Reklámadó: „A golyó benn van a csőben”

Publikálás dátuma
2015.03.07 06:12
FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Noha szigorúan szabályozza a közmédia finanszírozását országai számára az Európai Unió, éppen az állami támogatás esetleges piactorzító hatása miatt, mégsem kifogásolja például a magyar közmédiának adott pénz nagyságát, amíg az a „pontosan meghatározott közszolgálati feladatok megvalósítását szolgálja” – Polyák Gábor szerint ez magyarázza, hogy az unió miért nem lép a magyar állami média évi 80 milliárd forintos büdzséje, központosító törekvései kapcsán. 

Miközben minél nagyobb a támogatás, annál inkább nőhet az állami média befolyása: a Mérték Médiaelemző Műhely jogásza szerint például a köztévé megengedheti magának, hogy lenyomja a reklámárakat vagy feltornássza egyes sportesemények közvetítési jogait, és ráadásul – ettől piactorzító – „olyan piaci szereplő, amelyik közpénzeket felhasználva nyújt olyan szolgáltatásokat, amiket egyébként piaci szereplők is nyújtanak”.

Bár Polyák szerint az EU valójában nem nézi jó szemmel az állam „ilyen aktív és rizikós jelenlétét” a piacokon, önmagában a közmédiára fontos európai vívmányként tekint a demokratikus nyilvánosság, a közös európai kultúra előmozdításában. Az „egyensúlyt” lényegében az unió alapító szerződéséhez csatolt Amszterdami Jegyzőkönyv rögzíti, amihez részletes útmutatót az Európai Bizottság (EB) legutóbb 2009-ben adott; ebben az EB egyértelmű elvárásokat fogalmaz meg. Ezek között az EB rögzítette például, hogy az országoktól az elszámoltathatóságra való nagyobb figyelmet, valamint a hatékony nemzeti szintű ellenőrzést várja el, ám ezekből – mint a szakértő fogalmazott – „a magyar törvény gyakorlatilag semmit nem teljesít”.

Viszont az MTVA a tévés kínálat szinte minden szegmensére saját csatornát indít – így a saját nemzeti hírtévét március 15-től, a bulvártévét esténként az M2-n, év végéig egy budapesti regionális és egy eddig ismeretlen tematikájú új adót is. Összességében Polyák szerint „nincsenek számon kérhető, világos közszolgálati feladatok, nincs olyan független szerv, ami ezek elköltését ellenőrzi”. Ráadásul a közpénz-felhasználás legalapvetőbb dokumentumaiért is perelni kell; a Mérték az új csatornák kapcsán idén be is adott egy adatigénylést, de semmilyen választ nem kapott. Végül az adatvédelmi hatósághoz fordultak, az ügy még folyamatban van.

Az EB a reklámadó miatt viszont aktívan fellép, és lényegében heteket adott a kormánynak arra, hogy módosítsa a törvényt, különben a bizottság akár fel is függesztheti azt. Ezt kedden Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy jellemezte, "szankciók, nyomásgyakorlás, eljárások" várhatók Brüsszeltől, azonban ez olyan komoly szankció, ami eddig példátlan volt, ezért lényegében azt üzente az EB-nek, az ő kedvük szerint változtatják meg a törvényt - az alsó kulcs vélhetően 0, a felső 5 százalék lehet, és a jövő szerdai kormányülésen adhatja be a javaslatot, amelyet az idő szűke miatt még áprilisig szeretnének elfogadni.

Ehhez képest tegnap Orbán Viktor ismét háborús retorikával utalt Brüsszelre a Kossuth rádióban, azt mondta, a kormány senkivel nem áll háborúban, "Brüsszel viszont erőteljes hangon követelt változtatásokat", most pedig már "a golyó bent van a csőben". Vagyis a magyar kormány kénytelen meghátrálni az ügyben. Pedig ez Lázár szerint is várható volt: kedden azt mondta, az unió egyes országaiban 5 százalék az adó, így egyértelmű volt, hogy Brüsszel nem hagyja annyiban a magyar 40, majd 50 százalékra emelt különadót. Orbán szerint azonban most már "szakmai konzultációk" is folynak, és a 0 százalékos kulcsot "komoly javaslatnak" nevezte. Ez utóbbi ugyanis a kisebb cégeket védené.

Bár a kormányfő sokadszorra is kijelentette, reklámadó mindenképpen lesz, és a büdzsének is szüksége van rá, a költségvetés még a változtatás után sem vár hétmilliárdnál többet belőle. Ráadásul, ha az EB-nek a 0 százalékos alsó kulccsal is gondja lesz - éppen azért, mert akkor a kis cégeket diszkriminálja pozitívan a törvény -, Lázár szerint az is felmerülhet, hogy az egész adót ki kell vezetni.

Szerző
2015.03.07 06:12

Karácsony szerelmes, Horváth erős – dübörög az előválasztás

Publikálás dátuma
2019.01.20 17:18

Fotó: / Draskovics Ádám
A pankráció elmaradt a főpolgármester-jelöltnek aspiráló Horváth Csaba és Karácsony Gergely vitájában.
„Valóban elkezdtem olvasni Csaba programját, de aztán abbahagytam, mert egyes részeiről úgy tűnt, mintha 2010-ben íródtak volna” – ez volt az egyetlen karcosabb mondata az előválasztási kampány nyitóvitájának, ahol Karácsony Gergely és Horváth Csaba ütköztette vízióját. Ráadásul mindketten kapásból jelezték: bármelyikük is kerekedjen felül a főpolgármester-jelöltségért folytatott küzdelemben, az önkormányzati választási kampányban és a városvezetésben (győzelem esetén) számít a másik segítségére. Horváth Csaba az erő felmutatásával kezdett, ugyanis szerinte a NER másból nem ért, legyen szó internetadóról vagy a 3-as metró felújításáról. És ha a kormány nem hajlandó tárgyalni egy ellenzéki főpolgármesterrel Budapest egészségügyéről, oktatásáról, akkor a főváros ellenáll. Például, magyarázta Horváth Csaba, egyszerűen nem adja át a központi költségvetésnek az összes adóbevételt. Az MSZP-s politikus szerint ugyanis az nem járja, hogy Budapest napi 20 milliárd forinttal gazdagítja az államkincstárat, a kabinet pedig gyakorlatilag semmit nem ad vissza. A cél, deklarálta Horváth Csaba, hogy a helyben „termelt” adóbevételek 10 százaléka (értsd: napi 2 milliárd forint) a városnál maradjon. Ám a kormánnyal szemben felmutatott erő nem jelent „pártosodást”: Horváth Csaba azt ígérte, hogy amennyiben ő vezetheti a várost az őszi megmérettetés után, akkor nem ellenzéki főpolgármestere lesz Budapestnek, hanem olyan, aki a lakosságot képviseli mindenkivel szemben – úgyhogy ő nem fog jogszabályok mögé bújni (mint Tarlós István, aki folyton veszteg marad jogköri hiányosságokra hivatkozva), és mindig felemeli a szavát, legyen szó CEU-ról vagy rabszolgatörvényről. Karácsony Gergely nem „politikai izommal”, hanem szerelemmel nyit. Arról mesél, hogy „esett bele” Budapestbe (egyébként a 2-es villamoson, amikor először zötyögött végig a Duna partján, miután kis falujából felköltözött, hogy itt járjon egyetemre.) Hiszi, hogy a főváros nem Orbán Viktor terepasztala, hanem a kismamáké, akik a babakocsit cipelik, a nyugdíjas néniké, akik nyáron a lakásaikban izzadnak, a fiatal menedzserekké, akik kávéházakból irányítják milliárdos cégeiket „A felmérésekből úgy tűnik, hogy én vagyok az, aki képes legyőzni Tarlós Istvánt”, hangzik el az első „önajánló mondat”. Persze alkalmasságát szerinte a kutatásoknál jobban bizonyítja, hogy Zugló megmutatta, miként lehet ellenszélben építkezni – és a kerületből nem lett Esztergom, megújultak a közterületei, sikeres szociális programot épített ki. De, figyelmeztet Karácsony, csak akkor lehet ellenszélben választást nyerni, ha egységbe kovácsolható a teljes ellenzék: mert egyaránt szükség van az MSZP baloldaliságára, az LMP zöldgondolatára és Jobbik nemzeti politikájára. És itt csatlakozott rá Horváth Csaba erőpolitikájára – ugyanis abban Karácsony is egyetért, hogyha ha összeáll a társadalmi akarat a főpolgármester-jelölt mögött, akkor a kormány nem folytathatja tovább az utóbbi kilenc év nyomorító politikáját. Szerinte épp ezért fontos az előválasztás, ami már a választás előtt bevonja az itt élőket a jövő alakításába. (Ha mindenki, hajlandó összefogni, akkor az összes kerületet és a főpolgármesterit posztot is behúzhatja az ellenzék – szolgál optimista jóslattal Horváth.) Úgyhogy, rukkolt elő Karácsony új szlogennel: „egy mindenkiért, mindenki Budapestért”. 

Közösségi közlekedés és levegő

  • Horváth Csaba: Nyáron hűvös, télen meleg, kényelmes és pontos, ez a lényege. Az tarthatatlan, hogy ma Budapest legnagyobb légszennyezője a közlekedési vállalat. Éppen ezért a zsúfolt, élhetetlen csomópontokat a föld alá kell rejteni, a helyükön parkokat kell kialakítani, illetve tehermentesíteni kell a rakpartokat, hogy sétányként használhassák őket a városlakók. És hogy a levegő minősége javulhasson, évi tizenötezer fát kell telepíteni.
  • Karácsony Gergely: Budapest közösségi közlekedése nem kellően integrált, tehát meg kell erősíteni a BKK-t – így a regionális közlekedés szervezésében is részt vehet. A budai fonódó villamosok mintájára szükség lenne Pesten is egy ilyen hálóra, illetve legfőbb ideje lenne nekikezdeni a metróvonalak meghosszabbításának, ugyanis mert most Budapest számos pontját nem lehet elérni tömegközlekedéssel. Továbbá csökkenteni kellene a jegyek, bérletek árát.

Dugódíj:

  • Bevezetését egyetlen jelölt sem támogatta, ha a szükséges fejlesztések (például több tízezer P+R parkolóhely megépítése, illetve a csatlakozó járatok biztosítása) adottak, akkor hadd jöjjön a behajtási díj – amennyiben a budapestiek rábólintanak egy népszavazáson.

Liget Projekt:

  • Karácsony Gergely: A Liget Projekt azért jött létre, mert Orbán Viktor kinézte magának a várat, így a múzeumoknak helyet kellett keresni – és épp a világ első közparkját szemelte ki erre a célra a kabinet, Miközben pár kilométerre arrébb ott van Közép-Kelet Európa talán legnagyobb rozsdaövezete (a régi zuglói rendező pályaudvar). A jó hír az, hogy a Liget-projekt megállítható, ugyanis a szabályok szerint a Városligeti Építési szabályzatot a fővárosi közgyűlés alkotja meg, így ha főpolgármester leszek, akkor módosítom: a Városligetben nem építünk semmit.
  • Horváth Csaba: Agyament elképzelés úgy építeni valamit, hogy közben egy nagyon komoly értéket pusztítunk el. Ha Trump és a New York-i polgármester kitalálná, hogy a Central Parkba egy 100 négyzetméteres hotdog-árusító éttermet épít, vasvillával kergetnék ki mindkettőjüket. De Budapesten bármit meg lehet csinálni, mert Tarlós István alkalmatlan és méltatlan főpolgármesternek, mert kiszolgálja a kormányt.
2019.01.20 17:18

Hatos lottó – Mutatjuk a nyerőszámokat

Publikálás dátuma
2019.01.20 16:49

Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 3. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 13 (tizenhárom) 18 (tizennyolc) 26 (huszonhat) 28 (huszonnyolc) 33 (harminchárom) 38 (harmincnyolc) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 201 265; a 4 találatos szelvényekre 5160; a 3 találatos szelvényekre 1385 forintot fizetnek.
Szerző
2019.01.20 16:49