Mértéktelen barbárság

Tovább folytatja háborúját a múlt, a kultúra, a történelem ellen az Iszlám Állam (IS). A dzsihadisták Kalhu városa után a szintén az ENSZ világörökségéhez tartozó Hatrát is a földig rombolták. A bagdadi turisztikai minisztérium közlése szerint az IS fegyveresei ledózerolták a 2000 éves romváros megmaradt emlékeit. Hatra 110 kilométerre található az IS fellegvárától, Moszultól, az iraki Ninive tartományban.

Moszulban is folytatódott a barbarizmus. Azután, hogy lerombolták a helyi múzeum több tárgyát, elégették a város könyvtáraiban található számos könyvet, ezúttal az egyetemet robbantották fel – értesült a Reuters. Nemcsak Irakban, az afrikai Maliban is tomboltak a terroristák hétvégén. Az ország fővárosában, Bamakóban hajtottak végre robbantásos merényletet, amelyben öt személy, köztük két európai, egy francia és egy belga vesztette életét.

A francia nemzetközi rádió, az RFI további tíz sérültről tett említést, közülük kettő állapota válságos. Hírek szerint két svájci állampolgár is a sérültek között volt, ők hazautaztak gyógykezelésre. Ők az ENSZ számára dolgoztak aknaszedőként. Boubacar Keita, Mali elnöke terrorcselekményől tett említést. A Le Figaro szerint a francia áldozat mérnökként dolgozott Bamakóban. A belga pedig az Európai Unió küldöttségének biztonsági alkalmazottja volt. Szintén Maliban hajtottak végre tegnap támadást az ENSZ kéksisakosai ellen. Hárman meghaltak, köztük egy békefenntartó.

Hűséget esküdtek az IS-nek

Formálisan is bejelentette az Iszlám Államhoz való csatlakozását a nyugat-afrikai terrorszervezet, a Boko Haram. „Hűséget esküdünk a kalifának” – szerepel egy hangüzenetben, amelyen feltehetően a szélsőséges szervezet vezetője, Abubakar Shekau hallható. Előzőleg már afganisztáni, pakisztáni és észak-afrikai terrorszervezetek is csatlakoztak az IS-hez, s kalifájukként ismerték el Abu Bakra l-Bagdadit.

Az üzenet közzététele után a nigériai kormány nemzetközi segítséget kért a Boko Haram elleni harchoz. Közben legalább 50 személy halt meg a nigériai Maiduguri városában három különböző robbantás során.



Szerző

Egy elsietett házasság következményei

Publikálás dátuma
2015.03.09. 06:32
Varufakisz előrehozott választással fenyegetett arra az esetre, ha a hitelezők elutasítanák a görög reformjavaslatokat FOTÓ: EU
Ma ismét fontos ülést tart az euróövezeti csoport. Athén azt reméli, hogy megenyhül a kormányon a hitelezők szíve, s megnyitják a pénzcsapot a görög kormány számára. Ez azonban aligha történik meg. Várhatóan tovább folyik a kötélhúzás az intézményekké átkeresztelt trojka és a görög kabinet között.

Érdekes lesz a következő négy hónap Görögország és a hitelezők viszonyának alakulása szempontjából. Az a megállapodás ugyanis, ami két és fél hete született az euróövezet képviselői és az athéni kormány vezetése között, komoly dokumentumnak nagy jóindulattal sem nevezhető. Lényegében arról van szó, hogy a hitelezők négy hónap haladékot adtak Alekszisz Ciprasz kabinetjének.

A felek közötti bizalom azonban nem állt helyre. S a görög kormány mindent el is követ azért, hogy ne bízzanak benne. Teljesen érthetetlen, hogy a megállapodás után néhány nappal miért kellett mind Ciprasznak, mind pénzügyminiszterének, Janisz Varufakisznak rögtön elővenni az adósságelengedés kérdését. Ezt ugyanis az euróövezet szinte minden szereplője elvetette, de nemet mondott rá az Európai Bizottság Athénnal rokonszenvező elnöke, Jean-Claude Juncker is. Berlin számára különösen kényes kérdés az adósságleírás, méghozzá annyira, hogy Angela Merkel kormányának illetékesei valósággal dühbe gurulnak, ha ezt a szót meghallják.

Hogy a görög kormány mennyire vette komolyan a megegyezés során tett vállalásait, az is bizonyítja: az a program, amelyet múlt héten, az euróövezet munkacsoportja elé terjesztett, lényegében semmit sem tartalmaz a hitelezők által elvárt programokból. Ez is inkább csak amolyan fércmunka volt, amelyben szót ejtettek a szigorúbb adóbehajtásról, az állami adminisztráció homályban hagyott reformjáról, és a görögországi humanitárius válságról.

Az Eurogroup képviselői ki is fejezték nemtetszésüket a kabinet reformjavaslatai kapcsán, mert úgy vélték, az csupán általánosságokat tartalmaz. Kifogásolták egyebek mellett, hogy az a biztos, aki az adóbehajtásért felel majd, nem végezheti a kormánytól függetlenül munkáját. Az adóbehajtásból ráadásul túl kevés pénz folyna be. Az euróövezet ragaszkodik ahhoz, hogy a kabinet folytassa a privatizációt, miközben Cipraszék rendre azt hangoztatják, csak kivételes esetben magánosítják az állami tulajdonban maradt cégeket.

Ezután újabb javaslatokat küldtek az euróövezetnek, de nem valószínű, hogy ezzel leveszik a lábukról az Eurogroup tárcavezetőit. Ezekről a javaslatokról is szó lehet az euróövezet mai brüsszeli ülésén. Varufakisz mindenesetre előrehozott választás kiírásával is fenyegetett, ha az új javaslatokra sem mondanak igent.

A görög kormány illetékesei rendszeresen „hazabeszélnek”. Fontosabb számukra a belpolitika, a Sziriza népszerűségének emelése, mint az, hogy az ország megőrizze hitelességét a külföld szemében. „Túl sok a görög belpolitikát érintő megjegyzés. Megnyerték a választást, mert egy sor ígéretet tettek, amelyekre nincs pénzük, hogy megvalósítsák” – jelentette ki Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a megoldás csak az lehet, hogy Athén csak akkor kapja meg utolsó, 7,2 milliárd eurós hitelrészletét, ha valamit letesz az asztalra. Óva intette Janisz Varufakiszt attól, hogy utólag mást magyarázzon bele a megállapodásra, mint amiről valójában szó volt.

Görögország tényleg mindent bevet azért, hogy politikai síkra terelje a hitelmegállapodás kérdését, s időnként övön aluli állításoktól sem riad vissza. Ciprasz azt állította, hogy Spanyolország és Portugália összeesküvést szervez kormánya ellen. Abból vonta le ezt a következtetést, hogy az euróövezet tanácskozásain a két állam tárcavezetői különösen kemény álláspontot képviselnek Athénnal szemben. Az összeesküvéssel kapcsolatos elmélet nemcsak Madridban és Lisszabonban verte ki a biztosítékot, hanem Berlinben is. A német kormány is visszautasította ezeket a felvetéseket.

Jean-Claude Juncker is úgy fogalmazott, nincs semmiféle ördögi terv az athéni kormány megdöntésére. Az egyébként igaz, hogy a két állam erőteljes kétkedéssel szemléli Cipraszék törekvéseit, ennek azonban az az oka, hogy nem tetszik nekik, ahogy Görögország meg akarja úszni a szigorú költségcsökkentő intézkedések életbe léptetését. A két ország tudja, miről beszél, hiszen náluk már korábban átültették a gyakorlatba ezeket a kemény megszorításokkal járó intézkedéseket.

Bár a görög kormány illetékesei rendszeresen cáfolják, mégis tartja magát az a híresztelés, amely szerint Athénnak harmadik, 33-56 milliárd euró közötti mentőcsomagra lesz szüksége, mert minden derűlátó nyilatkozat ellenére kifogy a pénzből. Ezt igazolja, hogy Ciprasz múlt héten rendkívüli találkozót kért Junckertől, mert nem tudták minden állami alkalmazott februári bérét kiegyenlíteni. Bár a görög miniszterelnök az Eutópai Központi Bankot hibáztatta, valójában az év első két hónapjában a várakozásoktól messze, 1,5 milliárd euróval elmaradt az állam bevétele.

A görögök eurózónából való kiesésének esélye ezért továbbra sem lebecsülendő. Ugyanakkor nagyobb az esély arra, hogy nem következik be a Grexit. Az Európai Bizottság kezdettől fogva segítette Athént, hamar világossá tette, hogy ez elsősorban nem gazdasági, hanem politikai kérdés. Igaz, számos feltételezés látott napvilágot, amely szerint a piacok már nem is igazán érzékelnék a görögök euróövezetből való kilépését, s az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) van elég erős ahhoz, hogy megakadályozza a dominóeffektust, vagyis azt, hogy más országok is feladják a közös európai valutát.

Az még csak érthető, hogy Görögország szempontjából nagyon súlyos következményei lennének a Grexitnek. Bár olvashattunk olyan véleményeket is, amelyek szerint Athén jól járna a kilépéssel, mert versenyképesebbé válna a gazdasága, ha az ország az euró feladására készülne, az új valutát annyira le kéne értékelni, hogy a lakosság életszínvonala tovább zuhanna.

A görög drachma újonnani bevezetésének egyik legnagyobb pártfogója Hans-Werner Sinn német közgazdász, a müncheni Ifo Intézet vezetője, aki szerint azért lenne jó megoldás a Grexit, mert Athén lényegében már egy idő óta fizetésképtelenné vált. Úgy véli, valóban teljesíteni kell a görög kormány kérését, s le kell írni adósságának egy részét, de ezzel együtt távozásra is kell kényszeríteni az euróövezetből.

Többen azt hangoztatták, hogy a grexit az euróövezet számára inkább jó hír lenne, mert stabilabbá válna az egész térség, Görögország ugyanis sokáig bizonytalansági tényező marad, hiszen nincs reális esély arra, hogy valaha is visszafizesse a két mentőcsomagban kapott 245 milliárd eurót. Az biztos, hogy a dominóeffektus esélye nagyobb lett volna 2012-ben, amikor Angela Merkel Athénban nyíltan úgy foglalt állást, hogy az országnak az euróövezetben kell maradnia.

Bár most is hitet tett emellett, Berlin sokáig mintha hezitált volna ebben a kérdésben. Az is igaz, hogy Írország és Portugália időközben visszatérhetett a nemzetközi piacokra, ami szintén azt jelzi, hogy a helyzet már nem olyan veszélyes, mint akkor volt.

Valószínűtlen azonban, hogy az euróövezet ne érezné meg a Grexit hatásait. Az euróövezet hitelességén is csorba eshet, ha a legrosszabb forgatókönyv válna valóra, hiszen sokáig azt hallhattuk, hogy ha egy ország az euróövezet tagja lesz, nem eshet ki onnan. Ezt persze számos ellenpélda cáfolja a múltból, a Nomura Securities szerint az 1900-as évek eleje óta 67-szer fordult elő, hogy egy ország feladta, vagy kénytelen volt feladni addigi valutáját. Ha pedig Athén kiesne az eurózónából, már csak pszichés okok miatt is megnőne az esély, hogy más államok is követik a példáját.

Az euróövezet felbomlása azokat erősítenék, akik úgy vélik, hogy a közös európai valuta valójában nem is igazi pénz, hanem afféle megállapodás a fix árfolyamról. Azok, akik ezt az álláspontot képviselik, azzal érvelnek, hogy miközben az Egyesült Államokban a dollárnak ugyanaz az értéke akár Washingtonban, akár Chicagóban, Európában egyazon vállalat számára a hitel kamata eltérő lehet Ausztriában, illetve Olaszországban. A grexit után az euróövezetnek meg kellene határoznia az euróból való kilépés jogi kereteit. Ez azonban nem olyan egyszerű már csak azért sem, mert ismét hosszas ratifikálási folyamat kezdődhet az EU-ban.

A Grexit levezénylése tehát nem egyszerű folyamat. S ezzel nyilván a görög kormány illetékesei is tisztában vannak, akik a továbbiakban is úgy léphetnek fel a hitelezőkkel folytatandó tárgyalások során, mintha ők diktálnák a feltételeket. A jelek szerint azonban nemcsak az athéni kormány mozgástere kicsi, az euróövezeté is korlátozott. Ha derűlátóak akarunk lenni, azt mondhatjuk, hogy ez sorozatos kompromisszumokra ad lehetőséget. A Sziriza hatalomra kerülése óta azonban nem sok biztató jelet fedezhettünk fel, így inkább a fenyegetések, zsarolások korszaka folytatódik a felek között.

Frissítve: 2015.03.08. 20:54

Kérdéses az irányváltás

Publikálás dátuma
2015.03.09. 06:05
Orbán tavaly nyáron a nagykövetek előtt hirdette meg az érdekalapú külpolitika doktrínáját FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Ismét iránymutatást kaphatnak Orbán Viktortól a magyar külképviseletek vezetői. Sokan a Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása nyomán kialakult diplomáciai fiaskó miatt irányváltást várnak a miniszterelnöktől, aki azonban nemcsak Szijjártó Péter külgazdasági minisztert erősítette a napokban, de érdek, s nem értékalapú külpolitikája mellett is kiállt.

Rendkívüli nagyköveti értekezletet tart ma délelőtt Orbán Viktor. A Külgazdasági és Külügyminisztérium épületébe összehívott tanácskozáson Szijjártó Péter, a tárca vezetője mond köszöntőt, majd a kormányfő tart előadást, aztán konzultáció lesz; a nagykövetek is megfogalmazzák kérdéseiket, észrevételeiket.

Sokan a Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása nyomán kialakult diplomáciai fiaskó miatt külpolitikai irányváltást várnak a miniszterelnöktől, ugyanakkor Szijjártó Péter igyekezett cáfolni azokat a sajtóhíreket, melyek szerint Orbán megfosztaná tárcája felétől, s így újból önálló külügyminisztériumot hozna létre. Mindenesetre a kormányfő február végi évértékelőjében arról beszélt: szuverén és kezdeményező külpolitikára van szükség. Kifejtette, hogy 2010-ben, amikor Magyarország még a gazdasági túlélésért harcolt, csak alkalmazkodó és követő külpolitikát folytathatott - Martonyi János akkori külügyminiszter vezetésével -, 2014-re azonban megváltozott a helyzet, Magyarország új külpolitikai doktrínát hirdetett: kezdeményező külpolitikába kezdett, "fiatal, tehetséges és ambiciózus embereket dobtunk a mély vízbe" - fogalmazott. Ezzel Orbán lényegében kiállt a Szijjártó-féle, ám a kormányfő által megszabott külpolitika mellett.

Emlékezetes: Orbán épp a tavaly nyári végi nagyköveti értekezleten tette egyértelművé, nem érték, hanem érdekalapú külpolitikát kíván folytatni, a gazdasági kapcsolatoknak alárendelve. Az ezután a diplomácia élére érkező, az úgynevezett "keleti nyitás" politikáját folytató Szijjártó azonban kereskedelmi szempontból sem hozott áttörő sikereket Magyarország számára, a diplomáciai irányváltást pedig kifejezetten megsínylették nemzetközi kapcsolataink. Magyarország nemzetközi megítélése egyre romlik, "köszönhetően" az októberi amerikai kitiltási és korrupciós botránynak, vagy éppen Orbán és Szijjártó oroszbarát állásfoglalásainak, illetve annak, hogy a kormányfő az ukrán válság közepén fogadta Putyint. Ráadásul azután a találkozó után Orbán már arról beszélt, személyes kapcsolatokon nyugvó külpolitikát folytat, s példaként szintén az orosz elnököt hozta.

A történtek pecsétet nyomtak nyugati kapcsolatainkra, a legutóbb éppen pénteken az ENSZ emberi jogi főbiztosa bírálta hazánkat. Zaid el-Husszein egy genfi eseményen Magyarországot a csökkenő demokráciával küzdő országok közé sorolta, egyedüliként az Európai Unióból. Hasonlóan feszült lehetett a hangulat a magyar kormány Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár múlt heti látogatásán. A demokráciáért és emberi jogokért felelős, európai és eurázsiai ügyeket felügyelő amerikai vezető ugyanis súlyos kritikákat fogalmazott meg, ám ez nem a kabinet - az amerikai-magyar konfliktus enyhüléséről szóló - közléséből derült ki, hanem abból, hogy a washingtoni külügyminisztérium helyi idő szerint pénteken közleményt adott ki. Eszerint: a kétoldalú kapcsolatokról folyó párbeszédben az Egyesült Államok "továbbra is napirenden tartja az alapvető jogokkal, a demokratikus folyamatokkal és a jogállamisággal, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének meggyengülésével kapcsolatos aggodalmainak tolmácsolását".

Az utolsó utasítás - máig él?
"Miután elkötöttük magunkat az ideológiai megközelítésű külpolitikától, sokkal nyitottabban tudunk kapcsolatokat építeni olyan államokkal is, amelyek nem a nyugati szövetségi rendszerhez tartoznak. (...) A kormány nem követi azt a külpolitikát, amely szerint minden külpolitikai kérdés középpontjába az értékkérdéseket kell állítani. Azt a kérdést kell feltenni az adott országgal kapcsolatban, mi a magyar nemzeti érdek, hiszen (...) az ideológiai központú külpolitikai vonalvezetést a félnótás országok számára találták ki az okos országok". (Orbán Viktor a nagyköveti értekezleten, 2014. augusztus)



A Fidesz ellentmond Szijjártónak
"A terrorizmus elleni fellépésben és az Iszlám Állam elleni küzdelemben a nemzeti konszenzust nem lehet olyan nem létező pártra építeni, mint az Együtt, amelynek nincs parlamenti frakciója, azt sem lehet tudni, hogy kik hallgatnak a pártelnökre, ketten vagy hárman vannak-e, és ha valamelyik képviselőjük a mosdón van, már nem teremthető meg a 2/3-os többség" - közölte tegnap a Fidesz-frakció. Így reagáltak Szigetvári Viktor nyilatkozatára, mely szerint, noha az Együtt úgy látja, feltételekkel, de vállalható a magyar katonai részvétel az Iszlám Állam elleni fellépésben, a Szijjártó Péter által szervezett keddi informális egyeztetésen nem vesznek részt, mert az Országgyűlés illetékes bizottságait látják a megfelelő testületnek erre.
A külgazdasági és külügyminiszter egy múlt heti rigai tanácskozáson már az Együttre hivatkozva azt jelentette be: van olyan, a parlamentben frakcióval nem, de képviselettel rendelkező párt, amely jelezte, hogy kész támogatni a missziót, így lehetséges a kétharmad elérése, ezáltal pedig az, hogy "Magyarország katonai jelenléttel is harcolhasson az Iszlám Állam ellen". A Fidesz-frakcióvezető, Rogán Antal eközben egy ellenzéki frakció támogatásához köti a missziót.

Szerző