Mit kíván majd Putyin?

Élénken foglalkoztatja a közvéleményt, hogy Merkel látogatása után mi várható az orosz elnök budapesti vizitjétől. Szakértői körökben úgy látják, hogy a Putyin látogatás célja nem lehet sem a hosszú távú földgáz-szerződés újrakötése, sem a Paksi megállapodás véglegesítése, hiszen egyik ügyben sem látnak a szakértők olyan lényeges előrelépést, amely indokolhatna egy ilyen szintű találkozót.

Ha ez igaz, akkor feltehetően politikai motívumok keresendők Putyin január 17-i, budapesti látogatásának hátterében. Magyar részről felvetődhet a mezőgazdasági együttműködés, az élelmiszerexport bővítése, de orosz részről elképzelhető némi nyomásgyakorlási szándék is, hogy a magyar vezető vétózza meg a nyugati szankciók további szigorítását.

A szakértők nem zárják ki, hogy a két politikus szót válthat a Déli Áramlat lefújása nyomán kialakult helyzetről is, és a Törökországon, Görögországon keresztül vezető új nyomvonalról. Ha ez valóban terítékre kerül az Orbán-Putyin találkozón, az végső soron utalás lehet három politikus – Putyin, Erdogán és Orbán – közeledési szándékára. A Törökországhoz való közeledésre, a keleti-nyitás jegyében, a kormány részéről már határozott utalás is történt.

Az Orbán-Putyin találkozót a Fidesz mégis a rezsicsökkentéssel hozza össze. A tegnap véget ért kihelyezett frakcióülésen "határozatot" hoztak a képviselők többek között a rezsicsökkentés megvédésről és "elmélyítéséről" felhatalmazták a kormányt a gázártárgyalások folytatására.

Egyre egyértelműbb azonban, hogy a Fidesz-kormány ezúttal óriási rezsiátverésre készül – állítják szakértők. A közüzemei díjak lefaragásához, de a gázszállítási szerződésekhez sincs közvetlenül köze a Putyinnak, hacsak annyi nem, hogy az Orbán kabinet ezzel próbálja Magyarország számára pozitív, illetve stratégia fontosságú eseményként beállítani az orosz elnök látogatását, legyűrve a találkozóval kapcsolatos belföldi és külföldi negatív visszhangokat. A valóság az – érvelnek -, hogy szakértői szinten már hozzávetőleg egy éve folyik az egyeztetés az orosz-magyar hosszú távú gázszállítási szerződés megújításáról és nem vetődött el olyan kérdés, amit csak ilyen magas szintű találkozón lehetne tisztázni.

A Fidesz vélhetően a találkozó sikereként igyekszik majd beállítani, hogy tavasszal a gáz, az áram és a távhő árak csökkenése várható. Miközben az árak mérséklődése a még a Horn-éra alatt előkészített és 15 évvel ezelőtt megkötött, hosszú távú szerződés árképletében lett rögzítve. Az árszámítási módszertan szerint ugyanis az orosz beszállítói árak kilenc havi késéssel követik a nemzetközi piacon kialakuló olajárakat, s az árfelülvizsgálat negyedévente történik meg. Így éppen márciusban következik majd be 30-40 százalékos gázár mérséklődés, köszönhetően annak, hogy a korábbi, hordónkénti 110 dolláros árszintről 55 dollár közelébe zuhantak az olajárak. A kormányzat pusztán ennek következtében egyes szakmai számítások szerint 30 százalék körüli mértékben faraghatná le a lakossági gázárakat, hozzávetőleg 20 százalékkal vihetné lejjebb a távhő-, és tizedével vághatná vissza az áramdíjakat. Az persze kérdés, hogy a kormány az árcsökkenésből mennyi engedmény ad tovább a lakosságnak.

Ugyanakkor az új gázbeszállítói szerződés aláírását semmi sem sürgeti. Ugyanis Magyarország az idén júliusban lejáró egyezményben szereplő gázmennyiség jelentős hányadát nem vette át, így a meglévő megállapodás keretében is még hozzávetőleg három-négy évig a lakossági számára elegendő gázt szerezhetnénk be az oroszoktól. Méghozzá olcsón, miután a gázárszámítás alapját képező az olajárak jelentős növekedésre még hosszú ideig nem számítanak az elemzők. Drágulhat viszont a gáz, ha megvalósul a kormány terve, s a jövőben a behozatali árak jobban igazodnának a pillanatnyi nemzetközi piaci trendekhez.

Gazdasági kérdések a frakcióülésen

Továbbra is alacsonyan tartaná az inflációt a Fidesz, és a kétnapos frakcióülésen arról is döntöttek a képviselők, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnak egy hónapon belül ki kell dolgoznia egy tanulmányt arról, hogy egyes termékek ára hogyan alakul más árváltozásokat – például a gázolaj vagy a benzin árának csökkenését – figyelembe véve. Végleges a döntés abban is, hogy márciusban indul nemzeti közműszolgáltató gáz-ága, a villamonyra még - legfeljebb egy évet -, várni kell.