EU;finanszírozás;média;közmédia;reklámadó;

2015-03-07 06:12:00

Reklámadó: „A golyó benn van a csőben”

Noha szigorúan szabályozza a közmédia finanszírozását országai számára az Európai Unió, éppen az állami támogatás esetleges piactorzító hatása miatt, mégsem kifogásolja például a magyar közmédiának adott pénz nagyságát, amíg az a „pontosan meghatározott közszolgálati feladatok megvalósítását szolgálja” – Polyák Gábor szerint ez magyarázza, hogy az unió miért nem lép a magyar állami média évi 80 milliárd forintos büdzséje, központosító törekvései kapcsán. 

Miközben minél nagyobb a támogatás, annál inkább nőhet az állami média befolyása: a Mérték Médiaelemző Műhely jogásza szerint például a köztévé megengedheti magának, hogy lenyomja a reklámárakat vagy feltornássza egyes sportesemények közvetítési jogait, és ráadásul – ettől piactorzító – „olyan piaci szereplő, amelyik közpénzeket felhasználva nyújt olyan szolgáltatásokat, amiket egyébként piaci szereplők is nyújtanak”.

Bár Polyák szerint az EU valójában nem nézi jó szemmel az állam „ilyen aktív és rizikós jelenlétét” a piacokon, önmagában a közmédiára fontos európai vívmányként tekint a demokratikus nyilvánosság, a közös európai kultúra előmozdításában. Az „egyensúlyt” lényegében az unió alapító szerződéséhez csatolt Amszterdami Jegyzőkönyv rögzíti, amihez részletes útmutatót az Európai Bizottság (EB) legutóbb 2009-ben adott; ebben az EB egyértelmű elvárásokat fogalmaz meg. Ezek között az EB rögzítette például, hogy az országoktól az elszámoltathatóságra való nagyobb figyelmet, valamint a hatékony nemzeti szintű ellenőrzést várja el, ám ezekből – mint a szakértő fogalmazott – „a magyar törvény gyakorlatilag semmit nem teljesít”.

Viszont az MTVA a tévés kínálat szinte minden szegmensére saját csatornát indít – így a saját nemzeti hírtévét március 15-től, a bulvártévét esténként az M2-n, év végéig egy budapesti regionális és egy eddig ismeretlen tematikájú új adót is. Összességében Polyák szerint „nincsenek számon kérhető, világos közszolgálati feladatok, nincs olyan független szerv, ami ezek elköltését ellenőrzi”. Ráadásul a közpénz-felhasználás legalapvetőbb dokumentumaiért is perelni kell; a Mérték az új csatornák kapcsán idén be is adott egy adatigénylést, de semmilyen választ nem kapott. Végül az adatvédelmi hatósághoz fordultak, az ügy még folyamatban van.

Az EB a reklámadó miatt viszont aktívan fellép, és lényegében heteket adott a kormánynak arra, hogy módosítsa a törvényt, különben a bizottság akár fel is függesztheti azt. Ezt kedden Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy jellemezte, "szankciók, nyomásgyakorlás, eljárások" várhatók Brüsszeltől, azonban ez olyan komoly szankció, ami eddig példátlan volt, ezért lényegében azt üzente az EB-nek, az ő kedvük szerint változtatják meg a törvényt - az alsó kulcs vélhetően 0, a felső 5 százalék lehet, és a jövő szerdai kormányülésen adhatja be a javaslatot, amelyet az idő szűke miatt még áprilisig szeretnének elfogadni.

Ehhez képest tegnap Orbán Viktor ismét háborús retorikával utalt Brüsszelre a Kossuth rádióban, azt mondta, a kormány senkivel nem áll háborúban, "Brüsszel viszont erőteljes hangon követelt változtatásokat", most pedig már "a golyó bent van a csőben". Vagyis a magyar kormány kénytelen meghátrálni az ügyben. Pedig ez Lázár szerint is várható volt: kedden azt mondta, az unió egyes országaiban 5 százalék az adó, így egyértelmű volt, hogy Brüsszel nem hagyja annyiban a magyar 40, majd 50 százalékra emelt különadót. Orbán szerint azonban most már "szakmai konzultációk" is folynak, és a 0 százalékos kulcsot "komoly javaslatnak" nevezte. Ez utóbbi ugyanis a kisebb cégeket védené.

Bár a kormányfő sokadszorra is kijelentette, reklámadó mindenképpen lesz, és a büdzsének is szüksége van rá, a költségvetés még a változtatás után sem vár hétmilliárdnál többet belőle. Ráadásul, ha az EB-nek a 0 százalékos alsó kulccsal is gondja lesz - éppen azért, mert akkor a kis cégeket diszkriminálja pozitívan a törvény -, Lázár szerint az is felmerülhet, hogy az egész adót ki kell vezetni.