Előfizetés

A Friss Hús 3.0 díjazottjai

Publikálás dátuma
2015.03.30. 18:13
FOTÓ: A kamaszkor vége (kép a filmből)
Véget ért a Friss Hús 3.0 rövidfilmfesztivál, a versenyprogramba beválogatott 33 magyar és 15 nemzetközi rövidfilm legjobbjainak vasárnap este adták át a díjakat. 

A magyar versenyszekció zsűrijétől a legjobb kísérleti és kisjátékfilmnek járó díjat Szilágyi Fanni alkotása, A kamaszkor vége című film kapta, amely egy felnőtté válás történetét mutatja be 9 percben. A legjobb magyar animáció a Kreif Zsuzsi – Zétényi Bori alkotópáros Limbo-Limbo Travel című, 17 perces filmje lett. (Mindkét díjjal 500 ezer forint jár.) A kísérletező formanyelv használatáért elismerő oklevelet kapott Lichter Péter Rimbaud című, 21 perces műve.

A nemzetközi szekció zsűrije az általuk kiválasztott, 1000 euró díjazásban részesülő legjobb nemzetközi rövidfilm a brit Daisy Jacobs The Bigger Picture című, 7 perces alkotása lett. Elismerő oklevelet kapott a német Barbara Ott Sunny című filmje egy jól ismert helyzet újszerű ábrázolásáért.

A Friss Hús fesztivál mellett megtartották az első magyar pitchfórumot, ahol a fejlesztés alatt álló rövidfilmek terveit (pitcheit) mutatták be a filmek alkotói. A 300 ezer forintos nyereményt, amely filmszakmai felajánlásokból állt össze, Nagy Gergő Erős áll című filmterve kapta.

Brókerbotrány: 1997-től vizsgálnák a politikai összefonódást

Az LMP olyan parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, amely a tőkepiaci törvény hatályba lépésétől, vagyis 1997-től vizsgálná, hogy a brókercégek és a politika összefonódása, illetve a jogszabályi környezet hogyan veszélyeztette a kisbefektetők pénzét.

Schiffer András társelnök-frakcióvezető hétfői sajtótájékoztatóján a brókercégek botrányaival kapcsolatban kijelentette: a parlament előtt álló legfontosabb feladat jelenleg az, hogy a kisbefektetők a pénzükhöz jussanak, a teljes körű kártalanítás és igazságtétel azonban szerinte elképzelhetetlen annak feltárása nélkül, mi vezetett a kialakult helyzethez.

Az LMP ezért vizsgálná a jelenlegi botrányok mellett például a Baumag-ügyet, de azt is, amikor 2009-ben a Bajnai-kormány kezességet vállalt a Quaestor befektetéseiért. Az LMP kezdeményezte a házbizottság rendkívüli ülésén, hogy javaslatukat a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának mielőbbi felállításáról házszabálytól eltérően tárgyalja a Ház, hogy az ötpárti képviselettel bíró testület mielőbb ellenőrizhesse a jegybankot, és annak felügyeleti tevékenységének megfelelőségét is. 

A politikus szerint az ország eddigi vezetői menekülnek a felelősségvállalás alól, így az MSZP is, amely csak 2010-től tekintené át az ügyeket, ezért nem is csatlakozott az LMP a kezdeményezésükhöz.  Schiffer András kérdésre válaszolva beszámolt arról az ötpárti egyeztetésről is, amelyet a 2017-es vizes világbajnoksággal kapcsolatos fideszes előterjesztésről tartottak hétfőn. Elmondta: a javaslat házszabálytól eltérő tárgyalását támogatni tudják az ügy jelentősége miatt, magát a javaslatot azonban jelenlegi formájában nem. Ezt a többi közt olyan hatástanulmányok és társadalmi egyeztetések elmaradásával indokolta, amelyek biztosítanák a környezetvédelmi, árvízvédelmi szempontok érvényesítését a kiemelt beruházás megvalósítása során. Kijelentette: a nagyberuházások okozzák a legnagyobb környezetterhelést és hordozzák magukban a legjelentősebb korrupciós kockázatot, ezért az LMP nem tartja támogathatónak, hogy ezeket kivonják a közösségi ellenőrzés alól.

Brókerbotrány: 1997-től vizsgálnák a politikai összefonódást

Az LMP olyan parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, amely a tőkepiaci törvény hatályba lépésétől, vagyis 1997-től vizsgálná, hogy a brókercégek és a politika összefonódása, illetve a jogszabályi környezet hogyan veszélyeztette a kisbefektetők pénzét.

Schiffer András társelnök-frakcióvezető hétfői sajtótájékoztatóján a brókercégek botrányaival kapcsolatban kijelentette: a parlament előtt álló legfontosabb feladat jelenleg az, hogy a kisbefektetők a pénzükhöz jussanak, a teljes körű kártalanítás és igazságtétel azonban szerinte elképzelhetetlen annak feltárása nélkül, mi vezetett a kialakult helyzethez.

Az LMP ezért vizsgálná a jelenlegi botrányok mellett például a Baumag-ügyet, de azt is, amikor 2009-ben a Bajnai-kormány kezességet vállalt a Quaestor befektetéseiért. Az LMP kezdeményezte a házbizottság rendkívüli ülésén, hogy javaslatukat a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának mielőbbi felállításáról házszabálytól eltérően tárgyalja a Ház, hogy az ötpárti képviselettel bíró testület mielőbb ellenőrizhesse a jegybankot, és annak felügyeleti tevékenységének megfelelőségét is. 

A politikus szerint az ország eddigi vezetői menekülnek a felelősségvállalás alól, így az MSZP is, amely csak 2010-től tekintené át az ügyeket, ezért nem is csatlakozott az LMP a kezdeményezésükhöz.  Schiffer András kérdésre válaszolva beszámolt arról az ötpárti egyeztetésről is, amelyet a 2017-es vizes világbajnoksággal kapcsolatos fideszes előterjesztésről tartottak hétfőn. Elmondta: a javaslat házszabálytól eltérő tárgyalását támogatni tudják az ügy jelentősége miatt, magát a javaslatot azonban jelenlegi formájában nem. Ezt a többi közt olyan hatástanulmányok és társadalmi egyeztetések elmaradásával indokolta, amelyek biztosítanák a környezetvédelmi, árvízvédelmi szempontok érvényesítését a kiemelt beruházás megvalósítása során. Kijelentette: a nagyberuházások okozzák a legnagyobb környezetterhelést és hordozzák magukban a legjelentősebb korrupciós kockázatot, ezért az LMP nem tartja támogathatónak, hogy ezeket kivonják a közösségi ellenőrzés alól.