A Financial Timest perelné be a kormány a paksi hír miatt

Publikálás dátuma
2015.03.18. 06:22
FOTÓ: Getty Images
Ha a Financial Times (FT) brit üzleti lap nem közöl helyreigazítást a paksi bővítésről szóló múlt heti, a magyar kormány szerint hamis és félrevezető cikke miatt, a kabinet jogi útra tereli az ügyet - közölte Kovács Zoltán kormányszóvivő kedden. Előzőleg a Hír24 - kormányközeli forrásokra hivatkozva - arról írt, értesülésük szerint a kormány beperli a Financial Timest a paksi bővítés blokkolásáról szóló cikkük miatt.

A Financial Times - meg nem nevezett forrásokra hivatkozva - múlt csütörtökön arról cikkezett, blokkolt az Európai Unió a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodás végrehajtását. Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár még aznap este cáfolta a lap értesüléseit, hozzátéve, hogy az ügyben helyreigazításért folyamodtak a szerkesztőséghez. Az FT - a HVG információi szerint - azon melegében közölte, információi pontosak, informátorai megbízhatóak, ezért nem tervezi helyreigazítás közlését.

FOTÓ: Getty Images

FOTÓ: Getty Images

Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője múlt pénteken azt mondta, Brüsszel nem blokkolja a paksi atomerőmű bővítését, az építkezést, az Európai Bizottság csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozott.

A szocialista Szanyi Tibor viszont jelentős szerepet vállalna abban, hogy Magyarország megszabaduljon "a paksi rémálomtól". Az európai parlamenti (EP-) képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján jelezte azt is, hogy az EP tagállami adókedvezményeket vizsgáló speciális bizottsága (Taxe) is vizsgálhatja majd az atomerőmű-beruházást.

Szanyi emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság és az Euratom Ellátásai Ügynökség is fenntartásait fogalmazta meg a fűtőanyagok beszerzése miatt. További vizsgálati szempontok is vannak adózási, közbeszerzési témakörökben: van-e és miként van a bővítésen beruházási áfa, illetve kérdés, hogy megvalósulása után a beruházás milyen adókörnyezetbe kerül.

A politikus véleménye szerint az EP-ben kitapintható "egy masszív többség", amely nem akarja, hogy a paksi beruházás megvalósuljon, de sem a parlament, sem a bizottság nem kíván az európai jogszabályokkal ellentétes módon fellépni.

Eközben megkezdődött a Paks II. építéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás; ennek fontos része a közmeghallgatás, amelyet két hónapon belül 41 településen tartanak – jelentette be Aszódi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos tegnap Kalocsán, az első közmeghallgatás helyszínén tartott sajtótájékoztatón.

Szerző

Vagyonelkobzással tereli a figyelmet Rogán

Publikálás dátuma
2015.03.18. 06:21
A Buda-Cash vezetőit hamar elfogták, a Quaestor-botrány felelőseit még mindig csak keresi a rendőrség FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A kormány törvényjavaslat benyújtásával szorgalmazza, hogy a bűncselekményt elkövető pénzintézeti vezetők és tulajdonosok magánvagyonát kobozzák el. Ellenzéki politikusok azt kérik az ügyészségtől, indítson közérdekű keresetet a pénzügyi felügyelet ellen a felelőssége megállapítására.

A Buda-Cash, a Hungária Értékpapír és a Quaestor rövid két hét alatt lezajlott, összességében több százmilliárd forintos bukása közepette Rogán Antal fideszes frakcióvezető törvény megalkotását kezdeményezte arról, hogy a bűncselekményt elkövető pénzintézeti vezetők és tulajdonosok magánvagyonát kobozzák el. A kormánypárt ezzel is el kívánja a figyelmet terelni arról, hogy a hozzá közel álló Tarsoly Csaba, a Quaestor elnök-vezérigazgatója, akinek a lelkét egy feltehetően fedezet nélküli kötvénykibocsátás nyomja, még mindig szabadon járhat-kelhet, miközben a Buda-Cash-nél és a Hungária Értékpapírnál már számos őrizetbevétel, illetve előzetes letartóztatás történt. A Rogán-féle javaslat lényege, hogy kielégítse azt vélelmezett tömegigényt, hogy az emberek "vért kívánnak". Az előző Orbán-féle parlament által elfogadott, tehát viszony új Polgári Törvénykönyv egyértelműen rendezi a vagyonelkobzás fogalmát - mondta lapunk érdeklődésére Bodnár Zoltán. A liberálisok gazdaságpolitikusa szerint a Fidesz frakcióvezetőjének erről szóló törvényalkotási szándéka populista. A szakember ugyanakkor óvott attól, hogy visszamenőleges hatályú jogszabály szülessen, ugyanis ezt a felvilágosodás kora óta a modern jog tiltja. Örök szabály: nincs bűncselekmény törvény nélkül, márpedig a vélelmezett elkövetés idején a még meg sem alkotott jogszabály nem létezhetett. Viszont már ideje lenne annak - fűzte hozzá Bodnár Zoltán -, hogy Matolcsy György jegybankelnök kiálljon a nyilvánosság elé és mondja el: mi is történik a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB-ben, amiről tudjuk, hogy most önmagát kellene ellenőriznie, de nem teheti. Matolcsy Györgynek ezekért az ügyekért kellene vállalnia a felelősséget, azonban elbújik, pedig le kellene mondania. Érdemes szót ejteni Szász Károlyról is, aki 2010 és 2013 között állt a PSZÁF élén, és akit a mostani március 15-én azért tüntetett ki a kormány, mert európai szintű pénzügyi felügyeleti rendszert teremtett. Ha a vélelmezett bűncselekményeket jórészt a Fidesz-érában követték el a pénzügyi szolgáltatók, akkor hol volt Szász Károly - tette fel a kérdést Bodnár Zoltán. Talán mégsem kellett volna kitüntetni Szászt - fűzte hozzá, aki a csalások súlyát úgy érzékeltette, hogy azok elérik az éves GDP egy százalékát, miközben például a honvédelemre 0,9, a környezetvédelemre pedig 0,7 százalék jut.

A Parlamentben Lukács Zoltán szocialista képviselő is szóvá tette kedden, hogy egymás után dőlnek be a fideszes bankbotrány dominói: először a Széchenyi Bank, aztán a takarékszövetkezetekből lett "fideszes" DRB-bankcsoport, majd a Quaestor, amelynek vezetője Tarsoly Csaba, a "Fidesz egyik legismertebb gazdasági háttérembere a vezetője". A képviselő jelezte: azt kérik az ügyészségtől, indítson közérdekű keresetet a pénzügyi felügyelet ellen, mert ha megállapítja a felelősséget, akkor az államnak jót kell állni a bank- és brókerbotrányok miatt beragadt pénzekért. Nem a győri focit kell megmenteni, hanem azt a 200 ezer kisembert, akiknek a pénze beragadt - fogalmazott.

Eközben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az állampapírok mellett kampányolt tegnap, arra hivatkozva, hogy így a kockázatos brókerek kikerülhetők, mert a Magyar Államkincstár kockázatmentes. Ugyanakkor a tárcavezető arról megfeledkezett, hogy a magas állampapír kamatok viszont ellehetetlenítik a kereskedelmi banki termékeket.

Szerző

Magyarország vasárnap zárva

Publikálás dátuma
2015.03.18. 06:00
Németországban, így a fővárosban, Berlinben is enyhítettek a vasárnapi zárva tartás szigorán FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM B
A kormány az európai gyakorlatra hivatkozva érvelt a vasárnapi zárva tartás mellett, ám ez a hivatkozás erősen sántít. A parlament kormánypárti többségének sikerült a kontinens egyik legszigorúbb kiskereskedelmi szektort szabályozó törvényét megalkotni. Tegnap az Országgyűlés újabb kiskapukat szüntetett meg, elfogadta a lex Metrót, és a lex Spart. Eldőlt nem minden kereskedelmi dolgozó kaphat a vasárnapi munkáért 100 százalékos pótlékot. Amerikai lapinformációk szerint már a kormányszóvivő is az intézkedés átmenetiségéről beszélt.

Ha nem lehetnek nyitva boltok az idegenforgalmi szempontból fontos településeknek és a világörökségi helyszíneken, akkor az komoly hátrányokat okozhat a hazai idegenforgalomnak - vélte Vámos György. Ha csak a 200 négyzetméter alatti családi boltok nyithatnak ki és azok is csak akkor, ha a tulajdonos, vagy segítő családtagja áll a pult mögött, különösen a nyári főszezonban, az zsúfoltságot okozhat a kedvelt üdülőhelyeken és ezek a kisboltok nem is tudják kielégíteni a turisták igényeit.

A franciák egyebek mellett azért is támogatták a nyitva tartás lehetőségének bővítését, mert ettől is azt remélik, hogy enyhíthet a 10 százalékos munkanélküliségen és lendíthet valamelyest a jelenleg meglehetősen lagymatag gall gazdasági növekedésen.

A német példa is billeg, mert ott 2013-ban már enyhítettek a vasárnapi zárva tartás szigorán. Bizonyos határok között a tartományok nagyobb szabadságot kaptak, maguk dönthetnek arról, hogy évente hány vasárnapon engedélyezik az üzletek nyitva tartását. A legszigorúbbak a bajor kereszténydemokraták, a CSU, de például a mindig is sokkal liberálisabb berliniek 8 vasárnapot engedélyeznek, ráadásul a közlekedési csomópontok közelében a kisebb szupermarketek nyitva tarthatnak a hét utolsó napján is.

Ausztriában évek óta és jelenleg is tart a vita a vasárnapi nyitva tartásról. A közvéleménykutatások szerint a lakosság 57 és a munkavállalók több mint 90 százaléka támogatja a vasárnapi zárva tartást. Rétvári Bence államtitkár talán ezért is vázolta föl azt a jövőképet, hogy a vasárnapi zárva tartás hatására majd olyanok lesznek a magyar települések is mint Ausztriában, a családok majd megtöltik a vendéglőket és fellendítik a belföldi idegenforgalmat is. Ebből a képletből csak az osztrák bérek hiányoznak - említette lapunknak egy kereskedelmi ágazatban jártas szakember. Nyugati szomszédunknál a munkavállalók könnyebben lemondanak a hétvégi pótlékról, hiszen anélkül is megengedhetik maguknak, hogy vasárnap a családjukkal beüljenek egy vendéglőbe, vagy hozzájáruljanak az osztrák turisztikai ipar amúgy is irigylésre méltó teljesítményéhez. A magyar munkavállalókról ez korántsem mondható el, különösen a kereskedelmi dolgozókról. Ráadásul a kormányzat korábban meglebegtetett ígérete is alaposan átalakult, ami a vasárnapi pótlékok 50-ről 100 százalékra emeléséről szólt. Eredetileg még minden vasárnapra érvényes lett volna, hiszen attól, hogy a hiper- és szupermarketek zárva lesznek, a raktárakban az árufeltöltés "zavartalanul" üzemel, mert a hétfői nyitásra föl kell készülni. Időközben azonban a kormányzat változtatott az elképzelésén és a munka törvénykönyvét (mt) az Országgyűlés úgy módosította, hogy azok a kereskedelmi alkalmazottak lesznek jogosultak százszázalékos vasárnapi bérpótlékra, akik olyan boltban dolgoznak, amely csak az adventi vasárnapokon és az év egy tetszőleges vasárnapján nyit ki. A munka törvénykönyve alapesetben - bizonyos feltételekkel - ötvenszázalékos vasárnapi bérpótlékot ír elő a hét utolsó napján dolgozóknak, vagyis a vasárnap is nyitva tartó üzletek - virágbolt, benzinkút, pékség, vasúti resti - alkalmazottai adventkor sem kaphatnak 100 százalékos pótlékot.

A szomszédos Szlovákiában a KDNP "testvérpártja", a helyi keresztény-demokraták próbálkoztak a teljes vasárnapi nyitva tartási szabadság megnyirbálásával, de tavaly októberben a szlovák parlamentben megbukott a kezdeményezésük.

A demokrácia őshazájának is tartott nagy-Britanniában létezik ugyan vasárnapi nyitva tartási korlátozás, de ismeretlen a teljes zárva tartás. A 280 négyzetméternél nagyobb üzletek csupán 6 órát tarthatnak nyitva ezen a pihenő napon, de a kisebbekre semmilyen korlátozás nem vonatkozik.

A skandináv országok esetében Svédországban és Dániában nem kell vasárnap sem lehúzni a rolót, illetve Hamlet hazájában csak ünnepnapokon, de a kisebb üzletek, töltőállomásokon található boltok olyankor is nyitva tarthatnak. Legközelebbi nyelvrokonainknál, Finnországban mindössze annyi a megkötés, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek déltől este 6-ig lehetnek nyitva. November utolsó hetétől karácsonyig azonban még ez az enyhe megkötést is feloldják.

A hollandok sem vádolhatók túlzott szigorral. Hollandia az egyik példa arra, hogy a vasárnapi zárva tartástól hogyan távolodnak az európai országok. Egészen 2013. nyaráig évi 12 vasárnapon tarthattak nyitva az üzletek. A törvény módosítása a népszerű idegenforgalmi helyszíneket kivette a "zárlat" alól, a többi településen pedig a helyi önkormányzatok jogkörébe utalta az engedélyezést, vagy korlátozást.

Az unión kívüli, de azzal szoros gazdasági kapcsolatokat ápoló Svájcban a kantonok maguk dönthetnek az üzletek hétvégi nyitva tartásáról. Mint általában mindent, természetesen ezt is népszavazással véglegesítik az alpesi országban.

Legközelebb a magyarországi szabályozáshoz Európa egyik leggazdagabb országa áll. Norvégiában ugyanis vasárnap kizárólag az üzemanyag-töltő állomások, a pékségek és a 100 négyzetméternél kisebb üzletek nyithatnak ki. Csakhogy a jövedelmi viszonyok nemcsak hasonlítanak az osztrákhoz, de meg is haladják azokat, vagyis az emberek kirándulhatnak hétvégeken a fjordokhoz, vagy máshová, de a vendéglői számla sem okoz nekik akkora gondot, mint okozna egy négytagú családnak Magyarországon.

Vámos György szerint annyiféle jogos kivételre lenne szükség a vasárnapi zárva tartásról szóló törvényben, hogy ha a ezeket sorra vesszük, semmi értelme nem lenne a boltbezárásoknak. A kivételek közé kellene tartozniuk többek között a kertészeti árudáknak, az építőanyag kereskedéseknek. A kormány az energiatakarékosságot hirdet, de akkor miért nem tarthatnak nyitva a műszaki cikkeket kínáló áruházak és lehetne folytatni - jegyezte meg az OKSZ főtitkára. A bevásárlóközpontok építésekor a megtérülés számításakor a vasárnapi forgalmat is alapul vették. A vevők nem fogják "lecserélni" a plázákat a kis üzletek kedvéért.

A szakember szerint a bevásárló turizmus is megindulhat a szomszédos országokba és a viszonylag olcsó üzemanyag miatt már nem is kizárólag a határ menti településekről ruccanhatnak át a hazai fogyasztók a vasárnapi nagy bevásárlásra a közeli román, szerb, esetenként akár az euróövezeti szlovák szupermarketekbe. Így jelentős áfa bevételtől eshet el a magyar költségvetés.

Szerző