MOB: igen a budapesti olimpiára

A Magyar Olimpiai Bizottság tegnapi közgyűlésén a testület egyhangúlag elfogadta, hogy javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es budapesti olimpia és paralimpia rendezésének a lehetőségét.

Itthon általában a MOB-közgyűléseken a legnagyobb az egy négyzetméterre eső olimpiai érmesek létszáma. Nem volt ez másként tegnap sem, amikor elsősorban arról volt hivatott határozni a testület, hogy beszéljünk-e egy esetleges 2024-es budapesti olimpiáról, vagy sem. A történelmi lehetőséget a NOB által tavaly decemberben elfogadott Agenda 2020 reformprogram szolgáltatta, ami elkötelezte magát egy gazdaságosabb, fenntarthatóbb és megtérülő játékok megszervezése mellett.

A közgyűlés elején Schmitt Pál tiszteletbeli elnök ismertette a nemzetközi bizottság által meghozott program folyamatát és részleteit. Ebből kiderült, hogy a 40000 javaslatból végül 1002-t terjesztettek a NOB-közgyűlés elé, amelyből kialakult a végső 40 pont. Ezek tartalmazzák többek között azt is, hogy a jövőben lehetőség lesz kihasználni országhatárokon belül a meglévő létesítményeket és így nem csak egy város rendezheti az olimpiát. Sőt, bizonyos esetekben külföldre is lehet vinni egyes versenyszámokat, amelyek közül Magyarországot a vadvízi kajak-kenu – Szlovákia és Szlovénia jöhet szóba – és a vitorlázás versenyszámai érinthetnek – tudtuk meg a közgyűlésen. Ezzel is biztosítani kívánja a NOB az olcsóbb rendezést. Továbbá az elbontható létesítmények a későbbi felhasználatlanságnak – amit láttunk például Athénban vagy Pekingben – szeretnének gátat szabni.

Borkai Zsolt, MOB elnök távollétében – influenzája miatt orvosi utasításra nem lehetett jelen a döntés során –, Szabó Bence, MOB főtitkár vezette az ülést, amelyen végül a határozatot, mi szerint a MOB javasolja egy 2024-es budapesti olimpia megrendezését, 125 igen és 1 nem ellenében elfogadták. Nádas Pál, a Magyar Paralimpiai Bizottság korábbi (1980-96) elnöke volt az egyedüli, aki nemmel szavazott: a pályázattal járó kockázatok elemzését hiányolta.

Szabó Bence két szóban foglalta össze a határozat lényegét: „felelős döntés”. Ennek érdekében már korábban létrehozták az Olimpiai Védnöki Testületet, ahol sport- és szakemberek közösen terjesztették ezt a határozatot a MOB elé. A következő lépés a budapesti közgyűlés és a magyar állam támogatása lesz, továbbá az egyik legfontosabb, a társadalmi támogatottság megszerzése. Ezeket a következő félév során biztosítani kell, mert szeptember 15-ig kell jelentkezni a 2024-es olimpiai pályázatra, amelynek részletes tervét 2016-ban kell majd benyújtani. A NOB 2017. augusztusában, limai kongresszusán dönt a hét évvel későbbi házigazdáról.

Ők mondták...

Bienerth Gusztáv, gazdasági szakember: „Magyarországnak már csak a pályázatbeadása is rengeteget adhat. A tanulmány összhangba hozza majd a sportági fejlesztési terveket az olimpiával kapcsolatban, a sportágtól, illetve az olimpiától független egyéb fejlesztési tervekkel. Továbbá megismeri a világ Budapestet azáltal, hogy kandidál.”

Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke: „Olyan infrastrukturális fejlődés következhet be, amely nem csak a fogyatékkal élő sportolókra van kihatással, hanem az egész társadalomra. Például az a figyelem, ami egy kerekesszékes közlekedésére kihat, az sokat segít egy kismamának babakocsival, vagy mondjuk egy idősebb hölgy, illetve férfi számára is.”

Gyárfás Tamás, a Nemzetközi Úszószövetség alelnöke: „Az első lépést megtettük, de most jön a mindennap embereinek az azonosulása, akiknek megvannak a maguk küzdelmei, hogy egy ilyen ügyért, képesek-e akár még lemondásokra is, bár ez elsősorban nem őket fogja terhelni véleményem szerint.”