A pótlékokon spórol az MTVA

Az állami médiába is begyűrűzött a vasárnapi zárva tartás. Lapunk értesülései szerint az MTVA elkezdte összébb húzni nadrágszíját, és a távirati irodánál eddig a hétvégi ügyeletekért, vasárnapi munkáért járó több ezer forintos pótlékokat március utolsó két hétvégéjén már nem akarták kifizetni a munkatársaknak. 

Ezt az MTVA több dolgozója is megerősítette lapunknak, az ugyanakkor nem egyértelmű számukra sem, hogy ez a jövőben is így marad, és valóban megszüntetik az amúgy jelentős kedvezményt, ugyanis van olyan dolgozó, aki ennek ellenére kapott pótlékot. Forrásaink szerint eddig „valóságos tülekedés” ment a hétvégi ügyeletekért, túlórákért, hiszen a vezetőség ezt mindig jutalmazta, ám két hete egy munkavállalót gyakorlatilag nem engedtek dolgozni a főnökei, mondván: így a pótlékot meg lehet spórolni.

A 80,5 milliárdból gazdálkodó MTVA idén csak 61 milliárdot műsorok költségvetésére fordít, noha egyes külső gyártókkal – így a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó, több népszerű műsort, a Maradj talpon!-t és a Magyarország szeretlek!-et gyártó Hung-Ister Zrt.-vel – már szerződést bontott, hogy „belső gyártásban” folytassa a műsorokat. A működési kiadásokra 19 milliárd jut, miközben a Médiatanács 2,2 milliárdból gazdálkodhat, a közmédiumok – a tévécsatornák és a Magyar Rádió – költségei is hasonló összeget tesznek ki, 2,4 milliárdot. Igaz, ebből a legtöbb - 700 millió - az MTI-nek juthatott, ráadásul idén a Duna Tv-be olvadt az összes közmédium. Simicskát egyébként olyannyira igyekeznek kiszorítani, hogy a Hung-Istertől már a Szerencseszombat gyártását is elvennék: a Blikk szerint ugyan 2019-ig érvényes szerződésük van a köztévével, ám a Kehi váratlanul vizsgálatot kezdeményezett a céggel szemben.

A spórolás fontosnak tűnik, hiszen az Origo novemberben távozott vezérigazgatója, Vaszily Miklós lesz "az MTVA vezérigazgatójának javaslata alapján" az MTVA egyik új vezetője, operatív vezérigazgató-helyettesként. Vaszilytől épp azt várja munkáltatója, hogy az MTVA vagyongazdálkodása, üzemeltetési és adminisztrációs tevékenysége hatékonyabb legyen. Vaszilyről az Origo botrányos körülmények között menesztett főszerkesztője, Sáling Gergő állította: a politikai jellegű kérések közvetlenül hozzá futottak be.

Szerző

Tapolcán sem zsarolhat a Fidesz

Publikálás dátuma
2015.04.02. 07:07
Kósa Lajos Ajkán. MTI Fotó: Nagy Lajos
Kósa Lajos tegnap Ajkán megdöbbentőnek nevezte, hogy Pad Ferenc baloldali képviselőjelölt "támogatói nem szavazták meg" azt a Fidesz által benyújtott javaslatot, hogy a brókercégek teljes vagyonukkal feleljenek a befektetők pénzéért. A Fidesz ügyvezető alelnöke a kampány jegyében arról beszélt, hogy az MSZP és a DK szerint a brókercégek vezetőinek nem kell a teljes vagyonukkal felelniük a befektetők pénzéért, azt nyugodtan offshore-cégekbe menekíthetik ki, más kezére átjátszhatják és bejelentették: a köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy ne írja alá a törvényt

A Fidelitas a Jobbik képviselőjelöltjét, Rig Lajost kérdezte arról, van-e köze a "kalasnyikovos bandához". A Fidesz ifjúsági szervezete szerint nem csak Rig tetoválása, hanem számos korábbi esemény is azt bizonyítja, hogy a jelölt és társasága "szalonképtelen". 2013 nyarán ugyanis a rendőrség közúti ellenőrzés során Kalasnyikovot és lőszereket talált egy autóban, ahol mások mellett a sümegi Jobbik egyik alapítója utazott. A fidelitasosok arra várnak választ, hogy a képviselőjelölt, aki október óta Tapolca alpolgármestere, ismeri-e a "kalasnyikovos banda tagjait", van-e tudomása arról, hogy a szélsőséges társaság mire akarta használni a fegyvert, Rig szokott-e Kalasnyikovval borozni, illetve véleménye szerint mindez hogyan illeszkedik a "Vona Gábor által meghirdetett vizslás cukiságkampányba".

A körzetben, ahol április 12-én választják meg a januárban elhunyt fideszes Lasztovicza Jenő utódát, egyre mocskosabb kampány folyik. A kormánypárt szinte naponta támadja Pad Ferencet, az MSZP-DK országgyűlési képviselőjelöltjét, de a jobbikos Rig Lajost sem kímélik. A Fidesz számára ugyanis jelenleg "létkérdés" a győzelem. Kormánypárti körből úgy értesültünk, hogy a húsvéti ünnepeket kivéve "teljes gőzzel" támadni akarják a baloldali és a szélsőjobbos jelöltet, mert felméréseik szerint mind a ketten jobban állnak, mint a fideszes Fenyvesi Zoltán. Ezért "zsarolják" a választókerület településeinek lakóit azzal, hogy az ellenzéki képviselő nem tud majd pénzt szerezni az uniós forrásból. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerint ez "kételyeket támaszthat azzal kapcsolatban, hogy az uniós források elosztása teljes mértékben a vonatkozó hatályos európai szabályokkal összhangban, illetve az áttekinthetőség alapelvének maradéktalan tiszteletben tartásával történik-e". A Hivatal ezt az MSZP-s Ujhelyi István megkeresésére válaszolta még a veszprémi választás előtt.

Szerző

Limit alá hazudnak

Publikálás dátuma
2015.04.02. 07:05

A parlamenti választáson induló pártok és egyéni jelöltek kampányköltéseinek elszámoltatása – legalábbis a hivatali "lepapírozás" szintjén lezárult azzal, hogy a héten az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyilvánosságra hozta összefoglalóját az elköltött pénzek utolsó nagy szeletéről. Ligeti Miklós, a hazai korrupció összefüggéseit vizsgáló Transparency International Magyarország jogi igazgatója viszont úgy fogalmazott, hogy az ellenőrzés mindössze annyit takart, sikerült-e a limit alá hazudni magukat a pártoknak.

„Az ÁSZ ismét bizonyította, hogy az orra hegyéig sem lát” – utalt Ligeti Miklós jogász, a hazai korrupció összefüggéseit vizsgáló Transparency International Magyarország jogi igazgatója arra, hogy a pénzügyi elszámoltatás csak azt vizsgálta, a pártok tudtak-e számlákat gyűjteni az állítólag kampányra költött milliókról, de senki nem nézi, normális-e, mondjuk egy amatőr videós kampányfilmért negyvenmilliós számlát kiállítani. A kamupártok milliárdjait így aztán soha nem látja viszont az államkassza.

Azt korábban is tudtuk, hogy a választási bizottságok 1,9 milliárd forint büntetést szabtak ki a vissza nem vitt ajánlóívek miatt a tavalyi parlamenti választás előtt gombamód termett kispártokra, de a Nemzeti Választási Bizottság adatait idézve több hírportál arról számolt be, hogy eddig mindössze kétmillió forintot sikerült begyűjteni a megbírságolt pártocskáktól. A legnagyobb adós közülük a Keresztény Magyarok Szövetsége, amely 689 millióval tartozik, de ma már sem honlapja, sem telefonja nem elérhető, a pénzzel együtt felszívódott. Az adósok listáján ott szerepel mások mellett az Összefogás Párt is, amely nyilvántartásba vetette magát az április 12-re kitűzött tapolcai időközi országgyűlési képviselőválasztáson is, vagyis a hatóságok elől egyáltalán nem akar eltűnni, mégsem tudjuk, hogy rendezte-e már tartozását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtóirodája a Tapolcán induló pártok tartozásaira vonatkozó kérdésünkre mindössze annyit válaszolt, hogy „adózót érintő ügyben csak akkor tudunk nyilatkozni, ha az adózó felmenti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt az adótitok megtartása alól.” Ligeti Miklós jogász szerint jó, hogy az időközi választáson nincs pártlista, így nincs esély közpénzek újabb százmilliónak elköltésére sem.

Az Összefogás Párt egymondatos beszámolóval intézte el az elszámolást: az összeg „… a 2014-es parlamenti választásokra és annak kampányára került felhasználásra…”. Nem véletlen, hogy az ÁSZ a számviteli rend megsértésének gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeményezett a párttal szemben, míg további nyolc olyan pártnál találkoztak az áfatörvény vagy a számviteli törvény megsértésével, amely elindult a tavalyi választáson, de nem jutott képviselethez. A Bajnai-féle Együtt ellenében a választók megtévesztésére megjelent Együtt 2014, továbbá az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt esetében költségvetési csalás gyanúja miatt tettek feljelentést.

Az ÁSZ beszámolója szerint ugyanakkor a parlamentbe bejutott pártoknál és egyéni jelölteknél csak kisebb szabálytalanságok fordultak elő. Azok az egyéni jelöltek, akik nem érték el a megszerezhető voksok két százalékát sem, már vissza is fizették a kampánykártyájukról felvett pénz nagy részét, rajtuk ugyanis ezt be lehet hajtani. A kis pártoknak juttatott 150-600 millió forint közötti kampánypénzeknek azonban bottal ütheti a nyomát a kincstár.

A Transparency International számításai szerint ebből a körből legalább 3,5 milliárd forintot nem lehet behajtani, Ligeti Miklós szerint ráadásul a mai napig nem tudni, ténylegesen mire is költötték ezt a hatalmas összeget, mert alig voltak láthatóak. Annál inkább érezhető volt a kormánypártok nyomulása minden médiafelületen, óriásplakátokon, szórólapokon. A Fidesz erre majdnem három milliárdot szánt, bár ennek most csak egy részével kellett elszámolnia az ÁSZ-nak, amihez viszont a korrupcióellenes civil szervezet szerint hozzá kell számolni a kormányzat jobban teljesít kampányának félmilliárdját és a CÖF ugyanekkora bohócplakátos költéseit is. Ligeti Miklós hozzáteszi, hogy ők csak a médiavásárlások listaárával tudnak számolni, vagyis az esetleges kedvezményeket nem vették figyelembe. Hangsúlyozta azonban: ha valamelyik párt kedvezményeket kapott, mondjuk egy reklámcégtől, az a párttörvény értelmében tilalmazott párttámogatásnak minősül, tehát korrupciónak tekinthető.

Alapítványok szekere

Nemcsak a választási kampányok idején, hanem a pártok holdudvarának folyamatos finanszírozásában is fontos szerepet játszanak a pártalapítványok. Lapunknak nyilatkozva a Political Capital és a Transparency International vezető munkatársai egybehangzóan kijelentették, hogy ezek a szerveződések világszerte természetes részei a közéletnek és legalább elismerten az adott politikai szervezet szekerét tolják, szemben a CÖF-höz hasonló társulásokkal, amelyek nem ismernek el ilyen kapcsolódást. László Róbert és Ligeti Miklós ugyanakkor egyetért az Átlátszó.hu internetes oldal megállapításaival, hogy a pártalapítványok állami támogatásának elszámoltatása ugyanolyan sok kérdőjelet hagy maga után, mint a kampánypénzek vizsgálata.

Egyébként éppen az azóta már megtapasztalt visszásságokra hívta fel még 2013-ban a figyelmet a Transparency International Magyarország és a Political Capital, közösen kezdeményezve a kampányfinanszírozási törvény módosítását. Eszerint az egyéni jelölteken túl a pártoknak is kincstári kártyán kellene megkapniuk az állami támogatást, tételes elszámolásra kellene őket kötelezni, meg arra, hogy ha nem szerzik meg legalább a szavatok egy százalékát, akkor fizessék vissza a teljes összeget. Érdemi választ nem kaptak javaslataikra és azt a politikai elemzők egyformán látják, hogy 2017 előtt nem lesz politikai kényszer a kampány jogi szabályozásának módosítására. László Róbert, a Political Capital választási szakértője a Népszavának megerősítette a www.valasztasirendszer.hu portálon néhány napja a kérdésről megjelent tanulmányának legfontosabb kijelentéseit. Úgy látja, egyáltalán nem biztos, hogy nem lesznek változások, ha a következő években olyan kis pártok tűnnek fel, amelyekről feltételezhető, hogy már nem a mostani kormánypártok érdekeit szolgálnák, de ma még ennek nyoma sincs a hazai közéletben.

Az általunk megkérdezett szakértők egybehangzóan azt mondják, a választási pénzek követhetetlen elköltése mellett a kampánypénzek megtisztításának az is nagy akadálya, hogy a CÖF-höz hasonló civil szervezetek senkinek nem tartoznak elszámolással a nekik tetsző politikai csoportok kampányának támogatásáról.

Újraindulhat a népszavazási futam
A kampányelszámoltatás egyik fenegyereke, az egyik legnagyobb adós, az Összefogás Párt éppen tegnap kapott a héten bejelentett ÁSZ-feljelentés mellé egy politikai pofont is. Helybenhagyta ugyanis a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, amely megtagadta Szepessy Zsoltnak, az Összefogás Párt elnökének a vasárnapi zárva tartással kapcsolatos népszavazási kérdése hitelesítését. Ezzel megszűnt az üzletek vasárnapi zárva tartására vonatkozó kérdés eddigi "védettsége", az NVB az ezután ezzel kapcsolatban beérkező első kérdést bírálja majd el.