EU;Paks2;

2015-03-12 22:02:00

Az EU leállította a Paks II-t?

Leállította az Európai Unió a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodást - jelentette csütörtök este a Financial Times című brit üzleti lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. Az MTI-nek nyilatkozó Giró-Szász András szerint a hír nem igaz, ám az Index szerint Navracsics megerősítette az EU vétóját. Az Európai Bizottság csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozott - jelentette ki Anna-Kaisa Itkonen, a brüsszeli testület energiaügyekért felelős szóvivője.

A döntés, amelynek részleteit titokban tartották, az Európai Bizottság múlt heti brüsszeli ülésén született, amelyen jelen volt Navracsics Tibor, a testület magyar biztosa is, vagyis ő már korábban tudott a verdiktről. A lap szerint az EU számos tisztségviselője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Moszkva Európa megosztására használja energiapolitikáját. Az Euratom ügynökség, amelynek jóvá kell hagynia minden uniós tagállam fűtőanyag-ellátási megállapodását, korábban elutasította, hogy Magyarország kizárólag Oroszországtól szerezze be a fűtőelemeket.

A tekintélyes brit gazdasági, politikai napilap úgy tudja, Magyarország megfellebbezte a döntést, de az Európai Bizottság végső soron, múlt heti ülésén, mind a 28 uniós biztos jelenlétében úgy döntött, hogy támogatja az Euratom döntését. A döntés felülírásához Magyarországnak egy új fűtőanyag-szerződést kell kötnie, vagy jogi eljárást kell indítania az Európai Bizottság ellen - írta a Financial Times, amely szerint a döntés növelheti a feszültséget Brüsszel és Moszkva között. Az újság emlékeztetett: az Európai Bizottság azt is vizsgálja, hogy a megállapodás összhangban van-e az unió közbeszerzési és állami támogatásra vonatkozó előírásaival.

A vg.hu a hír kapcsán kiemeli: így - hacsak az orosz fél nem változtat a szerződési feltételei alapjain - blokkolhatják a 12 milliárd eurós üzletet. Az FT arról is ír: titkos tárgyalások után hozta meg a végleges döntést az Európai Bizottság. 

Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ugyanakkor határozottan cáfolta a Financial Times értesüléseit.  Azt MTI kérdésére azt mondta: nem igaz, hogy az Európai Unió blokkolta volna a Paks II. atomerőmű építését. Hozzátette, hogy az ügyben helyreigazításért folyamodtak a Financial Times szerkesztőségéhez.

Navracsics Tibor, az EU magyar biztosa azonban az Index kérdésére megerősítette, hogy az Európai Bizottság megtárgyalta és szavazás nélkül jóváhagyta az Euratom javaslatát, ami a magyar kormány és Oroszország közt létrejött paksi bővítésről szóló megállapodást blokkolja. Mint elmondta, ezekről jelentésekről az Európai Bizottságban nem szoktak szavazni, most sem tették. Az Euratom főként a paksi atomerőműbe szánt fűtőanyagok beszerzését kifogásolta tételesen. Az EU atomügyi hivatala szerint a beszerzési időtartamra kötött magyar-orosz megállapodás például konkrétan ellentétes az EU-s szabályokkal. Navracsics azt is elmondta, hogy a bizottság megkérdezte a magyar kormányt, hogy nyilvánosságra hozhatják-e a jelentést, de még nem kaptak rá választ, most pedig ki is szivárgott a lényeg.

Kormányszóvivő: heteken belül véglegesítik az üzemanyag-szerződést

A kormány várakozásai szerint az intenzív egyeztetéseket követően heteken belül véglegesítik a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos üzemanyag-szállításra vonatkozó szerződést, az Euratom észrevételeit figyelembe véve - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő pénteken.

A kormányszóvivő hamisnak és teljesen félrevezetőnek nevezte a Financial Times című brit üzleti lap csütörtöki értesülését, miszerint leállította az Európai Unió a paksi erőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodás végrehajtását.
Jelezte, hogy az érintett dokumentumokkal és a folyamatban lévő tárgyalásokkal kapcsolatos minden további részlet minősített adat, és így jelenleg nem áll módjukban további információval szolgálni.

Kovács Zoltán a kormány álláspontjának felolvasásával tájékoztatott arról is, hogy a kormány 2014 elején kötött kormányközi megállapodást a paksi atomerőmű áramtermelő kapacitásának fenntartásáról, ami hozzájárul Magyarország gázfüggőségének csökkentéséhez is.
Közölte: a kormányközi megállapodásokat követően a magyar meghatalmazott szervezet 2014. december 9-én 3 kivitelezési megállapodást kötött az orosz meghatalmazott szervezettel, a Roszatom egyik leányvállalatával. Az Európai Bizottság irányába minden szükséges előzetes értesítés ezekről a szerződésekről megtörtént azok aláírása előtt - mondta.
A szerződés alapján az Euratom mellett az Euratom ellátási ügynöksége is áttekintette a nukleáris üzemanyag-ellátásra vonatkozó kivitelezési megállapodást, amivel kapcsolatban bizonyos változtatásokat kért - közölte.
Kovács Zoltán hangsúlyozta: a folyamatban lévő egyeztetések semmilyen formában nem blokkolják a beruházást és nincsenek hatással a beruházási megállapodásra, ami idén január elsején hatályba lépett.

A Financial Times kitart a sztori mellett

Az FT újságírója, Andrew Byrne a Twitteren őt kérdezőnek azt válaszolta, hogy kitartanak a sztori mellett, mert az pontos és hiteles. A hvg.hu-nak azt is elmondta, hogy a magyar kormány hiába kér helyreigazítást, annak nem fognak helyet adni.

Lázár: folyamatos az egyeztetés, megnyugtató megoldás lesz

A paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos üzemanyag-szállítási vitában folyamatos az egyeztetés az unió és a magyar kormány között, és olyan megnyugtató megoldás készül, amely garantálja Magyarországnak a biztonságos üzemanyagellátást, valamint lehetővé teszi majd, hogy "az oroszok is szállítsanak üzemanyagot" - erről a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth Rádióban azt mondta: az EU-nak nem érdeke, hogy blokkolja a paksi beruházást, Magyarországnak - ahogyan egész Európának is - szüksége van az atomenergiára az olcsó áram miatt és a környezetszennyezés ellen.
Ezt az Európai Bizottság is érti, ezért járult hozzá az orosz-magyar megállapodáshoz, amelynek ugyanakkor több része van, az egyik például arról szól, ki és hogyan fog üzemanyagot szállítani az elkészülő atomerőműbe - fejtette ki Lázár János.
Szavai szerint utóbbival kapcsolatban intenzív tárgyalások zajlanak az Európai Bizottság és Magyarország között, van, ami az Euratomnak elfogadható, és van, amit vitat. Az ügynökség például szeretné - folytatta -, ha az erőműbe mások is szállíthatnának üzemanyagot, és hogy biztonságos legyen ez a szállítás.

A miniszter elmondta: kollégái a napokban is részletes egyeztetést folytattak az Euratommal, és nagyon jó esély van arra, hogy rövid időn belül minden kérdés tisztázódjon. Hozzátette, csütörtökön ő maga is egyeztetett az orosz tárgyalódelegációval.
"Az Európai Bizottság, Oroszország és Magyarország számára elfogadható és megnyugtató megoldás készül" - jelentette ki.
Közölte: e megoldás biztosítani fogja egyrészt, hogy biztonságos és versenyképes legyen Magyarországnak az üzemanyagellátás, másrészt lehetővé teszi majd, hogy "az oroszok is szállítsanak üzemanyagot".

Brüsszel nem akadályozza az építkezést

Brüsszel nem blokkolja a paksi atomerőmű bővítését, az építkezést, az Európai Bizottság csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozott - jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére Anna-Kaisa Itkonen, a brüsszeli testület energiaügyekért felelős szóvivője.

A szóvivő közölte, hogy a brüsszeli testület március 2-án foglalkozott a kérdéssel, ám egyelőre csak "nagyon-nagyon korlátozott mértékben" tudják kommentálni az ügyet, mert a döntés alapjául szolgáló dokumentumok bizalmasak. Itkonen elmondta azt is, hogy Magyarország értesítette a bizottságot arról, hogy hozzájárul a döntés minősítésének feloldásához, így a bizottság hamarosan a lehető legrészletesebb tájékoztatást fogja adni a kérdésben.

A bizottsági szóvivő egyelőre csak annyit árult el, hogy a bizottság az Euratom-szerződés 53. pontja szerint, jogi kötelezettségének eleget téve járt el. A szerződésnek ez a passzusa azt rögzíti, hogy a kérdésben döntő Euratom Ellátási Ügynökség az Európai Bizottság ellenőrzése alatt áll, és a brüsszeli testületnek vétójoga van a döntései fölött. Emellett arról is rendelkezik, hogy az érintett felek a bizottságnál fellebbezhetik meg az ügynökség döntéseit, amelynek egy hónapon belül kell döntenie.

A szóvivő rámutatott, hogy a bizottság tudomása szerint a magyar hatóságok továbbra is kapcsolatban állnak, egyeztetnek az ügynökséggel, valamint a tagállamoknak több lehetőségük is van, megtámadhatják a döntést vagy újratárgyalhatják a kifogásolt megállapodást.

Az összeállítás a következő oldalon folytatódik!