Fazekas Ágnes;

Mesterházy Attila;Magyar Honvédség;Szijjártó Péter;Orbán Viktor;Iszlám Állam;katonai szerepvállalás;

2015-03-18 06:03:00

Iraki aggályok Pesten

Forrásaink szerint a parlamenti frakciók számára még mindig nem világos, hogy az Egyesült Államok eredetileg közös "meghívót" küldött a NATO tag európai országoknak az Iszlám Állam elleni katonai misszió támogatására, vagy Magyarországot külön kérte fel biztosítási feladatok ellátására. A szocialisták szerint "az egész misszió nem szól másról, mint hogy Orbán Viktor a jófiút játssza Amerika előtt".

A Honvéd Vezérkar szerint a Magyar Honvédség készen áll, és képes a feladat végrehajtására - üzente a nyilvánosságnak a külügyminiszter. Szijjártó Péter tegnap a parlament külügyi bizottsága előtt arról beszélt, hogy várhatóan húszmilliárd forintba kerülne az első évben a magyar szerepvállalás az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben. Ám mert az Egyesült Államokkal felszerelések biztosításáról tárgyalnak, ha azt megkapjuk, mintegy hétmilliárd forinttal lesz olcsóbb a misszió. A tárcavezető megismételte, hogy a terrorszervezet az egész nyugati közösség ellen indított támadást, Magyarország ennek az értékközösség tagja, és ebből kötelezettségek is következnek. A testület tagjait tájékoztatta arról, hogy az IS ellen nem ENSZ- és nem is NATO-felhatalmazás alapján jár el a "nemzetközi koalíció", a jogalapot két 2014-es ENSZ BT-határozat jelenheti, amely a terrorizmus elleni küzdelemről szól. Szijjártó ez alkalommal is elmondta, hogy Irak bármely más területéhez képest az a legbiztonságosabb, ahová a magyar katonák mennek. A miniszter bizakodó, reméli, meglesz a magyar katonai részvételhez szükséges kétharmados többség.

A felkérés az Egyesület Államoktól érkezett, és arra vonatkozik, hogy száz magyar katona biztosítsa az észak-iraki, Erbil mellett lévő szövetséges kiképzőpontot, ötven pedig Magyarországon legyen tartalékban - jelentette ki a miniszter. A Népszava úgy tudja, a parlamenti frakciók számára még mindig nem világos, hogy az USA eredetileg közös "meghívót" küldött a NATO-tag európai országoknak a katonai misszió támogatására, vagy Magyarországot külön kérte fel a biztosítási feladatok ellátására. Vannak ugyanis olyan tagállamok, amelyek nem katonákkal, hanem más módon támogatják a nemzetközi koalíciót.

Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke a múlt héten egy háttérbeszélgetésen kijelentette, az ellenzéknek még kevés információja van a felkérésről. Mesterházy Attila, a külügyi bizottság szocialista tagja a testület tegnapi ülése után azt mondta, a szocialista frakció várhatóan pénteken dönt arról, támogatja-e a missziót, mert "egy ilyen fajsúlyú kérdésben nem lehet kapkodva dönteni". Hozzátette ugyanakkor: politikai aggályuk van, mert szerintük "az egész misszió nem szól másról, mint hogy Orbán Viktor a jófiút játssza ebben a kérdésben Amerika előtt".

Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint meglesz az április közepére tervezett parlamenti döntéshez a minősített többség, miután a kormánypártok mellett a DK, a liberális Fodor Gábor és feltételekkel az Együtt is támogatja a missziót. A PM humanitárius segélyt küldene, az LMP szerint pedig mindent meg kellene tenni a terrorista szervezet utánpótlási vonalainak a felszámolására. A Jobbik már korábban bejelentette, elutasítja a magyar katonák kiküldését.

Forrásaink szerint kezdetben a Fidesz frakció tagjai sem lelkesedtek a magyar szerepvállalásért, a KDNP pedig elutasította azt. A külügyi bizottság ülésén azonban Hoffmann Rózsa megismételte, hogy a kereszténydemokraták támogatják a misszióban való részvételt. Lapunk úgy értesült, korábban Orbán üzente meg a kisebbik kormánypártnak, hogy ha a Fidesz támogatta a vasárnapi zárva tartást, kötelességük a nemzetközi fellépést megszavazni.

A szerepvállalásról ma együttes ülésen tájékoztatják a honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottságot.