A finn modell szerint fűtünk majd Pakson

Minden akadály elhárult a pasi atomerőmű bővítéséhez szükséges fűtőanyag-ellátási megállapodással kapcsolatban – legalábbis ezt közölte Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter még kedd este, a Miguel Arieas Canete klíma- és energiaügyi biztossal folytatott tárgyalások után Brüsszelben. A klíma- és energiaügyekért felelős szóvivő megnyilatkozása azonban kissé árnyalja a kormányzati örömködést.

„Az Európai Bizottság észrevételeit Magyarország elfogadta, a finn modell alapján rendezzük a paksi atomerőmű kapacitás fenntartásának üzemanyag-szállítási szerződését” – közölte a megoldást a miniszter. Orbán Miktor miniszterelnök is megnyugvással vette a hírt: „Ami a finneknek jó, nekünk is jó lesz” – nyilatkozta tegnap az EUrológusnak.

Kissé árnyalja a kormányzati örömködést, hogy Anna-Kaisa Itkonen, a bizottság klíma- és energiaügyekért felelős szóvivő megnyilatkozása, aki közölte: az energiaunió megvalósításáról és az energiaellátás biztonságát érintő kérdésekről egyeztettek, de a megegyezés tényét nem erősítette meg.

Aszódi Attila kormánybiztos az Energiainfo.hu szakportál szerdai eseményén kommentálta a brüsszeli bejelentést. Nincs arra kötelezettség, hogy nem a Roszatomtól, hanem másik szállítótól kell az üzemanyagot beszerezni. Ugyanakkor európai uniós elvárás, hogy egy adott idő elteltével legyen lehetőség meghívni másik szállítót is, ha van az adott reaktorhoz alkalmazható üzemanyaga. Ennek a pontos szerződéses feltételeiről folyik most az egyeztetés - közölte.

A példaként említett finn Fennovioma cég épülő reaktorához szintén tíz évre szerződött az oroszokkal, annyi különbséggel, hogy náluk a szerződés nincsen titkosítva. Fontos különbség az is, hogy a finneknél az erőmű beindítása után a 7. és 10. év között nemzetközi tenderen dől el, hogy később honnan szerezzék a fűtőanyagot (bár a Roszatom a legesélyesebb a verseny megnyerésére).

Azonban nem csak a fűtőanyag szállítás problémája akadályozhatja meg Paks II megépülését. Az EU kifogásolhatja a tendereztetés hiányát, mivel a kormány egyből a Roszatommal kötött megállapodást, és erős a gyanú, hogy a hitel visszafizetése tiltott állami támogatással valósul meg. Az Európai Bizottság mindkét témában tovább vizsgálódik.

Egy, a paksi fejlesztéshez köthető szerződés mégis megismerhető - derült ki tegnap. Ugyanis az Energiaklub a TASZ képviseletével beperelte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t (MNV), hogy nyilvánosságra kerüljön a Paks II Zrt. felvásárlásáról szóló szerződés. A bíróság teljes mértékben igazat adott a civil szerveteknek és 15 napon belül ki kell adni a szerződést teljes terjedelmében. Az új paksi atomerőmű építésére létrehozott MVM Paks II. Zrt-t 2014 novemberében vásárolta meg a Magyar Állam nevében az MNV Zrt. az MVM Magyar Villamos Művek Zrt-től. A tulajdonosi jogokat 2026 végéig a Miniszterelnökség gyakorolja.

Szerző
Témák
Paks finn modell

Korzó lehet a pesti alsó rakpartból

Hamarosan kiírhatják a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának megújítására vonatkozó tervpályázatot a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi döntése értelmében. 

A tervek szerint a megújítással oldódna a part és a mögöttes városrészek elszigeteltsége, a gyalogos közlekedés mind észak-déli irányban, mind keresztirányban akadálytalanná válna. Megújulna 2,4 kilométeren az útpálya, a járda és a kerékpárút, valamint a zöldfelület. A tervek szerint kiemelt cél a Duna-parti területek vonzerejének, közlekedési kapcsolatrendszerének és környezeti minőségének javítása, a pesti alsó rakpartok forgalomcsillapítása, a kikötők rendezése.

- A főváros döntése jelzésértékű, az előterjesztés is arról szólt, hogy végre történjen valami az ügyben - mondta Tömör Miklós, a Város és a folyó csoport aktivistája a Klub Rádió Reggeli gyors című műsorában, emlékeztetve arra, hogy a rakpart megújítása már évek óta húzódó ügy, amelyet korábban a Budapesti Közlekedési Központra (BKK) bízott a városvezetés. A projekttel kapcsolatban azonban - Tarlósék szerint - szinte semmi nem történt az évek folyamán, ezért a közgyűlés hétfőn arról is döntött, a projekt visszakerül a fővároshoz.

Pedig 2013-ban három különböző tanulmánytervet is készített a BKK: egy a rakpart teljes lezárását, a második egyirányúsítást, a harmadik sávszűkítést javasolt. A közgyűlés akkor a harmadik verzió mellett döntött, s az új terveknek is ez lesz az alapja. A tervpályázat lebonyolítására és az építési engedélyezési tervek elkészíttetésére szánt összeg ugyanakkor csökkent, nem is keveset: 500 millió forintról 106,8 millióra. A terveket már uniós forrásból valósítanák meg.

Szerző
Frissítve: 2015.03.25. 22:15

Korzó lehet a pesti alsó rakpartból

Hamarosan kiírhatják a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának megújítására vonatkozó tervpályázatot a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi döntése értelmében. 

A tervek szerint a megújítással oldódna a part és a mögöttes városrészek elszigeteltsége, a gyalogos közlekedés mind észak-déli irányban, mind keresztirányban akadálytalanná válna. Megújulna 2,4 kilométeren az útpálya, a járda és a kerékpárút, valamint a zöldfelület. A tervek szerint kiemelt cél a Duna-parti területek vonzerejének, közlekedési kapcsolatrendszerének és környezeti minőségének javítása, a pesti alsó rakpartok forgalomcsillapítása, a kikötők rendezése.

- A főváros döntése jelzésértékű, az előterjesztés is arról szólt, hogy végre történjen valami az ügyben - mondta Tömör Miklós, a Város és a folyó csoport aktivistája a Klub Rádió Reggeli gyors című műsorában, emlékeztetve arra, hogy a rakpart megújítása már évek óta húzódó ügy, amelyet korábban a Budapesti Közlekedési Központra (BKK) bízott a városvezetés. A projekttel kapcsolatban azonban - Tarlósék szerint - szinte semmi nem történt az évek folyamán, ezért a közgyűlés hétfőn arról is döntött, a projekt visszakerül a fővároshoz.

Pedig 2013-ban három különböző tanulmánytervet is készített a BKK: egy a rakpart teljes lezárását, a második egyirányúsítást, a harmadik sávszűkítést javasolt. A közgyűlés akkor a harmadik verzió mellett döntött, s az új terveknek is ez lesz az alapja. A tervpályázat lebonyolítására és az építési engedélyezési tervek elkészíttetésére szánt összeg ugyanakkor csökkent, nem is keveset: 500 millió forintról 106,8 millióra. A terveket már uniós forrásból valósítanák meg.

Szerző
Frissítve: 2015.03.25. 22:15