Kovács Béla ügyével foglalkozott az EP

Az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága hétfőn késő este megtartotta az első véleménycserét a Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó kérésről.

A bizottság minden mentelmi ügyet zárt ajtók mögött tárgyal, a megbeszélések tartalmáról éppen ezért semmit sem tesznek közzé. Az EP sajtószolgálata is mindössze azt tudta megerősíteni, hogy a jogi bizottság megtartotta a vitát.
A bizottság honlapján közzétett információk szerint most Kovácsot még nem hallgatták meg. A vitát eredetileg február 24-én kellett volna megtartani, de akkor nem jutott rá idő, ezért a bizottság strasbourgi, rendkívüli ülésén foglalkozott az üggyel. Legközelebb várhatóan meg is hallgatják a jobbikos politikust.

Tadeusz Zwiefka lengyel néppárti EP-képviselő, Kovács mentelmi ügyének jelentéstevője legutóbb magyar újságíróknak elmondta, hogy az ügy jellege miatt nem árulhat el többet annál, hogy elsőként a jogi bizottság áttekinti, milyen dokumentumok érkeztek Magyarországról, amelyek alapján a magyar hatóságok Kovács kiadását kérik az EP-től.

Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését tavaly kérte a magyar ügyészség az Európai Parlamenttől arra hivatkozva, hogy a politikussal szemben olyan súlyos bűncselekmény miatt folytat eljárást, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A Magyar Nemzet tavaly májusban, alig több mint egy héttel az EP-választások előtt, pontosan meg nem nevezett forrásra hivatkozva írt arról, hogy Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt.

Kovács Béla visszautasította a vádakat. Még aznap sajtótájékoztatón kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt, és megkeresés sem érkezett hozzá tőlük.

Az EP jogi bizottságának nem azt kell kivizsgálnia és megállapítania, hogy igazak-e a Kovács ellen felhozott vádak, az a magyar nyomozó hatóságok és igazságszolgáltatás feladata. Az Európai Parlament jogi bizottságának mindössze azt kell megállapítania, hogy az ügyészség által közölt információk alapján elégséges indokot lát-e arra, hogy a jobbikos politikus mentelmi jogának felfüggesztését javasolja, amiről a végső szót az EP plenáris ülésének kell kimondania.

Szerző
2015.03.10 08:31

Ezrek búcsúztatták Gdansk meggyilkolt polgármesterét (képek)

Publikálás dátuma
2019.01.18 21:21

Fotó: AFP/ Wojtek RADWANSKI
Szombaton temetik el Pawel Adamowiczot, tiszteletére nemzeti gyásznapot hirdetett a lengyel államfő.
Múlt vasárnap egy jótékonysági rendezvényen az 53 éves Pawel Adamowicz, Gdansk ellenzéki főpolgármesterének életére tört egy merénylő. Adamowicz hétfőn blehalt sérüléseibe.
Pawel Adamowiczot szombaton helyezik örök nyugalomra a gdanski Mária-székesegyházban. A búcsúztatás már csütörtök délután megkezdődött a gdanski Európai Szolidaritás Központban.
Péntek este vitték át a főpolgármester koporsóját a bazilikába. Több ezer ember vett részt a gyászmeneten. Péntek délutánra és szombatra a lengyel államfő nemzeti gyásznapot hirdetett.
A temetést a város és a család közösen rendezi. A gyászünnepséget több lengyel város közterein óriáskivetítőkön közvetítik.
2019.01.18 21:21
Frissítve: 2019.01.18 21:37

Míg Európa emberi jogi díjjal tüntette ki, Ankarában terrorizmusért elítélték a volt bírót

Publikálás dátuma
2019.01.18 19:21

Fotó: ANADOLU AGENCY/ MURAT KAYNAK
A puccsra hivatkozva előzetes letartóztatásban lévő 14 ezer ember közül egy újabb került a 17 ezer elítélt közé.
Terrorszervezeti tagságért tíz év börtönbüntetésre ítélték pénteken Ankarában a Václav Havel-díjas korábbi török bírót, Murat Arslant, aki egyúttal egy bezáratott török civil jogi egyesület, a Bírák és Ügyészek Szövetségének (YARSAV) egykori elnöke is volt.
Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Arslan annak a "gülenista hálózatnak" volt a tagja, amelyet Recep Tayyip Erdogan török elnök és rezsimje a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletért vádol. A hatalomátvételi kísérlet állítólagos kitervelője az Erdogan-rezsim Soros Györgye: egy Amerikában élő török hitszónok, Fethullah Gülen. Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ami viszont bizonyosan "felróható" neki, hogy számos török iskolát nyitottak a támogatásával.
A hatalomátvételi incidens után a török vezetés rendkívüli állapotot vezetett be és 2018 nyaráig sok esetben törvényerejű rendeleteket kibocsátva irányította az országot. Ankara az egyik intézkedés keretében záratta be az Arslan által vezetett YARSAV-ot is. Arslan mindemellett még a török alkotmánybíróság jelentéstevőjeként is dolgozott. Az egykori bírót 2016 októberében tartóztatták le, azóta előzetesben ült.
A börtönben tartózkodott akkor is, amikor 2017 októberében az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése kitüntette a Václav Havel emberi jogi díjjal.
A hatósági fellépés Törökországban 2016 júliusa óta szakadatlan. Összesen csaknem 220 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat, jogvédőket és civil aktivistákat vettek őrizetbe. Mintegy 17 ezer embert már elítéltek, közülük csaknem kétezret életfogytiglanra, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek. Az Európa Tanács tagja - amelynek Törökország csaknem a kezdetek óta tagja - az elmúlt két és fél évben számos alkalommal bírálta Ankarát a szerinte túlzó megtorlásért. Emellett Ankara azért mégis jó viszonyt ápol Európával, például rendszeresen hatalmas mennyiségű fegyvert vesz Németországtól, de tavaly Orbán Viktor is nagy örömmel látta vendégül Budapesten.
2019.01.18 19:21