Gál Mária;
Orbán Viktor;Kijev;Petro Porosenko;
2015-02-13 21:00:00
A kormányzati honlapon, a miniszterelnök programjában péntek este hat órakor még mindig az szerepelt, hogy február 13-án nincs kiemelt esemény, és az ukrán elnöki hivatal honlapján sem találtunk még erre vonatkozó hírt. Azt sem lehetett tudni, mikor is kezdődik valójában a rövid munkalátogatásként beharangozott esemény, hogy pontosan mikor is repül az ukrán fővárosba a magyar miniszterelnök, ez azonban érthető, biztonsági okokból nem közölt részlet.
A látogatás különlegességét mindenekelőtt az adta, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő budapesti útja előtt alig négy nappal történt, és mindenekelőtt az a gyorsaság, ahogyan létrejött. Hogy ez nem puszta spekuláció jelzi az is, hogy maga Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Hírt TV-nek nyilatkozva hívta fel erre a figyelmet. Ugyancsak a Hít Tv egyik műsorában Németh Zsolt az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke pedig arról beszélt, hogy régóta esedékes volt, de nem a magyar félen múlt, hogy csak most valósul meg Orbán Viktor és Petro Porosenko ukrán elnök találkozója.
Hogy ez most mégis minek köszönhető, csak találgatni tudjuk. Információink szerint Budapest valóban már korábban kezdeményezte a találkozót, de mindeddig nem kapott pozitív választ. Létrejöttében vélhetően Angela Merkelnek volt főszerepe, aki Vlagyimir Putyin február 17-i budapesti látogatásának ismeretében szorgalmazta és segítette elő, hogy azt megelőzően a magyar miniszterelnök Petro Porosenkoval is találkozzon, mintegy demonstrálva Moszkva felé az Európai Unió egységes álláspontját, azt, hogy az orosz-EU viszony (beleértve az EU minden tagországát) az ukrán válság rendezésének függvénye. Vlagyimir Putyint ugyanis a Krím elcsatolása és az Oroszország elleni szankciók életbelépése óta egyetlen uniós tagországba sem hívták meg hivatalos látogatásra.
Nyilván, nemcsak, és talán nem elsősorban Orbán Viktort kellett meggyőzni a Porosenkoval való találkozó fontosságáról, az ugyanis nem titok, hogy a magyar-ukrán viszony az utóbbi időben nem különösebben jó. Ezt igazolja Szíjjártó Péter decemberi kijevi látogatása idején történt sokatmondó incidens is, amikor a magyar tárcavezetőt kínosan hosszasan megváratta Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter. Korábban nem volt rossz a magyar-ukrán viszony, a feszültséget Budapest fellángoló oroszbarát orientációja okozta.
Hogy mennyire sikerül, hogy sikerülhet-e egyáltalán ezt a bizalmatlanságot eloszlatnia a magyar miniszterelnöknek a pénteki látogatással, az előzetesen nem volt mérlegelhető, ugyanis a munkalátogatás programját nem tették közzé. Csupán Németh Zsolt hivatkozott interjújából lehetett tudni, hogy a kétoldalú tárgyaláson terítékre kerül a kárpátaljai magyarok helyzete, az energetikai kérdések, illetőleg az Ukrajnának szánt humanitárius támogatások kérdése. Németh szerint, aki azonban közismerten nem az oroszbarát, hanem az atlantista vonal híve, „talán a legfontosabb része ennek a látogatásnak az lesz, hogy világossá tesszük az ukránok számára, hogy mi Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett vagyunk, hogy készen állunk arra, hogy minden eszközzel támogassuk az erőfeszítéseiket”. Arról Németh sem beszélt, de minden valószínűség szerint a Putyin látogatás is terítékre kerül Kijevben és a gázszállítás kérdése is.
Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában maga is beszélt kijevi útjáról. Üdvözölte a minszki tűzszüneti megállapodást és úgy értékelte, hogy a helyzet továbbra is törékeny Ukrajnában, igazi háborúval állunk szemben. Olyan háborúról, befagyott konfliktusról beszélünk, ami szokatlan az európai történelemben – tette hozzá. A kormányfő szerint a kérdés most úgy hangzik, hogy háború vagy béke, ő pedig az utóbbi pártján áll, mert a törékeny béke is jobb, mint a háború. Elmondta azt is, hogy mint Ukrajnával közvetlenül szomszédos ország miniszterelnöke, személyesen mondott köszönetet a tűzszüneti tárgyaláson részt vevő német kancellárnak és a francia elnöknek az erőfeszítéseikért.
Az interjúban azonban inkább az orosz kapcsolatról és Putyin budapesti útjáról beszélt Orbán. Állította, hogy most nem az Oroszország elleni szankciókon, hanem a tűzszüneten van a hangsúly. Magyarországnak pedig nemzeti érdekei miatt ésszerű, rendezett, kiszámítható és a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatokra van szüksége Oroszországgal. "Ez nem könnyű, az Oroszországgal való együttműködés kérdése nagyon sok magyar számára érzelmi kérdés", ezen azonban „úrrá kell lennünk”, mert Magyarországnak biztonsági, gazdasági és energiaellátáshoz kötődő érdekei is vannak orosz viszonylatban. Hangsúlyozta, soha nem volt kétsége afelől, hogy vendégül lássa az uniótag Magyarországon Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Véleménye szerint Putyin az európai politika vitatott, de elismert szereplője, és Magyarországnak is így kell erre tekinteni. Hozzátette: a földrajz meghatározó Magyarország szempontjából, nem válogathatunk a szomszédok között. Két nagyhatalom hat Közép-Európára, Oroszország és Németország, ezért fontos, hogy mindkét állam vezetői jó viszonyban legyenek a magyar miniszterelnökkel. Eközben pedig az ukrán kapcsolatokról sem szabad elfeledkezni.
A „nemzet miniszterelnöke” némileg ellentmondott Németh Zsoltnak és mindazoknak, akik programjának találgatása közben feltételezték, hogy a kárpátaljai magyarok helyzete, kettős állampolgárságának kérdése, mozgósítása-besorozása kiemelt helyet kap a Porosenkoval folytatott megbeszélésen. Tudomásul kell venni, hogy az ukránokat most a háború köti le, ezért jelenleg nem a kárpátaljai magyarok ügye az első téma a két ország közti tárgyalásokon. Hozzátette ugyan, hogy Magyarország mindig ki fog állni a határon túli magyarokért, és pénteki kijevi tárgyalásain is megfogalmazza majd a magyar kisebbséghez fűződő érdekeket. Ez főképp annak tükrében érdekes, hogy az európai fősodorból nem kilógó, Ukrajna mellett egyértelműen kiálló Románia már többször hivatalosan szót emelt az ukrajnai románok diszkriminatív besorozása miatt.