Erdogant bírálta a szépségkirálynő

Kellemetlen helyzetbe kerülhet a korábbi Miss Törökország, a 26 éves Merve Büyüksarac, miután az Instagram közösségi oldalon egy szatirikus verset tett közzé.

A költemény célpontja ugyanis Recep Tayyip Erdogan elnök volt, amiért akár két éves börtönbüntetésre is ítélhetik. A modell ügyvédje szerint Büyüksarac ellen „hivatalnok megsértése” címszóval emelhetnek vádat. A nőt még januárban vették őrizetbe, s a bíróságnak rövidesen döntenie kell arról, hogy eljárás induljon-e vele szemben. A 2006-os év szépségkirálynője azt közölte, esze ágában sem volt megsérteni az elnököt. Mint mondta, csak azért tette közzé a verset, mert humorosnak találta.

Törökországban több tucat személy ellen indult eljárás „kormányellenes cselekmény” miatt. Többjüket azzal vádolják, hogy szerepük volt a jelenlegi elnök és körének lehallgatásában. Az Anadolu hírügynökség szerint az ankarai ügyészség 54 gyanúsított ellen adott ki letartóztatási parancsot.

Szerző

Két dudás egy országban

Publikálás dátuma
2015.02.26. 06:34
A horvát elnök asszony egy hét után lemondásra szólította fel a kormányfőt FORRÁS FACEBOOK
Egyre erőteljesebb a hatalmi harc a horvát államfő és a miniszterelnök között. Kolinda Grabar-Kitarovic, aki hivatalosan egy hét óta hazája elnöke, lemondásra szólította fel a szociáldemokrata miniszterelnököt, Zoran Milanovicot. Elemzők szerint az államfő radikalizmusával éppen az ellenkező hatást éri el.

Úgy tűnik, nem működőképes a francia belpolitikából ismert „kohabitáció”, avagy politikai társbérlet Horvátországban, amikor más pártbéli az államfő és a miniszterelnök. Arra Kolinda Grabar-Kitarovic januári elnökké választása óta ugyan számítani lehetett arra, hogy az elnöknő és a kormányfő közötti együttműködés nem lesz gyümölcsöző, de hogy ilyen gyorsan ennyire ellenségessé válik viszonyuk, az még talán a legborúlátóbb politikai elemzőket is meglepte.

Igaz, már az év elején megjelentek olyan elemzések, amelyek szerint az új elnök mindent megtesz azért, hogy minél nehezebb helyzetbe hozza a kormányt, hiszen Grabar-Kitarovic nyilvánvaló célja az, hogy hatalomba segítse a korábbi horvát kormánypártot, a számos korrupciós ügybe keveredett jobboldali Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ) a decemberi voksoláson.

Az elnök jogkörei korlátozottak ugyan, de megvannak az eszközei arra, hogy megnehezítse a kormányzat munkáját. Igaz, az embernek gyakran az az érzése, hogy Milanovicék a saját dolgukat nehezítették meg. Elodázták a szükséges reformokat, így Zágráb hat éve recesszióban van, s a kilábalás évének nevezett 2015-ben is csak 0,2 százalékkal emelkedik a GDP. A 2013-as európai uniós csatlakozás kedvező gazdasági hatásait egyelőre nem érzi az ország. A munkanélküliség a harmadik legmagasabb az EU tagállamai közül: 20 százalékos.

A baloldali Ivo Josipovic januárban nagy meglepetésre vesztette el az elnökválasztást, amit szakértők úgy értelmeztek, hogy a választók így büntették meg a kormányzatot gyenge produkciójáért. Milanovic gazdasági konzultációra invitálta Kolinda Grabar-Kitarovicot, az államfő azonban nem jelent meg a múlt csütörtökre kiírt egyeztetésen. Az ülés után azonban az elnöknő felhívta a kormányfőt, s magához rendelte.

Ezt követően Zoran Milanovic nyílt levelet intézett Grabar-Kitarovichoz, s azt kérte tőle, tegye közzé a gazdaság talpra állítására vonatkozó javaslatait, ha már szüntelenül bírálja a kormányt az általa rossznak vélt intézkedései miatt. Nem sokat késlekedett az államfő válasza. Igaz, konkrét javaslatok helyett politikai támadást intézett Milanoviccsal szemben. Mint írta, „gazdasági szakértőkkel” folytatott konzultációi során arra jutott, hogy a válságból a kormányfő lemondása juttatná ki az országot.

Politikai elemzőket meglepte Grabar-Kitarovic radikalizmusa. Olyannyira, hogy úgy vélik, ezzel inkább a kormányfő malmára hajtja a vizet. Tihomir Cipek a zágrábi Nova TV-ben úgy vélte, azért is volt váratlan az elnök lépése, mert az alkotmány nem jogosítja fel őt arra, hogy a miniszterelnök elmozdítását kezdeményezze.

Szerinte ezzel hiteltelenné válik az államfő azon választási győzelme után elhangzott kijelentése, amely szerint minden horvát elnöke kíván lenni. Ezzel pedig éppen szociáldemokrata riválisát segíti. Zarko Puhovski politológus szintén úgy látja, hogy Grabar-Kitarovic politikai hibát követett el. „Milanovic épp a HDZ-vel szembeni konfliktusából él. Miért támogatja akkor az elnök ezekkel a kijelentéseivel?” – lamentált a szakértő.

Elemzők nem tartják kizárnak, hogy Horvátországban néhány hónappal előrehozzák a parlamenti választást. Ennek azonban nem az elnök levele az oka, hanem az, hogy Milanovic attól fél: Josipovic új baloldali politikai erőt szervez, így szavazatokat vehet el az amúgy is gyengélkedő szociáldemokratáktól.

Szerző

Öncenzúra Ukrajnában

Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet lelkiismereti fogollyá nyilvánította Ruszlan Kocaba ukrán újságírót, akit az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) február elején tartóztatott le hazaárulással vádolva. Az újságíró azzal vívta ki a szolgálat haragját, hogy a katonai mozgósítás ellen emelt szót és testvérgyilkosnak minősítette az ukrajnai konfliktust.

Az Amnesty International döntéséről Denisz Krivosejev, az AI európai és közép-ázsiai programjának igazgatója tájékoztatta Kijevben a médiát. Az Interfax-Ukrajina Hírügynökség jelentése szerint a jogvédő szervezet illetékese elmondta, hogy az utóbbi öt évben először nyilvánítottak valakit lelkiismereti fogollyá. Az AI kifogásolja, hogy a mozgósítás- és háborúellenes kiállását tekintik törvénysértése legfőbb bizonyítékának abban a bírósági ítéletben, amely alapján őrizetbe vették őt. Krivosejev hangsúlyozta: nem kell egyetérteni az újságíró álláspontjával, de az egyet nem értést nem lehet bűnvádi eljárás megindításával kifejezni.

Az AI szerint különben is romlott a szólásszabadság helyzete Ukrajnában, ami újságírók letartóztatásában, cenzúrában és öncenzúrában nyilvánul meg. Anna Neistat, az IA vezető kutatási igazgatója szerint nyugtalanító ez a tendencia, mivel az új ukrán hatalom azt hirdette, hogy az európai értékek, a demokratikus jogok és szabadságjogok híve, amelyek egyike a sajtószabadság is.

Nem ez az első vitatható médiával kapcsolatos kijevi döntés. Január 23-án Markijan Lubkivszkij, az SZBU vezetőjének tanácsadója egy tévéinterjúban mondta el, hogy már 88 orosz újságírót utasítottak ki Ukrajnából orosz propaganda terjesztése miatt. Hangsúlyozta, hogy radikálisabb fellépésre van szükség az orosz propagandával szemben.

Szeptemberben egy kijevi bírósági döntés alapján az ukrán médiahatóság 15 orosz televízió sugárzását tiltotta be az országban, azzal az indokkal, hogy hírműsoraikban Kijev-ellenes propagandát folytattak és nem a valóságnak megfelelően tudósítottak az ottani eseményekről. November 21-én a rádiós és televíziós műsorszolgáltatást felügyelő nemzeti tanács vezetője pedig azt közölte, hogy már 20 orosz tévé közvetítését tiltották be Ukrajnában.

Szerző