Ráég Orbánékra a Quaestor-ügy

Miközben Tarsoly Csaba vallomást tett a rendőrségen, kiderült: a Quaestor-vezérrel már március elején tárgyalt a nemzetgazdasági tárca, méghozzá Orbán Viktor utasítására. A kormányfő levelezésének dátumai továbbra sem stimmelnek, ám mindez Havasi Bertalan szerint csak "technikai dolog". Csakhogy a kabinet minden egyes tagja, valamint a velük összefüggő személyek is egyre kínosabb helyzetbe kerülnek a mélyülő Quaestor-botrányban.

"A levelet személyesen hozták be március 9-én reggel, a válasz - láthatólag - e-mailen ment. Az, hogy 10-én lett beiktatva, egy technikai dolog" - válaszolta lapunknak a miniszterelnök sajtófőnöke szerdán délelőtt, miután előző este újabb kérdésekkel fordultunk Havasi Bertalanhoz, aki - mint megírtuk - a rendelkezésünkre bocsátotta Orbán Viktor válaszát, melyet Tarsoly Csaba Quaestor-vezér (március 9-én kelt) levelére adott. A válasz-email dátuma március 9-e, 17:24, ám a kormány által a kormany.hu-n nyilvánosságra hozott Tarsoly-levél miniszterelnökségi érkeztetési dátuma március 10-e. Ebből arra következtettünk: Orbán egy nappal hamarabb válaszolt Tarsoly levelére, mint ahogyan az megérkezett a hozzá.

Noha az ellentmondás Havasi szerint mindössze "technikai dolog", a dátumügyet súlyosbítja, hogy - mint arra Juhász Péter, az Együtt politikusa fölhívta a figyelmet - a március 10-i érkeztetésről szóló pecsét nem látható azon az ezzel elvileg azonos levélen, amelyet Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vasárnap mutatott be az ATV-ben. Mindez nemcsak a levelezés valódiságát kérdőjelezheti meg, de tovább mélyíti a zavaros kormányzati kommunikáció válságát is.

Vélhetően ezért nem kaptunk választ idevágó újabb kérdéseinkre Havasitól, aki nem felelt azon kérdéseinkre sem, melyek Orbán válaszának tartalmából következtek. Megírtuk: a válasz-email szerint a kormányfő még március 9-én tájékoztatta Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert Tarsoly megkereséséről, s noha ekkorra Orbán utasítást adott a Quaestorból való pénzkivételekre (is), a miniszterelnök mégis arra utasította Vargát: vegye fel a kapcsolatot a cégvezetővel. Ez meg is történt, hiszen - mint azt a NGM lapunknak válaszolta - "Varga Mihály kijelölése alapján az NGM képviseletében Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár fogadta Tarsoly Csabát március 10-én. A találkozón Tarsoly Csaba ismertette a Quaestor helyzetét, közölte, hogy súlyos finanszírozási problémái vannak, és nem tudja biztosítani a Quaestor által kibocsátott kötvények likviditását. Tarsoly Csaba tett egy irreális és elfogadhatatlan megoldási javaslatot, amiben az államra terhelte volna a kártalanítás teljes költségét. Ezért államtitkár úr egyáltalán nem értett egyet a javaslattal, a tárgyaláson megállapodás nem született". Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy tartják-e még a kapcsolatot, azaz folynak-e tárgyalások továbbra is a Quaestor és a tárca között.

Mindezek ellenére a kormány képviselői többször is találkozhattak Tarsollyal. Nem lenne ez meglepő azok után, hogy az utóbbi két hétben a kabinet legalább egy tucat verzióval előállt arról, miként láthatott a jövőbe annyira Orbán, hogy pénzkivételre utasítsa minisztereit. Ugyanakkor a kormány egy hete nem tudja megnevezni azon minisztériumokat és állami szervezeteket, amelyeknek befektetései voltak a brókerházaknál - Orbán csütörtökre ígért választ erről. Az is kiderült, miközben a külügyi tárca készpénzben kapta meg államkötvényei fedezetét, számos önkormányzat pénze beragadt a Quaestornál, sőt, az Opten Kft. szerint nemcsak 50 ezer ügyfél kártalanításáról kellene gondoskodni - melyre a lefoglalt vagyonelemek csak elvben jelentenek megoldást -, de mintegy 3700 dolgozó aggódhat a munkájáért a brókerbotrány három fő szereplőjéhez köthető 229 vállalkozásnál.

Az ügyészség azonban a bennfentes kereskedelem lehetőségével nem foglalkozik - magyarán a kormány, illetve Orbán felelősségét nem vizsgálják - derült ki az ügyért illetékes fővárosi főügyész nyilatkozataiból. Eddig 160 milliárd forintnyi vagyont sikerült lefoglalni a Quaestor-ügyben - közölte a fővárosi főügyész, emlékeztetve, az ügyben tett feljelentés 150 milliárd forintról szól. Részletek említése nélkül Ibolya Tibor azt mondta, folyószámlák, értékpapírok, cégrészesedések, ingatlanok és ingóságok formájában sikerült lefoglalni ezt az értéket. "Eredményesek vagyunk, de ettől ez nem lesz még egy rövid eljárás" - jegyezte meg Ibolya.

A DK viszont követeli, hogy a nyomozás elősegítése érdekében menesszék a fővárosi főügyészt, mert a párt szerint Ibolya Tibor nem az igazság feltárásával, hanem a kormány mentegetésével foglalkozik. Gréczy Zsolt emlékeztetett: az ATV-ben a fővárosi főügyész arról beszélt, nem elég a megalapozott gyanúhoz, hogy a jegybank 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényállomány miatt tett feljelentést.

Ibolya kedden az ATV-ben megismételte, amit Polt Péter legfőbb ügyész már a napokban többször hangoztatott: mindenben helyesen jártak el, s noha folyamatosan vádolják a hatóságokat azzal, hogy két hétig semmit nem csináltak, akkora adatmennyiséget foglaltak le, hogy bőven volt rajta mit elemezni. Tarsolyt azért nem hallgatták meg több mint két hétig, mert "a megalapozott gyanú idő előtti közlése akár tönkre is vághat egy nyomozást, akit potenciális gyanúsítottnak tart az ügyészség, azt nem hallgatja ki előtte tanúként" - mondta Ibolya. Szerinte nincs olyan "debil" gyanúsított, aki azután tüntet el iratokat, hogy öncsődöt jelent be, erre esélye sincs "objektív okok miatt", bár arról nem beszélt, mik ezek. "Magyar Gyuri bácsi orbitális butaságokat beszél" - fogalmazott Ibolya arról, hogy az ügyvéd szerint Tarsolyt gyorsabban őrizetbe kellett volna venni, Polt pedig szuper kis hazugsággal állt elő a késlekedést magyarázandó.

Szijjártó és a telefonáló

Feljelentést tett a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) kedden a Quaestor-ügyben. Azzal, hogy a Quaestor állampapírokat adott el, hűtlen kezelést követett el, a kereskedőház tőkéje megvan, de a kieső kamatbevételek miatt kár érte a kereskedőházat - közölte tegnap a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). A tárca azt írta: mint azt Szijjártó Péter miniszter hétfőn elmondta, miután a miniszterelnöki útmutatásnak megfelelően született a döntés arról, hogy a KKM és az MNKH megszünteti a számláit a Quaestornál, a döntést a tárca jelezte a cégnek. A cég azonban nem várta meg a kereskedőház hivatalos értesítését, hanem eladta az állampapírokat, és a készpénzt átutalta a kereskedőház számlájára. A KKM állítja: erre a Quaestornak senki nem adott felhatalmazást, s ugyan magyarázatot kértek, de nem kaptak.

Az Index úgy tudja, az MNKH vezetőinek március 5-én Magyar Levente államtitkár jelezte, hogy ki kell venni a cég tőkéjét a Quaestortól, és másutt kell új értékpapírszámlát nyitni. Ezután március 9-én a Quaestor Hrurira (hamis) öncsődjéről szóló közleménye előtt pár órával az MNKH folyószámláján megjelent 3,8 milliárd forint. Az Index forrása szerint az MNKH felső vezetői megdöbbentek, ugyanis a pénz kivonására, az állampapír-portfólió eladására csak a cég vezére, Kerekes György adhatott volna írásban utasítást, aki április 1-gyel távozott posztjáról - a KKM szerint nem a Quaestor-ügy miatt.

A Tarsoly diplomata-útlevelére vonatkozó "spekulációkkal" kapcsolatban a KKM mások sajtónyilatkozatait idézte fel, az állítva: Tarsolynak nem volt lehetősége sem a szökésre, sem a vagyon kimentésére, amikor pedig Szijjártó értesült arról, hogy a cégvezetővel szemben milyen kényszerintézkedések történtek, visszavonta diplomata-útlevelét. Ezzel kapcsolatban kérdésekkel fordultunk a külügyi tárcához, hogy megtudjuk: Szijjártó miért nem intézkedett külföldről, amikor nyomozás indult a Quaestor ügyében, s mi indokolta, hogy megvárta Tarsoly előállítását. Eddig nem kaptunk választ.

További kérdéseket vet fel a hvg.hu értesülése is, miszerint miközben a Quaestor már a csőd bejelentése előtti napokban is csak egy hónapos átfutással vállalta a pénzüket kivenni akaró befektetők kifizetését, a Szijjártó vezette tárcának - mintegy négymilliárd forintnyi állampapírja ellenértékén kívül - 72 milliárd forint névértékű, megőrzésre átadott részvényét is sikerült visszaszerezni. A részvények az Eximbank és a Magyar Exporthitel-biztosító alaptőkéjét testesítik meg, s a rendőrségre vár annak felderítése, vajon visszaélt-e bármilyen módon a Quaestor ezekkel az értékpapírokkal. Ezzel kapcsolatban a KKM azt közölte a portállal: a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számla, úgynevezett értékpapírszámla volt.

"Ezek forgalomképtelen részvények, amelyek előállítása jogszabály alapján történt" - írták, hozzátéve: "a technikai nyilvántartást segítő számlát azért a Quaestor kezelte, mert a piaci szereplők közül a számla kezelését egyedül a Quaestor vállalta díjmentesen" (noha az államkincstár ugyanezt a feladatot szintén teljesen ingyenesen látja el - a szerk.). A Buda-Cash bedőlése után ezt a számlát a KKM megszüntette. Eközben azonban az MNKH-nak egy értékpapírszámlája volt a Quaestornál, ami ugyan a szerződés szerint csak állampapír lehetett, ám mégis készpénzben kapta vissza. Erre a tárca érdemben nem reagált, csak azt állította: "mivel az MNKH a pénzt nem a Quaestor vállalati kötvényeiben, hanem állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez."

Az összeállítás a következő oldalon folytatódik!