Egy „cuki” Vona-interjú

Kelet után nyugat felé fordulna a Jobbik elnöke. Vona Gábor rendezné a viszonyukat Németországgal és az Egyesült Államokkal, bár tudja, ez nehéz lesz, hiszen a német sajtó neonáci pártként könyveli el a Jobbikot és az amerikai sajtójuk sem túlságosan jó.

Vona a Magyar Nemzetnek adott szombati interjújában arról is beszélt, mostanában nehezebben alszik a kormányzati felelősség egyre inkább megnyilvánuló realitása miatt. Bevallotta, hogy saját tagságában vannak kérdőjelek a jelenlegi stílust illetően, de ezeket "észérvekkel" ki fogja egyenesíteni. "Azoknak csalódást fogok okozni, akik abban reménykednek, hogy a Jobbik egy szélsőséges, náci párt, csak most megpróbál cuki módon viselkedni. Azokat viszont meg fogom nyugtatni, akik attól tartanak, hogy a Jobbik feladja az értékeit, elveit és programját" - fogalmazott.

Vona szerint a párttal kapcsolatban azért kerülnek elő évekkel ezelőtti ügyek, mert a Jobbik erősödése és néppárti stratégiája sokakat megijeszt. A rakparti holokauszt-emlékművet leköpő Kulcsár Gergelyről azt mondta, tényleg megbánta, amit tett. "A Jobbikban kegyeletsértő, kollektív ítéletet megfogalmazó, alpári megnyilvánulásoknak nincs helye. Viszont ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne beszélni mondjuk a hazai zsidóságról, Izrael politikájáról vagy akár a cigányproblémáról" - jelentette ki a pártelnök azt állítva, hogy minden áldozat gyászában osztoznak, így a zsidóságéban is, és a gyász megsértését vállalhatatlannak tekintik.

Az uniós tagsággal kapcsolatban azt mondta, rövid távon tartja nem reálisnak a kilépést, egyrészt mert "a magyar társadalom valószínűleg nem ilyen döntést hozna, másrészt Magyarország nincs felkészülve erre gazdasági értelemben".

A Jobbik a "magyar politika populista és elvtelen brókere, kínálata pedig fedezet nélküli kamukötvény". Ezt már Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, EP-képviselője írta tegnapi nyílt levelében. Az ellenzéki politikus arra figyelmeztet, hogy Vona pártja vállalhatatlanul "fasisztoid tüneteket mutat", de térnyerése nem csak emiatt életveszélyes, hanem mert a programjuk megvalósíthatatlan, szélsőségesen populista ígéreteik gazdasági és társadalmi csődöt jelentenek.

A radikálisok jelenlegi szavazóinak többsége Ujhelyi szerint nem a "köpködő szalonfasiszták, nem a cigányok ellen masírozó történelmi analfabéták" miatt voksol a Jobbikra, hanem mert a Fidesz potenciális legyőzőjét látják benne. Mert elhiszik azt az "életveszélyes, populista programot, amelyet a sötét ideológiájuk mellett hirdetnek". A demokratikus erők feladata, hogy a választók tisztában legyenek azzal: a Jobbik olyan beváltatlan csekk, amelynek kitöltése súlyos károkat okoz.

Szerző

Digitalizált újságtörténelem

Publikálás dátuma
2015.03.30. 07:12
Lapunknak rendelkezésére áll az összes régi példány, de digitálisan könnyebben kezelhető az archívum FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Melyik politikus hitte magáról 1883-ban, hogy "Kossuth Lajos Numero 2"? Mit csinált Horthy kormányzó Friedrich miniszterelnöknél? Mire panaszkodtak az Aranycsapat tagjai 1956 októberében egy francia hotelben? Mindezt egyszer megválaszolta, de megválaszolja ma is a Népszava: lapunk 141 éve ugyanis szinte teljes egészében, immár bárki számára hozzáférhető és szavanként kereshető is az interneten, a lapszámok digitalizálását elvégző Arcanum jóvoltából.

Befejeződött a Népszava elmúlt 141 évének digitalizációja - az Arcanum Adatbázis Kft. több mint három év gondos, aprólékos, és vélhetően nem egyszer idegőrlő munkájának köszönhetően. Lapszámaink így szinte teljes egészében az interneten hozzáférhetővé is váltak 1873-tól, mikor az újság még Munkás-Heti-Krónika néven "társadalom-gazdászati néplapként" jelent meg. Ezzel együtt kutatható nem csak az azóta kiadott több mint 40 ezer lapszám, hanem történetünk és történelmünk is.

A csaknem 390 ezer szkennelt oldalnyi Népszava az Arcanum oldalán - egészen pontosan az Arcanum Digitális Tudománytárában, az adtplus.arcanum.hu-n - érhető el, olyan pdf-fájlokban, amelyeken belül kifejezésekre, nevekre is keresni lehet. A böngészés annak próbaideje után, némi előfizetési díj ellenében folytatható a honlapon, de onnantól bárki le is mentheti az adatokat saját használatára.

Lapállományunk azért is "szinte" teljes egészében lett elérhető, mert - ahogyan ez a hasonlóan terjedelmes adatmennyiségeknél lenni szokott - néhány szám sosem lett meg. Elpusztították a háborúk, odavesztek a költözésekben, és mi sem tudtuk pótolni őket. Az Arcanum a hiányzó mennyiséget mindössze 1 százalék körülire teszi, és ami a legmeglepőbb: több szám például 2010-ből sem volt meg.

"Nem véletlenül tartunk mindössze 200 ezer oldalnál, ennyi idő után, miközben havi félmillió oldalkapacitásunk van, ennyit simán digitalizálni tudunk. Persze az is igaz, hogy mivel szerelem-projekt, inkább akkor foglalkozunk vele, amikor van szabad kapacitásunk" - mondta lapunknak adott interjújában az Arcanum vezetője, Biszak Sándor még tavaly áprilisban, amikor a digitalizálásban nagyjából "félúton" voltak. A helyzet azóta sokat javult, hiszen akkor úgy becsülte, 2016-ra tudnak a teljes anyag végére érni. "Ha valaki egy valóban teljes iratállománnyal jönne, az néhány hónapos munkát jelentene, még a Népszava 140 évét tekintve is" - mondta.

Az Arcanum ország talán legnagyobb digitalizált közgyűjteményi adatbázisát kezelő cég, és mint ilyen, a legnagyobb adattulajdonos is. 1991-ben ők tették először CD-re a Bibliát - ez még ma is az egyik legkeresettebb kiadványuk -, Verstár címmel 50 magyar költő összes versét, kiadták a teljes Nyugatot.

Eleinte "másoltak", vagyis géppel írták be a szövegeket úgy 15-20-an, aztán 2005 körül, amikor a hatalmas állományokra már kevésnek bizonyult az emberi kéz, jött a nagyüzemi technológia. Az ötletet a Népszava digitalizálására közvetve a Politikatörténeti Intézet adta, minthogy az ő pincéjükben tárolódott egy hatalmas Népszava-archívum. Biszak sem tudta megmondani, pontosan hány lapszám volt, "de egy kisteherautóval ötször fordultunk".

Az archívum feldolgozása nem várt kihívásokat tartogatott: az '50-es és '60-as évek lapszámainak szövegét például egyáltalán nem ismerte fel a szövegfelismerő szoftver; Biszakék gondoltak mindenre, esetleg a papír típusa, vagy a festékanyag gyengesége miatt lehet ez, de sikerült kideríteni, rá kellett vezeti a programot, hogyan ismerje fel a szöveget.

Elmúlt 141 évünk valóban élő történelem. Melyik politikus hitte magáról 1883-ban, hogy "Kossuth Lajos Numero 2"? Mit csinált Horthy - akkor még - fővezér Friedrich miniszterelnöknél? Mire panaszkodtak az Aranycsapat tagjai 1956 októberének egy reggelén, amikor felébredtek a francia Hotel d'Orsay-ben? Mit mondott a rádióban Kádár János 1956. november 1-jén? Hogyan készült fel a világ 1965-ben a "vietnami agresszió" ellen? Létezhet-e, hogy több külföldi, mint magyar pályázat érkezett 1965-ben a Nemzeti Színház tervezésére kiírt pályázatra?

(Megsúgjuk, igen: 51 külföldi és 36 magyar munka!) A poén kedvéért idézzük Kádár rádióbeszédét: "Beszédében meg­bélyegezte Rákosi és klikkjének vak és bűnös politikáját, amely pártju­kat a zsarnokság és nemzeti rabság eszközévé züllesztette. — Népünk dicsőséges felkelése le­rázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi uralmat — mondotta".

Az Arcanum egyébként hamarosan nyílt napot tart, és megnyitja interneten lévő digitalizált tárát ingyen is. Lapunk kiadója pedig a közeljövőben újraindítja kedvelt Születéslap-szolgáltatását: születésnapra, évfordulóra, bármilyen emlékezetes dátum kapcsán megvásárolható lesz az egykor megjelent Népszava másolata.

Szerző

Áder János nem bízik a TEK-ben

Komoly bizalmatlanság húzódhat meg annak hátterében, hogy a jogszabályokon átlépve Áder János köztársasági elnök személyi védelmét nem a Terrorelhárítási Központ (TEK), hanem a Készenléti Rendőrség látja el. A hvg.hu úgy tudja, azért rendült meg az államfő bizalma, mert a miniszterelnökkel folytatott beszélgetéseiből világossá vált számára, hogy Orbán Viktor valamennyi programjáról képben van. Nem csak arról, ami a heti tervében benne van, hanem az összes találkozójáról. A lap úgy tudja, a változtatással kapcsolatban érvként elhangzott: inkább Pintér Sándor belügyminiszter, mint Orbán tudjon a köztársasági elnök találkozóiról. A TEK vezetőjének, Hajdu Jánosnak közvetlen bejárása van a miniszterelnökhöz, és egyedüli a rendőri vezetők közül, aki egyáltalán nem kötődik Pintér Sándorhoz. A köztársasági elnök TEK-kel szembeni fenntartásait illusztrálja forrásaink szerint az is, hogy az ország egyik legjobb felderítőtisztjeként számon tartott Bodnár Zsolt, TEK-főigazgató-helyettesének a március 15-i előléptetését dandártábornokból vezérőrnaggyá Áder nem hagyta jóvá.

Arról, hogy Áder védelme elkerült a TEK-től, a Vasárnapi Hírek számolt be: mint a lap megtudta, néhány nappal korábban egy állománygyűlésen jelentették be a TEK-nél, hogy a személyi védelmi feladataik már csak a miniszterelnökkel kapcsolatosak. A kormányrendelet értelmében az államfő védelmét még mindig a TEK-nek kellene ellátni, azt ugyanis azóta nem módosították.

Szerző