Reklámadó: „A golyó benn van a csőben”

Publikálás dátuma
2015.03.07 06:12
FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Noha szigorúan szabályozza a közmédia finanszírozását országai számára az Európai Unió, éppen az állami támogatás esetleges piactorzító hatása miatt, mégsem kifogásolja például a magyar közmédiának adott pénz nagyságát, amíg az a „pontosan meghatározott közszolgálati feladatok megvalósítását szolgálja” – Polyák Gábor szerint ez magyarázza, hogy az unió miért nem lép a magyar állami média évi 80 milliárd forintos büdzséje, központosító törekvései kapcsán. 

Miközben minél nagyobb a támogatás, annál inkább nőhet az állami média befolyása: a Mérték Médiaelemző Műhely jogásza szerint például a köztévé megengedheti magának, hogy lenyomja a reklámárakat vagy feltornássza egyes sportesemények közvetítési jogait, és ráadásul – ettől piactorzító – „olyan piaci szereplő, amelyik közpénzeket felhasználva nyújt olyan szolgáltatásokat, amiket egyébként piaci szereplők is nyújtanak”.

Bár Polyák szerint az EU valójában nem nézi jó szemmel az állam „ilyen aktív és rizikós jelenlétét” a piacokon, önmagában a közmédiára fontos európai vívmányként tekint a demokratikus nyilvánosság, a közös európai kultúra előmozdításában. Az „egyensúlyt” lényegében az unió alapító szerződéséhez csatolt Amszterdami Jegyzőkönyv rögzíti, amihez részletes útmutatót az Európai Bizottság (EB) legutóbb 2009-ben adott; ebben az EB egyértelmű elvárásokat fogalmaz meg. Ezek között az EB rögzítette például, hogy az országoktól az elszámoltathatóságra való nagyobb figyelmet, valamint a hatékony nemzeti szintű ellenőrzést várja el, ám ezekből – mint a szakértő fogalmazott – „a magyar törvény gyakorlatilag semmit nem teljesít”.

Viszont az MTVA a tévés kínálat szinte minden szegmensére saját csatornát indít – így a saját nemzeti hírtévét március 15-től, a bulvártévét esténként az M2-n, év végéig egy budapesti regionális és egy eddig ismeretlen tematikájú új adót is. Összességében Polyák szerint „nincsenek számon kérhető, világos közszolgálati feladatok, nincs olyan független szerv, ami ezek elköltését ellenőrzi”. Ráadásul a közpénz-felhasználás legalapvetőbb dokumentumaiért is perelni kell; a Mérték az új csatornák kapcsán idén be is adott egy adatigénylést, de semmilyen választ nem kapott. Végül az adatvédelmi hatósághoz fordultak, az ügy még folyamatban van.

Az EB a reklámadó miatt viszont aktívan fellép, és lényegében heteket adott a kormánynak arra, hogy módosítsa a törvényt, különben a bizottság akár fel is függesztheti azt. Ezt kedden Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy jellemezte, "szankciók, nyomásgyakorlás, eljárások" várhatók Brüsszeltől, azonban ez olyan komoly szankció, ami eddig példátlan volt, ezért lényegében azt üzente az EB-nek, az ő kedvük szerint változtatják meg a törvényt - az alsó kulcs vélhetően 0, a felső 5 százalék lehet, és a jövő szerdai kormányülésen adhatja be a javaslatot, amelyet az idő szűke miatt még áprilisig szeretnének elfogadni.

Ehhez képest tegnap Orbán Viktor ismét háborús retorikával utalt Brüsszelre a Kossuth rádióban, azt mondta, a kormány senkivel nem áll háborúban, "Brüsszel viszont erőteljes hangon követelt változtatásokat", most pedig már "a golyó bent van a csőben". Vagyis a magyar kormány kénytelen meghátrálni az ügyben. Pedig ez Lázár szerint is várható volt: kedden azt mondta, az unió egyes országaiban 5 százalék az adó, így egyértelmű volt, hogy Brüsszel nem hagyja annyiban a magyar 40, majd 50 százalékra emelt különadót. Orbán szerint azonban most már "szakmai konzultációk" is folynak, és a 0 százalékos kulcsot "komoly javaslatnak" nevezte. Ez utóbbi ugyanis a kisebb cégeket védené.

Bár a kormányfő sokadszorra is kijelentette, reklámadó mindenképpen lesz, és a büdzsének is szüksége van rá, a költségvetés még a változtatás után sem vár hétmilliárdnál többet belőle. Ráadásul, ha az EB-nek a 0 százalékos alsó kulccsal is gondja lesz - éppen azért, mert akkor a kis cégeket diszkriminálja pozitívan a törvény -, Lázár szerint az is felmerülhet, hogy az egész adót ki kell vezetni.

Szerző
2015.03.07 06:12

Haverokkal Horvátba: A fél NER ugyanazon a luxusjachton nyaralt

Publikálás dátuma
2018.09.24 11:38

Fotó: moranyachts.com/
Orbán Viktor kötélbarátja, a MÁV-elnök és egy kormánybiztos a Lady M jacht fedélzetén utazott – feltűnt a nemzet gázszerelője és egy magángép is, ami korábban a miniszterelnököt szállította.
Az Adrián nyaralt az Orbán-rendszer arisztokráciája, az Átlátszó pedig szorgalmasan dokumentálta a vakáció állomásait és a felhasznált járműveket. Az oknyomozó portál drónvideót készített arról, hogy Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László, valamint egy kormánybiztos, és Homolya Róbert MÁV-elnök ugyanazzal a  luxusjachttal, a 7 milliárd forintot érő Lady M-mel hajókázik az Adrián, amin korábban Mészáros pihent.
A portál azt is kiderítette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy Bombardier Global 6000 típusú luxus magánrepülőgéppel, az OE-LEM lajstromszámú géppel repült július 25-én Bulgáriába a Videoton-Ludogorec BL-meccsre.
A 17 milliárdos értékű gép lajstromszáma és üzemeltetője is osztrák, a luxusrepülő mégis szinte állandóan a budapesti repülőtéren parkol. Innen indul, és ide érkezik, csak nagyon ritkán megy ki Bécsbe, ahova elvileg tartozik; a gép . korábban, július 15-én pedig Moszkvába repült, ahol épp a vb-döntő zajlott. A sajtóban akkor megjelent, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a helyszínen nézte a mérkőzést, és még Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott aznap. 
Az Átlátszó összevetette egymással a Lady Mrd és az OE-LEM elmúlt hónapokban megtett útjait. A hivatalos hajózási és repülési nyilvántartásokból származó adatok szerint a magánrepülő többször ment Budapestről éppen oda, ahol a luxusjacht is tartózkodott éppen akkor. Ezek a kapcsolódási pontok általában kedvelt nyaralóhelyeken, Olaszországban és Horvátországban voltak. Többek között Bari, Split, Pula, Rijeka és Velence voltak azok a városok, ahol ugyanakkor volt jelen a Lady Mrd és az OE-LEM is. De előfordult az is, hogy mindkét luxusjármű ugyanakkor volt a montenegrói Tivatban, ahol egy exkluzív jachtkikötő várja a szupergazdagokat. 
A cikk további érdekes részleteket és összefüggéseket is feltár, teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.
2018.09.24 11:38

Októbertől drágábban dolgoznak a közjegyzők

Publikálás dátuma
2018.09.24 09:30

Fotó: Shutterstock/
Az egyszerűbb esetekben 4500 forinttal kell többet fizetni a jövő hónaptól. A legnagyobb emelkedés az igazán nagy értékű ügyleteknél lesz.
Két hét múlva már az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetnie a közjegyzőnél annak, aki hiteles másolatot, jognyilatkozatot készíttetne, vagy éppen végrendelkezni akar. Október elsejétől emelkednek a legolcsóbb eljárások díjtételei – ilyen például az említett hiteles okirat másolat készítése –, ezekben az ügyekben 4500 forinttal kell többet fizetni. Ezen túlmenően huszonhárom nemperes közjegyzői eljárásból húsz esetben jelentősen drágulnak az eddigi díjak.
Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt. Az új rendszerben azonban a munkadíj is jelentősen, több mint kétszeresére emelkedik, így a jegyzőkönyvi tanúsítvány és az okirat megőrzés munkadíja óránkét háromezer forint helyett már 8250 forint lesz. A jognyilatkozat, végrendelet óradíja hatezer forintról 11 ezerre nő. Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj.
A Magyar Közjegyzői Kamara ismertetője szerint egyébként a régi, 1991-es rendeletben lefektetett – bár időközben többször módosított – díjszabás felett már alaposan eljárt az idő, azonban „gazdaságilag és társadalmilag kiemelkedő esetekben” nem drágul a közjegyzői díj. Így a régi árakat kell kifizetni az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó - kamattámogatással érintett - kölcsönszerződés, valamint az azt biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalása esetén. Nem kell többet fizetniük azoknak, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, illetve azoknak sem, akik házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni. Ezen túlmenően a végrendeletek országos nyilvántartásába való bejegyzés továbbra is ingyenes marad. Bár ez kevesek problémája, de a legjelentősebb emelkedés a 200 millió forint feletti ügyértékű okiratok elkészítésénél lesz. Eddig a 10 millió forintnál nagyobb, de 200 millió forintnál kisebb ügyértéknél egységesen 81 700 forintot és a 10 millió forint feletti rész 0,2 százalékát kellett kifizetni. Az új díjstruktúrában 200 milliós ügyérték fölött egy 561 200 forintos, míg 500 millió felett 1,1 milliós alapdíj jár majd a közjegyzőnek, amihez hozzájön az 500 millió felett ügyérték 0,1 százaléka. Az új díjplafont 1 milliárd forintnál húzta meg a jogalkotó.
Szerző
2018.09.24 09:30
Frissítve: 2018.09.24 09:30