a rezsicsökkentés megvédésről és "elmélyítéséről" felhatalmazták a kormányt a gázártárgyalások folytatására.

Egyre egyértelműbb azonban, hogy a Fidesz-kormány ezúttal óriási rezsiátverésre készül – állítják szakértők. A közüzemei díjak lefaragásához, de a gázszállítási szerződésekhez sincs közvetlenül köze a Putyinnak, hacsak annyi nem, hogy az Orbán kabinet ezzel próbálja Magyarország számára pozitív, illetve stratégia fontosságú eseményként beállítani az orosz elnök látogatását, legyűrve a találkozóval kapcsolatos belföldi és külföldi negatív visszhangokat. A valóság az – érvelnek -, hogy szakértői szinten már hozzávetőleg egy éve folyik az egyeztetés az orosz-magyar hosszú távú gázszállítási szerződés megújításáról és nem vetődött el olyan kérdés, amit csak ilyen magas szintű találkozón lehetne tisztázni.

A Fidesz vélhetően a találkozó sikereként igyekszik majd beállítani, hogy tavasszal a gáz, az áram és a távhő árak csökkenése várható. Miközben az árak mérséklődése a még a Horn-éra alatt előkészített és 15 évvel ezelőtt megkötött, hosszú távú szerződés árképletében lett rögzítve. Az árszámítási módszertan szerint ugyanis az orosz beszállítói árak kilenc havi késéssel követik a nemzetközi piacon kialakuló olajárakat, s az árfelülvizsgálat negyedévente történik meg. Így éppen márciusban következik majd be 30-40 százalékos gázár mérséklődés, köszönhetően annak, hogy a korábbi, hordónkénti 110 dolláros árszintről 55 dollár közelébe zuhantak az olajárak. A kormányzat pusztán ennek következtében egyes szakmai számítások szerint 30 százalék körüli mértékben faraghatná le a lakossági gázárakat, hozzávetőleg 20 százalékkal vihetné lejjebb a távhő-, és tizedével vághatná vissza az áramdíjakat. Az persze kérdés, hogy a kormány az árcsökkenésből mennyi engedmény ad tovább a lakosságnak.

Ugyanakkor az új gázbeszállítói szerződés aláírását semmi sem sürgeti. Ugyanis Magyarország az idén júliusban lejáró egyezményben szereplő gázmennyiség jelentős hányadát nem vette át, így a meglévő megállapodás keretében is még hozzávetőleg három-négy évig a lakossági számára elegendő gázt szerezhetnénk be az oroszoktól. Méghozzá olcsón, miután a gázárszámítás alapját képező az olajárak jelentős növekedésre még hosszú ideig nem számítanak az elemzők. Drágulhat viszont a gáz, ha megvalósul a kormány terve, s a jövőben a behozatali árak jobban igazodnának a pillanatnyi nemzetközi piaci trendekhez.

Gazdasági kérdések a frakcióülésen

Továbbra is alacsonyan tartaná az inflációt a Fidesz, és a kétnapos frakcióülésen arról is döntöttek a képviselők, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnak egy hónapon belül ki kell dolgoznia egy tanulmányt arról, hogy egyes termékek ára hogyan alakul más árváltozásokat – például a gázolaj vagy a benzin árának csökkenését – figyelembe véve. Végleges a döntés abban is, hogy márciusban indul nemzeti közműszolgáltató gáz-ága, a villamonyra még - legfeljebb egy évet -, várni kell.

Szerző

Magyar modell, ami nincs

Publikálás dátuma
2015.02.07. 06:21
A multinacionális vállalatok modellje: az itteni alacsony bérek teremtik meg az anyaországbéliek jólétét FOTÓ: NÉPSZAVA
A kormány és a minisztériumok minden friss statisztikai adat megjelenését a magyar modell sikerességének tudnak be, amelyhez rendszerint hozzáfűzik: egyre több ország követi a magyar utat. A mérvadó közgazdászok kétségbe vonják a Matolcsy György jegybankelnök nevével fémjelzett, speciális magyar modell létét, és követőkről sem beszélhetünk.

A gyakran lankadó nemzeti öntudatunkat rendre igyekeznek felrázni azok a kormányzati kijelentések, amelyek a korábbinál kedvezőbb gazdaságstatisztikai adat megjelenése kapcsán azt sulykolják: ezek is a magyar gazdasági modell sikerességét bizonyítják. Ezt vélte felfedezni Banai Péter Benő a friss államháztartási adatok kapcsán, mikor azt mondta: A januári államháztartási adatok is azt mutatják, a magyar gazdasági modell működik, a kisebb adómértékek mellett is nagyobb lett az államháztartás bevétele. Igaz, az államháztartásért felelős államtitkár kifejtette: egy hónap adataiból még nem lehet levonni messzemenő következtetéseket.

A kormányzat sikerességet vizionáló látásmódját jól jellemzi Giró-Szász András miniszterelnökségi államtitkár ugyancsak pénteki értékelése, amely szerint minden elemzésből, jelentésből, gazdasági mutatóból jól látszik, hogy Magyarország jó irányba halad, az Európai Bizottság (EB) téli prognózisa után pedig újra kijelenthető: előbb-utóbb el kell ismernie minden gazdasági és hitelminősítőnek a magyar gazdasági modell sikerességét. A Fidesz szerint tovább erősödik Magyarország, és ezt a bizottság is így látja - mondta az államtitkár. Az EB friss előrejelzése, azonban legfeljebb óvatos optimizmusra ad okot, a magyar modell működését azonban nem lehet felfedezni - vélik az elemzők. Tavaly ugyanis az első három negyedévi magas magyar GDP-dinamika több egyszeri hatás, például az uniós támogatások és az MNB növekedési hitelprogramja eredménye. Viszont Brüsszel szerint a lassulás jelei már 2014 második felében láthatóak voltak. Magyarországon a 2014-es 3,3 százalékos GDP-növekedés után idén 2,4, jövőre 1,9 százalékos bővülés jöhet. Ez a 2014-es őszi prognózishoz képes lassabb ütem: akkor ugyanis az EB 2,5 százalék bővülést jelzett 2015-re és 2 százalékot 2016-ra.

A Matolcsy-féle modellnek a létét is hiába kereste mindeddig Róna Péter. A közgazdász egyetemi tanár a Népszavának ennek kapcsán azzal érvelt, hogy ennek írásbeli nyomának kellene lennie, amit nem lehet fellelni. A jegybankelnökhöz köthető modellben semmi új nincs ez egy klasszikus megszorítási modell, amelynek örülni szokott a Nemzetközi Valutaalap, vagy a német pénzügyminiszter. Lényege a fogyasztás visszafogása adók révén, és a reálbér-növekedés mérséklése. Az Orbán-kormány a lakosságra nehezedő terhek növekedését áttételeken keresztül, a termékek és szolgáltatások (például a bankok és a kereskedelem) előállítóinak megadóztatásán keresztül éri el, amit közvetett adóztatásnak hívunk, és végeredményben a lakosság fizeti meg. A kormánynak az a szerencséje - mondta a szakember -, hogy világszerte deflációs hatások érvényesülnek. A nálunk alig látható infláció mértéke még alacsonyabb lenne a kormányzati megszorítások nélkül. Vagyis modellről nem beszélhetünk. De követőinknek sem akadhatunk nyomára. Bankadó például korábban létezett Nagy-Britanniában mint nálunk, vagyis mi követtük az angolokat, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a szigetországban az adó mértéke töredéke a miénknek.

Róna Péter a magyar gazdaság kedvező számait nem egy sajátos modellnek, hanem annak tudja be, hogy a hazai multik igeneredményesen működnek, viszont ez a kis- és közepes vállalkozásokról aligha mondható el. A két szektor átlaga jelenik meg a statisztikákban. A még mindig alacsony hazai bérek is hozzájárulnak ahhoz, hogy például a német autógyárak dolgozói otthon megfelelően magas bért kapjanak. Ez aligha a magyar modell dicsősége - összegezte véleményét a szakember.

Szerző

MSZP: A közmédia nem lehet áldozata a jobboldali sajtó válságának!

Felháborító, hogy a Simicska-médiabirodalom vezetői – miután ma elhagyták a jobboldali sajtó egyre mélyebb válságba süllyedő hajóját – a közmédia világába próbálják átmenteni magukat! - olvasható az MSZP közleményében.

A dokumentum így folytatódik:

A Magyar Nemzet, a Hír Tv és a Lánchíd Rádió vezetői eddig is szolgalelkűen apportíroztak a Fidesznek és Orbán Viktornak. Az, hogy most kollektíven át akarnak masírozni a közszolgálati televízióba és rádióba, azt bizonyítja, hogy a közpénzből finanszírozott médiumok a kormányfő totális kézi vezérlése alá kerülnek!

A válságba került jobboldali sajtó médiafőnökei mostani távozásukkor lelkiismereti okokra hivatkoztak, ami konkrétan azt jelenti, hogy nem hajlandóak bírálni Orbán Viktort és a Fidesz-KDNP kormányt. Ebben az esetben azonban semmi helyük a közmédiában, hiszen képtelenek az objektív tájékoztatásra!

Felszólítjuk a közmédiumok vezetőit, hogy ne alkalmazzák befolyásos pozícióban a válságba került jobboldali média pártújságíróit! A közszolgálati rádió és televízió, valamint az MTI jelenleg sem pártatlanok, de ha pártújságírók kerülnek oda, végleg Orbán Viktor kézi vezérlésű játékszerévé válnak.

A közszolgálati médiumokat valamennyiünk pénzéből fizetik, ezért minden magyar polgárhoz kell szólniuk, ideológiai elkötelezettség nélkül!

Lukács Zoltán,
MSZP-alelnök, frakcióvezető-helyettes

Szerző