Csalfa görög remények

Oroszországtól remél segítséget Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, aki ma Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök vendége lesz. Ettől függetlenül esélytelen az, hogy Oroszország segítse ki a bajból Athént, messze nincs ehhez elég tőkéje a Kremlnek.

A török kormány illetékesei hetek óta azzal fenyegetik a hitelezőket, hogy ha nem fogadják el a görög hitelprogramot, s nem jutnak közös nevezőre az ország további finanszírozását illetően, akkor „alternatív” megoldáshoz folyamodnak. Panosz Kammenosz, a kisebbik koalíciós partner Független Görögök (Anel) elnöke, védelmi miniszter ki is fejtette mire gondol: az orosz tőkére. Több moszkvai illetékes is úgy nyilatkozott, szívesen segítséget nyújtanának az „ortodox testvéreknek”.

Ez azonban nem olyan egyszerű, amint azt a különféle illetékesek elképzelik. Ciprasznak, illetve pénzügyminiszterének, Janisz Varufakisznak, bármit gondolnak is, nincs zsarolási potenciálja. Oroszország messze nem rendelkezik olyan pénzügyi lehetőségekkel, mint az euróövezet, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Hogy a különbségeket érzékeltessük, Görögország (egy utolsó, valamivel több mint 7 milliárd eurós hitelrészlet kivételével) 2010 óta összesen 240 milliárd eurós hitelt kapott az intézményekké átnevezett trojkától, vagyis az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), illetve az IMF hármasától.

Oroszországnak ugyanakkor a tavalyi év végén 352 milliárd euróra csökkent a jegybanki deviza- és aranytartaléka. 13 hónap alatt 153 milliárd eurós volta visszaesés. A helyzet csak rosszabbodik, hiszen a Világbank az idei évre 3,8 százalékos orosz GDP csökkenésből indul ki. A két ország között az éves külkereskedelmi mérleg 9,1 milliárd eurót tesz ki, töredéke annak, amekkora forgalmat Athén az euróövezet államaival bonyolít le.

Bár a Sziriza baloldali platformját vezető Panajotisz Lafazanisz energetikai miniszter márciusban moszkvai látogatása során Görögországba invitálta a Gazprom illetékeseit, hogy mérjék fel az esetleges ottani gázmezőket, ebből is csak hosszú évek múltán láthatna viszont bármennyi bevételt a görög állam. Ezzel pedig nem mennének sokra Cipraszék, hiszen ha az ígéretek ellenére csütörtökön mégsem fizetnék vissza az IMF-nek a 458 millió eurós hitelrészletet, londoni pénzügyi elemzők szerint egy hónapnyi türelmi idő után a hitelezők megállapítanák: Athén csődbe ment.

„Nem kérdés, hogy az oroszok kis összegeket adhatnak Görögországnak, de nincsenek abban a helyzetben, hogy akkora összegeket folyósítsanak Athénnak, amennyi elegendő lenne az euróövezetben való maradására” – közölte Simon Tilford, az Európai Reformközpont igazgatóhelyettese a brit Telegraph hasábjain.

Szóba jöhet természetesen a kínai segítség is, aminek több alapja is lenne, mint az orosznak, ám Peking sem a saját pénzének az ellensége, a kínai kormányzat nem akar eurómilliárdokat kidobni az ablakon. Tény, hogy 2009-ben Peking fektetett összegeket a görög infrastruktúra fejlesztésébe, s az állami Cosco vállalat megszerezte a pireuszi kikötő harmadát. A bizalmat azonban nem erősítette Ciprasz kormányának egyik első bejelentése, amelynek értelmében leállítanák a privatizációt, s így a Cosco sem szerezhet több tulajdonrészt a pireuszi kikötőben. Jóllehet később már a kabinet is hitet tett a magánosítás folytatása mellett, nem valószínű, hogy további euró tízmilliárdok folynának Pekingből Athénba.

Görögország egyszerűen megoldaná a bajokat. Dimitrisz Mardasz pénzügyminiszter-helyettes bejelentette, kiszámolták, hogy Németország 278,7 milliárd eurós kártérítéssel tartozik az országnak a második világháborúban az ország területén végrehajtott rémtettek miatt. Berlin korábban már több ízben jelezte, hogy nem hajlandó kártérítést fizetni, a téma részéről le van zárva.