Álmok és tények

A gazdasági tárca vezetője töretlen gazdasági növekedésről számolt be egy rendezvényen, elismerve, hogy ebben jelentős szerepet játszanak az uniós források. A gazdaságkutatók azonban nem ennyire derűlátóak és a kormányzati előrejelzéseknél jóval óvatosabban ítélik meg az idei várható eredményeket.

A következő másfél-két évben a jelenlegi növekedési pályán marad a magyar gazdaság, a legutóbbi számítások szerint idén 2,8-2,9 százalékkal bővülhet a GDP – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter szerdán Budapesten, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) rendezvényén.

Varga Mihály elmondta: nem csak a kormány mondja azt, hogy a következő évben nem irreális a hazai össztermék (GDP) 3 százalék körüli növekedése, hanem egyre több elemző, külső intézmény is – köztük a kormánnyal szemben kritikusak – arról beszélnek, hogy 2015-2016-ban Magyarország szempontjából inkább pozitív kockázatokat látnak, "jó esély van arra, hogy fölfelé korrigálják a növekedési előrejelzéseket”. Megjegyezte, hogy a magyar kormány is ezt teszi.

A gazdasági tárcavezetője, talán nem véletlenül, nem nevezte meg azokat az elemzőket és a kormánnyal szemben kritikus kutató intézményeket, melyek osztják a kormányzati derűlátását. A Pénzügykutató Zrt. szakértői például 2015-ben a gazdaság lassuló növekedésével, 2,4 százalékos bővüléssel számolnak, ami kissé messze esik a 3 százaléktól - derült ki tegnapi tájékoztatójukon. A növekedés mérséklődéséért elsősorban a beruházások visszaesése okolható.

A miniszter szerint Magyarország nagy utat tett meg 2010 óta, amikor Görögországgal egy lapon emlegették, olyan országként, amelyik külső segítségre szorul. Egy lapunknak nyilatkozó elemző viszont arra emlékeztetett, hogy emlékei szerint ilyet leginkább a Fidesz vezető politikusai állítottak, és nem utolsó sorban államcsődöt emlegetve bedöntötték a forintot.

A gazdaság mélyrepülésben volt, 12 százalék volt a munkanélküliség, és az államadósság megállíthatatlanul nőtt - sorolta a miniszter. Ma érdemes megnézni a különbséget a 3 éves görög állampapír és a hasonló lejáratú magyar kötvény hozama között – mondta. Kiemelte, a tavaly elért 3,6 százalékos GDP-növekedés a második leggyorsabb volt az Európai Unióban Írország után. A növekedéshez hozzájárultak az európai uniós források, a fogyasztás és a beruházások bővülése, nőtt az ipari termelés és a foglalkoztatottság, miközben a kormány szigorúan három százalék alatt tartotta az államháztartási hiányt – mondta.

A beruházások döntően uniós forrásokból valósultak meg, az ipart pedig főleg a járműgyártás húzta - jegyezték meg a Pénzügykutató kutatói, hozzátéve, nem igazán előnyös, hogy ennyire egy ágazat dominál. Felidézték, hogy a 2008-as válság Szlovákiát részben ezért érte súlyosan, mert ott is jószerivel az autógyártás vitte a hátán az ipari növekedést.

A Pénzügykutató munkatársai elmondták: 2015-ben 2,6 százalékos uniós módszertan szerinti államháztartási hiány alakulhat ki. A 3 százalékos küszöb alatti hiány elérése tehát nincs veszélyben, de a költségvetésben előirányzott 2,4 százalékos hiányhoz az országvédelmi tartalékok megtakarítása és további költségvetési bevételekre lesz szükség.

A növekedés fenntartásához elengedhetetlen a hitelezés bővülése, ehhez a bankadó jelentős csökkentése hozzájárulhat - vélte Varga. Csakhogy ezt a kedvező hatást semlegesítheti, hogy a kormány ismét a pénzügyi rendszerrel fizettetné meg a bróker botrány árát, ami évekig több tízmilliárd forintos terhet jelenthet a bankoknak - figyelmeztetettek a gazdaságkutatók.

Véleményük szerint 2015-ben a tavalyihoz képest a defláció valamelyest fokozódik. Az egész év átlagában a kutatók 0,4 százalékos árszintcsökkenést valószínűsítenek, az idei decemberi fogyasztói árindexet 1,5 százalékosra várják. Az alapkamat akár 1,6 százalékig is süllyedhet.

A gazdaságkutatók előrejelzése szerint az államadósság GDP-hez mért aránya 2015 végére 76,2 százalékra mérséklődhet, azaz jelentős és tartós csökkenésre továbbra sem lehet számítani.