Buda-Cash;Quaestor;öncsőd;

2015-03-10 08:24:00

100 milliárdos túllépés a Quaestornál?

"A Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. (...) A kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit. (...) A kötvények visszafizetése jelenleg nem lehetséges" - olvasható a közleményben. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint szigorító törvénycsomagra van szükség. Elmondása szerint a Quaestor az eredetileg 60 milliárd forintra tervezett kötvény kibocsátási programját akár 100 milliárd forinttal is túlléphette, erre azonban lehet, hogy nincs a brókercégnek fedezete. 

Hétfőn Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgató tájékoztatta az MNB illetékes vezetőjét erről, valamint arról, hogy a rendkívüli mértékben megnövekedett kötvényeladási igények miatt a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett - írták. Közölték, hogy ennek érdekében a megkezdődött felügyeleti vizsgálat során a társaság együttműködik. "Tesszük mindezt annak érdekében, hogy a csődeljárásra rendelkezésre álló idő alatt meg lehessen kísérelni a kötvények refinanszírozását" - olvasható a közleményben.

Közlésük szerint idő szükséges ahhoz is, hogy a csoport teljes ingatlan- és egyéb innovatív projekt portfolióját megvalósítsa, értékesítse vagy átadja. "Az önmagunkkal szembeni csődeljárás technikai döntés részünkről, mert cégcsoportunknak van vagyona és jövőértékű vagyona, így ebből minden ügyfél a pénzéhez juthat" - írták.

A cégcsoport tájékoztatása szerint a kötvények visszafizetéséhez szükséges pénz előteremtése csak piaci eszközökkel lehetetlen, ahogyan a világ számos nagy bankjának, biztosítójának és kötvénykibocsátójának is az állam segítségét kellett kérnie, "így a mai napon mi is ezt kértük". "A csődvédelem alatt rendelkezésre álló idő lehetővé teszi, hogy a kötvénytulajdonosok érdekeit legelsőként szem előtt tartva, a szükséges megoldásokat kidolgozhassuk" - fogalmaz a közlemény.

Szigorító törvénycsomagra van szükség

Az MNB kompromisszumok nélkül folytatja le a célvizsgálatokat a befektetési szolgáltatóknál, szigorító törvénycsomagra tesz majd a jegybank javaslatot - mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén. Példaként elmondta: rövidíteni kell az átfogó vizsgálatok közötti időt, a könyvvizsgálók kontrollját is szigorítani kell, a KELER-nél pedig el kell érni a számlák ügyfelenként való nevesítését. Arról is szólt, hogy szigorú előírásokat kell megfogalmazni arról, hogy egy-egy befektetési szolgáltatónál hány évig lehet "munkában" egy könyvvizsgáló, a rotációjukra jobban kell odafigyelni a jövőben, emellett a belső ellenőrök tevékenységét is javítani kell.

A Buda-Cash-hez tartozó DRB bankcsoport betéteseinek nagy része keddtől hozzájuthat a pénzéhez - mondta Windisch László. A jegybank alelnöke kifejtette: a Buda-Cash mintegy 15 éve működik, hozzávetőleg 15 600 ügyfele van, a kezelt vagyona mintegy 102 milliárd forint, így a befektetési szolgáltatók által kezelt, körülbelül 26 000 milliárd forintnyi vagyon igen kis hányada van a brókercégnél, átlagos foglalkoztatott létszáma 181 fő, a budapesti fiókján kívül 10 vidéki fiókjában lehetett elérni a szolgáltatásait. Windisch László elmondta: bár a vizsgálatok még most zajlanak, "magánszemélyként azt tudom mondani, hogy szervezett bűncselekmény-sorozattal állunk szemben. A jegybanki alelnök elmondta: utoljára 2010 májusában volt átfogó vizsgálat a Buda-Cashnél, már akkor "40-50 milliárd mínuszban volt a cég". Windisch László határozottan állította: a Buda-Cash érdekeltségi körébe tartozó korábbi takarékszövetkezeteknek alapos vizsgálat után adta ki a bankká alakulásra vonatkozó engedélyt a jegybank. A jegybank alelnöke nyomatékosította: nem a Buda-Cash kisbankjainál tűnt el a pénz, maga a Buda-Cash a tulajdonosi köréhez tartozó négy kisbank felé sem tud elszámolni mintegy 60 milliárd forinttal. 

100 milliárd forintnyi fedezet nélküli kötvényt is piacra dobhattak

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a QUAESTOR az eredetileg 60 milliárd forintra tervezett kötvény kibocsátási programját akár 100 milliárd forinttal is túlléphette, erre azonban lehet, hogy nincs a brókercégnek fedezete. Windisch László a parlament gazdasági bizottságának keddi ülését követően azt is  elmondta: a kár összegéről korai még beszélni, nem tudni, hogy a cégnél az eszközök értéke fedezi-e ennek a kötvénykibocsátásnak az értéket.

Felügyeleti biztost rendelt ki az MNB

Az intézkedésről az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa döntött kedden. A jegybank honlapján közöltek szerint a felügyeleti biztos átvette a vállalkozás vezetésétől annak jogköreit. A kirendelés annak megszüntetéséig, de legfeljebb a folyamatban lévő ellenőrzési eljárást lezáró döntés meghozataláig tart. A QUAESTOR honlapján olvasható tájékoztatás szerint a társaság felügyeleti biztosa Szombati Zsigmond Zoltán, akit a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. jelölt ki. A befektetési vállalkozás új ügyfélmegbízásokat nem fogadhat el, de a felügyeleti biztos az ügyfelek érdekében zárhatja a nyitott pozíciókat. Az intézkedések hatálya alatt az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultság szünetel.

Az MNB részlegesen felfüggesztette a Quaestor engedélyét
Az MNB ma közzétett végzésében részlegesen felfüggesztette a QUAESTOR Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét. A nap folyamán sor kerülhet felügyeleti biztos kirendelésére is az intézményhez.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a QUAESTOR Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-vel szemben tegnapi napon indított célvizsgálata során a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt részlegesen felfüggesztette a befektetési vállalkozás tevékenységi engedélyét.
Amennyiben a jegybank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa úgy dönt, az MNB ma felügyeleti biztost is kirendelhet az intézményhez.
A befektetési vállalkozás új ügyfélmegbízásokat nem fogadhat el, de a felügyeleti biztos az ügyfelek érdekében zárhatja a nyitott pozíciókat. A biztosról való döntés esetén a felügyeleti biztos ma átveszi az intézmény irányítását annak igazgatóságától, és gondoskodik a megfelelő működésről. Az intézkedések hatálya alatt – a szabálytalanságok tisztázása érdekében – az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultság szünetel.
Az intézkedések a felügyeleti biztos kirendelésének megszüntetéséig, de legfeljebb a jegybanki vizsgálat lezárásáig érvényesek. Az MNB tájékoztatta az illetékes nyomozó szervet.

A KKM felbontja a szerződéseket a Quaestor elnökének cégeivel

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) azonnali hatállyal felbontja a szerződéseket a Quaestor csoport elnök-vezérigazgatójának érdekeltségi körébe tartozó cégekkel - közölte a tárca kedden az MTI-vel.

Mint írták, a Quaestor csoport hétfő esti bejelentése nyomán a minisztérium azonnali hatállyal felbontja az isztambuli kereskedőház, valamint a moszkvai vízumközpont üzemeltetésére vonatkozó szerződéseket a Quaestor csoport elnök-vezérigazgatójának érdekeltségi körébe tartozó cégekkel.

Hétfőn öncsődöt jelentett a Quaestor Financial Hrurira Kft. Indoklása szerint a Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését, a kialakult pánik során ügyfeleik olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor csoport likvid pénzügyi eszközeit, ezért az állam segítségét kérték.

DK: fideszes százmilliárdos üzletek a bankrendszerben

A Demokratikus Koalíció szerint bebizonyosodott, hogy az Orbán Viktor által megálmodott nemzeti bankrendszer tökéletesen működésképtelen. Az ellenzéki párt szóvivője, Gréczy Zsolt úgy fogalmazott, hogy a külföldiekkel ellentétben a magyar tulajdonú bankok és pénzügyi csoportok "egymás után húzzák le a rolót". A szóvivő szerint a nemzetinek nevezett bankrendszer nem más, mint olyan ügyletek gyűjteménye, amelyben fideszes politikusok százmilliárdokkal üzletelhetnek. A nemzeti szó pedig a fideszes lopások elfedésére szolgál - tette hozzá. A DK arra szólítja fel a nyomozó hatóságokat, ne mérlegeljenek, hogy a résztvevőknek milyen kapcsolatai vannak a "rezsim vezetőivel", hanem haladéktalanul indítsák el a szükséges eljárásokat. A kormány pedig próbálja megmenteni a befektetőket, akik elveszíthetik megtakarításaikat - közölte Gréczy Zsolt.

PM: azonnal segítsenek a károsultaknak!

A Párbeszéd Magyarország (PM) a sorozatos bróker- és bankbotrányok ügyében a károsultak azonnali megsegítését és a felelősség megállapítását követeli. Szabó Zsolt, a PM gazdasági szakpolitikusa, önkormányzati képviselő keddi közleményében jelezte azt is, hogy pártja a további csődök megelőzésért intézkedéscsomagot nyújt be az Országgyűlésnek. Az ellenzéki politikus közölte: felszólítja az Orbán-kormányt és a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy ha a Széchenyi Bank januári csődjekor képesek voltak 14 milliárd forinttal kisegíteni "a nagybetétes oligarchákat", akkor most a Buda-Cash és a QUAESTOR botrányában pórul járt civil szervezeteknek, vállalkozásoknak és vidéki önkormányzatoknak is haladéktalanul segítsenek.

A PM felszólítja Matolcsy György jegybankelnököt, hogy a segítségnyújtást az adófizetők pénze helyett "az MNB-kegyeltek üdültetéséhez vásárolt luxuskastélyokra pazarolt MNB-nyereségéből finanszírozza" - hangsúlyozta Szabó Zsolt. Mint írta, lassan minden napra jut egy brókerbotrány, a Matolcsy György által átszervezett pénzügyi felügyelet totális csődöt mondott, amiért elszámolással tartozik.

Politikai elit a brókercsalásokban?

Az LMP véleménye szerint az utóbbi napokban olyan csalásokra derül fény egyes brókerházaknál, amelyek az összefonódó politikai-gazdasági elit jóváhagyása nélkül nem folyhattak volna hosszú évekig. Az ellenzéki párt ezért követeli az összefonódások felderítését - közölte az LMP gazdaságpolitikai szakszóvivője. Heltai László úgy fogalmaz: azért mehettek a csalások ilyen sokáig, mert a PSZÁF és később az MNB is elégtelen munkát végzett. A politikus hozzáteszi, csak az a kérdés, hogy a szakértelem hiánya miatt nem végezték a dolgukat, vagy valamilyen más okból. Az LMP azt követeli, hogy a kormány számoljon be arról: miként mehettek ezek az ügyek az orra előtt hosszú évekig - közölte Heltai László. 

Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke méltatta, hogy a jegybank határozottan lépett fel a Buda-Cash ügyben, kiemelve, ez a intézkedéssorozat is bizonyítja, helyes volt az MNB és a PSZÁF korábbi összevonása. Ezzel szemben az ellenzéki képviselők kevesellték, és rosszul időzítettnek nevezték a jegybanki lépéseket.

Varju László (független) egyenesen arról beszélt, hogy a magyar pénzügyi rendszer összeomlás előtt áll, Tóth Csaba (MSZP), a bizottság alelnöke pedig azt firtatta, hol a hatalmas nagyságú eltűnt pénz.

Volner János (Jobbik) utalt arra: ha annak idején egyes, a pártja által a pénzügyi rendszer szigorítására vonatkozó javaslatot megfogadták volna a kormánypártok, sok mindent meg lehetett volna előzni.

Windisch László a felvetésekre reagálva elmondta: aki azt állítja, hogy a jegybank nem tárta fel a Buda-Cash-nél lévő visszaéléseket, aki azt mondja, az MNB nem lépett fel határozottan, az a pénzügyi stabilitást kockáztatja.