Buda-Cash - A titkosszolgálat is fut a pénze után

Információink szerint a titkosszolgálat is vizsgálódni kezdett a több okból is gyanús Buda-Cash ügyekben. Elsősorban az érdekelné őket, hogyan tudtak a brókercég érdekeltségébe tartozó takarékszövetkezetek meglepően rövid idő alatt bankká alakulni 2013-ban, milyen pénzek és kik között mozogtak ebben az időben.

Az sem mellékes szál, hogy az elmúlt másfél évtizedben hogyan úszhatta meg a Buda-Cash csoport a felügyeleti vizsgálatokat. A titkosszolgák nyomozhatnak a saját pénzük után is: kormányzati forrásból származó információink szerint a Honvéd Egészségpénztár ÉRB banknál befagyott pénze között a titkosszolgálatok 1200 munkatársának megtakarítása is ott volt. Rajtuk kívül a Honvéd jellemzően katonák és rendőrök körében volt népszerű.

MSZP: Áder tisztázza magát!

Az MSZP szerint Áder János köztársasági elnök is aktív szerepet játszott a Buda-Cash érdekeltségi körébe tartozó bankcsoport létrejöttében azzal, hogy 2013-ban nem írta alá a takarékszövetkezeti törvényt, hanem visszaküldte azt a parlamentnek. Harangozó Tamás felszólította az államfőt, hogy tisztázza szerepét az ügyben. Azt mondta: a törvény elfogadásakor a fideszes többség a jogszabályban hagyott egy kiskaput, amivel "meg lehetett úszni" az állami rendszerbe való belépést. Harangozó Tamás úgy fogalmazott: ezzel Áder János tevőlegesen is segítette a "most bedöntött" bankcsoport létrejöttét.

Megírtuk: tegnap megindította, és március végéig befejezi a DRB Bankcsoport betéteseinek kártalanítását az Országos Betétbiztosítás Alap (OBA). Eközben az MNB valamennyi befektetési szolgáltatóra, brókercégre kiterjesztette vizsgálatát. Valójában azonban a kormány a valóban bűncselekményt sejtető működésű társaságok helyzetét kihasználva a teljes pénz- és tőkepiac átrendezésére tesz kísérletet.

A Buda-Cash érdekkörébe tartozó kisbankok betétesei reménykedhetnek, szerdán ugyanis elindult az OBA kártalanítási folyamata, amely legkésőbb március 31-ig be is fejeződik - mondta lapunknak Tóth István. A befektetési védelmi alap kommunikációs vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a DRB-bankcsoport betéteseinek nincs teendőjük, a kártalanítást az OBA-tól automatikusan megkapják, előzetesen erről levélben is értesítik őket.

Postás viszi majd ki az 500 és 100 ezer forint közötti pénzeket. A 100 ezer és 2,5 millió forint közötti összegről a postai kézbesítőtől kapnak értesítést, amely tartalmazza azt, hogy melyik postán tudják a betétesek felvenni az őket megillető összeget. A 2,5 és 5 millió forint között az OBA Betétbiztosítási Kártyát bocsát ki. A kártyát és a hozzá tartozó PIN-kódot tartalmazó borítékot, valamint a kifizetési elszámolást külön postai küldeményként állandó lakcímükön kapják kézhez a betétesek.

(A kártyával felvehetik az összeget az OTP Bank bankjegykiadó automatáinál (legfeljebb napi 800 ezer forintot), vagy egy összegben az OTP fiókjaiban és a postahivatalokban.) Ötmillió forint felett az OBA által küldött levélben megnevezett takarékszövetkezeti fiókban rendelkezhetnek kártalanítási összegről – ez lehet betétlekötés, átutalás vagy készpénzfelvétel. A maximális kártalanítási összeg 100 ezer euró, mintegy 30 millió forint. Ha a bank felszámolása során találnak még maradványösszeget, akkor a 100 ezer euró feletti betétesi igényeket is kielégítik.

A HVG ma megjelenő számában a hetilap arról ír, hogy virtuális sikkasztás volt a Buda-Cash trükkje. A takarékszövetkezetei bankká válásához szükséges kétmilliárd forintos jegyzett tőkét, illetve a hitelfedezetek egy részét vagy egészét a Buda-Cash csak virtuálisan, papíron állíthatta elő – feltételezték a HVG-nek a brókervilág belső ügyeit ismerő forrásai. Ha viszont tényleg ez volt az egyik bűvészmutatvány, a kreált értékpapír-állomány csak virtuálisan hiányzott, hiszen az soha nem is létezett. Ez részben magyarázhatja, miért nem tüntettek ezrek a Buda-Cash brókerházai előtt. (Ezt a viszonylagos csöndet "kihasználva" tegnap a jegybank visszavonta a Buda-Cash működési engedélyét is.)

Somogyi szál a fideszes bankbotrányban

Orbán Viktor szerdán nem hívta meg 17 önkormányzat – köztük 15 somogyi település – képviselőjét arra a találkozóra, amelyen a Buda-Cash botrányban károsult települések polgármestereivel egyeztettek a rendkívüli segítségnyújtásról - olvasható Harangozó Gábor, országgyűlési képviselő, az MSZP Somogy megyei elnökének közleményében.

"Mindez azt jelzi, hogy a belső háborúktól és válságoktól meggyengült Somogy megyei Fidesz országgyűlési képviselői már nem tudják megvédeni a bajba jutott önkormányzatokat, nem képesek kiállni a bajba jutott emberekért.Elvárjuk, hogy Neszményi Zsolt Somogy megyei kormánybiztos érje el a kormánynál, hogy a fideszes bankbotrányban lenyúlt önkormányzati pénzeket a költségvetésből pótolják!

Az önkormányzatok törvényes működésének felügyeletéért felelős vezetőként ez nem csak feladatköre, hanem erkölcsi kötelessége is, hiszen Neszményi Zsolt korábban a most bankként bedőlt Dél-Dunántúli Takarék cégjegyzésre jogosult igazgatósági tagja, majd felügyelőbizottsági tagja volt."