Kovács Béla ügyével foglalkozott az EP

Az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága hétfőn késő este megtartotta az első véleménycserét a Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó kérésről.

A bizottság minden mentelmi ügyet zárt ajtók mögött tárgyal, a megbeszélések tartalmáról éppen ezért semmit sem tesznek közzé. Az EP sajtószolgálata is mindössze azt tudta megerősíteni, hogy a jogi bizottság megtartotta a vitát.
A bizottság honlapján közzétett információk szerint most Kovácsot még nem hallgatták meg. A vitát eredetileg február 24-én kellett volna megtartani, de akkor nem jutott rá idő, ezért a bizottság strasbourgi, rendkívüli ülésén foglalkozott az üggyel. Legközelebb várhatóan meg is hallgatják a jobbikos politikust.

Tadeusz Zwiefka lengyel néppárti EP-képviselő, Kovács mentelmi ügyének jelentéstevője legutóbb magyar újságíróknak elmondta, hogy az ügy jellege miatt nem árulhat el többet annál, hogy elsőként a jogi bizottság áttekinti, milyen dokumentumok érkeztek Magyarországról, amelyek alapján a magyar hatóságok Kovács kiadását kérik az EP-től.

Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését tavaly kérte a magyar ügyészség az Európai Parlamenttől arra hivatkozva, hogy a politikussal szemben olyan súlyos bűncselekmény miatt folytat eljárást, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A Magyar Nemzet tavaly májusban, alig több mint egy héttel az EP-választások előtt, pontosan meg nem nevezett forrásra hivatkozva írt arról, hogy Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt.

Kovács Béla visszautasította a vádakat. Még aznap sajtótájékoztatón kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt, és megkeresés sem érkezett hozzá tőlük.

Az EP jogi bizottságának nem azt kell kivizsgálnia és megállapítania, hogy igazak-e a Kovács ellen felhozott vádak, az a magyar nyomozó hatóságok és igazságszolgáltatás feladata. Az Európai Parlament jogi bizottságának mindössze azt kell megállapítania, hogy az ügyészség által közölt információk alapján elégséges indokot lát-e arra, hogy a jobbikos politikus mentelmi jogának felfüggesztését javasolja, amiről a végső szót az EP plenáris ülésének kell kimondania.

Szerző

Új biztonságpolitikát sürget Tusk

Az európai uniós országoknak a védelmi kiadások folyamatos csökkentését követően "fontolóra kellene venniük egy új és ambiciózus védelmi és biztonságpolitika" elfogadását, és "nemcsak a NATO részeként" - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács Washingtonban tárgyaló elnöke a hétfői The New York Timesnak adott interjújában.

Donald Tusk elismerte ugyanakkor, hogy az európai biztonság alapköve továbbra is az észak-atlanti szerződés marad.
A volt lengyel miniszterelnök arról is beszélt, hogy Európa Vlagyimir Putyin orosz elnök "folytatódó provokációi ellenére" sem áll készen az Oroszország elleni szankciók szigorítására.

Az Európai Tanács elnökét hétfőn a Fehér Házban fogadta Barack Obama amerikai elnök, aki kijelentette, hogy Európának és az Egyesült Államoknak együtt kell működnie a kelet-ukrajnai tűzszünetről megkötött minszki megállapodás hatékony ellenőrzésének biztosítása érdekében.

Obama a tárgyalások megkezdése előtt hangsúlyozta, hogy a transzatlanti egység erősebb mint valaha. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió egységes álláspontot képvisel az ukrajnai válság miatt Oroszország ellen bevezetett gazdasági büntetőintézkedések kérdésében.

Tusk rámutatott, hogy Oroszország a Nyugat megosztására törekszik, és hangsúlyozta, hogy ezzel szemben a "közös nevező" az Európai Unió és az Egyesült Államok egysége.

Obama és Tusk fehér házi tárgyalásainak napirendjén szerepeltek az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodással (TTIP), az Iszlám Állam terrorszervezet elleni fellépéssel, valamint a líbiai és az iraki helyzettel kapcsolatos kérdések is. A tárgyalásokon jelen volt Joe Biden alelnök, John Kerry külügyminiszter és Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadó is.

Szerző

Rogán Antal nagyjelenete

Szívszorító és elkeserítő látványt nyújtottak a Buda-Cash bank sorban álló ügyfelei. Kisemberek, nyugdíjasok, önkormányzati vezetők. Aggódó arcok, felháborodott mondatok, szitkok és átkok. És színre lépett Rogán Antal. Komor képpel követelte a legszigorúbb vizsgálatot, és az elszámoltatást. Sejteni engedte, ami történt, csak és kizárólag az MSZP bűne. Egyetlen szó sem hangzott el, amely a becsapottak, a kifosztottak iránt tanúsított részvétet, együttérzést sugallta volna. Ezeket Varga Mihály mondta ki, s rajta látszott a segíteni akarás érzülete is. Ami igazán döbbenetes: az a Rogán Antal követel szigorú vizsgálatot, aki ellen belvárosi ügyei miatt rég vizsgálódni kellene, ám a magyar igazságszolgáltatás ilyen esetekben üres kifogásokat szolgáltat, nem igazságot. A Fideszben nem akarják észre venni, hogy frakcióvezetőjük elveszítette hitelét, s bármily eltökélten mered is ránk, csak legyintünk: ez az ember beszél erkölcsről, vizsgálatról, miközben zsebe duzzad a Belvárosban szerzett pénzektől? Aki nem tanul saját hibájából, ostoba és nevetséges. Úgy kell nekik! Rogán úr egyébként a gazdasági bizottság vezetője. Méltó ember - méltó helyen…