Újabb különös Ab-döntés

Öt éve indult közérdekű adatigénylés után mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy a kikért információk a Margit híd felújítása kapcsán valóban közérdekűnek minősülnek - írta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) blogja.

Tenczer Gábor, az Index újságírója még 2010 őszén adott be közérdekű adatigénylést, hogy megismerje a felújítás részletes pénzügyi adatait, de csupán negyedéves részszámlákat kapott. Arra volt kíváncsi, hogy mit takarhat a felújítást végző konzorcium (A-HÍD Építő Zrt., Közgép Zrt., Strabag) elszámolásában általános tételként megjelölt 1,2 milliárd forint. Az fővárosi önkormányzat magyarázata akkor az volt, hogy a részszámláknál részletesebb adatok nem állnak a rendelkezésükre és mivel a kivitelezővel átalánydíjas, fix összegű szerződést kötöttek, így nem is kaphatnak több pénzügyi adatot. Ezután az újságíró a konzorciumhoz fordult, de mivel az nem teljesítette az adatigénylést, Tenczer a TASZ képviseletével pert indított az információkért.

2012-ben, a bírósági eljárás végén a Kúria úgy döntött, hogy az adatok nem minősülnek közérdekűnek és kimondta: a konzorcium nem köteles nyilvánosságra hozni az adatokat arról, hogy milyen alvállalkozóknak és milyen tevékenységre fizette ki az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott milliárdos tételt. Ezt követően a TASZ az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük a Kúria döntése ellentétes volt az információszabadság alapelveivel.

Az Alkotmánybíróság idei, januári ítéletében megállapította, hogy a kikért adatok valóban közérdekűek, így a Kúria ítélete és a konzorcium titkolózása sértette az információszabadság elvét és a közérdekű adatok megismerésének az alaptörvényben biztosított jogát, így magát az alaptörvényt is. Az Alkotmánybíróság azonban ennek ellenére sem semmisítette meg a Kúria döntését és elutasította a TASZ alkotmányjogi panaszát. Ezen felül azt javasolta: Tenczer kérje ki újra az adatokat. Ugyanis – az Ab szerint – ha ma kérné ki valaki az adatokat a cégtől, akkor már nem lehetne megtagadni az adatigénylés teljesítését, mivel 2010 óta a jogalkotó már rendezte az alaptörvényt sértő szabálytalanságot. "Az előzmények alapján talán újabb öt év múlva meg is kapnánk az adatokat" - összegzett a TASZ beszámolójában.