terrorizmus;menekültek;illegális bevándorlás;

2015-02-19 06:01:00

Szakmai vita kellene

Politikai vitanapot rendeznek holnap a parlamentben a bevándorlás- és menekültüggyel kapcsolatban - teljesen értelmetlenül és szükségtelenül. Míg a kérdésben egyetlen nyilvános fórumon sem hangzott el valós tényeken alapuló szakmai vélemény, a Fidesz inkább a választópolgároktól kérne "felhatalmazást" tervei véghezvitelére. Pedig a határok lezárása, a bezárkózás helyett inkább nemzetközi összefogásra lenne szükség.

Folyamatosan csökken az elfogott határsértők száma: az ORFK statisztikái szerint kedden összesen 244 menedékkérővel szemben intézkedtek a rendőrök, közülük 143-at Csongrád megye déli részén fogtak el. Többségük már nem koszovói, sokan menekültek az elnyomás és háborús borzalmak elől Szíriából, Törökországból, Afganisztánból, Irakból és Iránból. Az elmúlt hetek "menekültáradatának" apadása azonban továbbra sem nyugtatja meg a kormányt, nemzeti konzultációt sürgetnek, pénteken pedig a Fidesz kezdeményezésére parlamenti vitanapot rendeznek "Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra" címmel.

A menekültüggyel kapcsolatos politikusi vita értelme és szakmaisága azonban már a címadással megkérdőjeleződik és a döntéshozói hozzá nem értésről ad újabb tanúbizonyságot. Amióta Orbán Viktor miniszterelnök Párizsban, a Charlie Hebdo francia szatirikus lap szerkesztősége ellen elkövetett terrortámadás áldozatairól megemlékező felvonulás után azt nyilatkozta, hogy "a gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre", azóta nap mint nap "gazdasági", sőt a "megélhetési" bevándorlókról hallhatunk a kormánypárti médiában. Hiába figyelmeztetnek neves szakemberek a menekültkérdés körül kialakult félrevezető fogalmi zűrzavarra - a "gazdasági bevándorló" jogilag helytelen, a "megélhetési" bevándorló teljesen értelmezhetetlen - a szakmai érvek leperegnek a kormányról és az idegenellenes propagandát terjesztő médiumokról.

Uniós segítséget kérhetünk

"Magyarországnak aktívabban kellene fellépnie uniós szinten a menekültügy jelenlegi kihívásainak megoldása érdekében, a kormány kérheti, hogy az EU nyújtson ebben anyagi és szakmai segítséget - például uniós segítséggel kellene rábírni Szerbiát, hogy segítsen az elutasított koszovói menedékkérők humánus hazajuttatásában" - mondta Gyulai Gábor. Mi tagadás: nemzetközi összefogással mindenképpen költséghatékonyabban lehetne rendezni a helyzetet, mint a rogáni "tartsunk mindenkit fogva" tervekkel, arról nem is beszélve, hogy Magyarország csak 2014 folyamán mintegy ötmilliárd forintnyi uniós támogatást kapott a menekültügyi, idegenrendészeti és határőrizeti feladatok ellátására - ennek ellenére az elmúlt években meglehetősen kevés valódi strukturális fejlődés történt a területen.

Olyannyira, hogy például a Magyar Távirati Iroda (MTI) akkor - néhány hetes késéssel - kezdte el használni a "megélhetési bevándorlás" kifejezést, amikor már társadalomtudósok több helyen is figyelmeztettek, hogy a nem létező fogalom használata kerülendő. Emellett hangsúlyozták azt is, aggályos, hogy a kormányzati kommunikációban igyekeznek összemosni a terrorizmus fenyegetését a bevándorlás kérdésével. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfői parlamenti felszólalásában például az európai terrorcselekmények kapcsán beszélt arról, hogy "Európában sokan hibás útra léptek a bevándorláspolitikát érintően". A Magyar Nemzet hétfői számában pedig egy állítólagos Budapestre tervezett, ám a Terrorelhárítási Központ (TEK) által meghiúsított terrortámadásról szóló cikkbe varrták bele, hogy előző nap hány határsértőt fogtak el.

"Várható volt, hogy előbb utóbb nagyobb teret kap ez a félrevezető, felelőtlen kormányzati retorika is. A terrorizmus és a bevándorlás összemosása szörnyen nagy károkat okozhat" - mondta lapunknak Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója. Azzal, hogy a terrorizmus nem migrációs kérdés, Bodnár Zsolt, a TEK főigazgató-helyettese is egyetért. A párizsi merényletet követően a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta: "a társadalmi integráció kudarcából fakadó radikalizáció, és nem a migráció a fő veszély a terrorizmus kapcsán. Észak-Európában ezt nagyon hamar felismerték, és célzott szociális programokat indítottak".

Arra, hogy ezt Magyarországon is felismerjék, úgy tűnik, még várnunk kell. A kormánypártok egyelőre a nemzeti konzultációk és a parlamenti vitanapok szintjén tartanak - ezekkel azonban aligha lehet hatékony választ találni a felmerülő kérdésekre. "A parlamenti vita felesleges, a nemzeti konzultáció pedig számomra értelmezhetetlen. Ha a kormány konzultálni szeretne, megvizsgálhatja a közvélemény-kutatásokat vagy tarthat népszavazást. Ez így azonban csak propagandafogás" - mondta lapunknak Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője, aki szerint átfogó, szakmai vitára viszont mindenképpen szükség lenne. "Sokkal inkább olyan viták kellenének, ahol tényleges szakértők adhatnának hangot valós tényeken alapuló véleményüknek. Azonban a kormány jelenlegi kommunikációs kampányában eddig egyetlen szakmai érv sem hangzott el" - mondta Gyulai, hozzátéve: a kialakult helyzet rendezéséhez a már működő menekültügyi intézményrendszer európai segítséggel történő fejlesztésére, nem pedig nemzeti konzultációra kellene költeni az adófizetők pénzét.

Ráadásul a magyarok körében tapasztalt egyre növekvő idegengyűlölet enyhítése helyett a kormányzati kommunikáció csak olajat önt a tűzre. "Semmi alapja nincs annak a félelemnek, hogy Ausztria vagy Németország teljesen lezárja a határokat, ahogy az sem igaz, hogy a menekülteket majd ezrével küldik vissza hozzánk. Megtévesztő az a kijelentés is, hogy a menekültek nálunk fognak letelepedni, hiszen a legtöbb kérelmet a magyar hatóságok el-, a kérelmezőket pedig kiutasítják" - mondta a szakértő. Ugyanakkor leszögezte: a helyzetet mindenképp rendezni kellene, mégpedig úgy, hogy bezárkózás helyett országon belül és kívül is partnereket kell keresni, hiszen a bevándorlás és a menekültügy nem csak Magyarország ügye, éppen ezért nem egyedül nekünk kell kezelni - még ha a kormány előszeretettel állítja be hazánkat egyfajta "magányos végvárként" a nemzetközi porondon.