B.I.M.;
hulladék;tüntetés;Quaestor-ügy;
2015-04-09 07:06:00
Sőt, miközben a kormányfő és környezte máig nem tisztázta megnyugtatóan, hogy nem áll fenn a bennfentes kereskedelem vádja velük szemben, a kabinet lépései és kommunikációja a Quaestor-ügyben kifejezetten maszatolásnak tűnik. Orbán és például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter állítja, a február 25-i kormányülésen "az összes brókercégben lévő esetleges közpénzek és állampapírok kivonására adott utasítást" a miniszterelnök, ezzel szemben a 410 millió adóforintot elbukó Fazekas Sándor által vezetett Földművelésügyi Minisztérium szerint csak a Buda-Cash-ben lévő pénzekről szólt. Eközben a külügy szerint ők március 5-én már meg is hozták a határozatot a Quaestorban parkoltatott 3,8 milliárd kimentéséről.
Noha ez utóbbival kapcsolatban Szijjártó a minap egy háttérbeszélgetésen mégis március 6-át említett, a külügyminiszter a Népszava kérdésére azt is elismerte: ezután - s március 9 előtt - még beszélt telefonon Tarsoly Csaba Quaestor-vezérrel, aki időpontot akart kérni tőle. Állítása szerint ugyanakkor a két-három perces hívás során nem esett szó másról, azt pedig újabb kérdésünkre a tárcavezető határozottan cáfolta, hogy elmondta volna Tarsolynak, mire utasította a kabinetet a kormányfő, illetve hogy ő maga elindította a pénzkivonást a Quaestorból.
Ugyanakkor arra nincs válasz, hogy Tarsoly megkeresésére miért úgy reagált Orbán még március 9-én este - egy nappal a levél hivatalos érkeztetése előtt -, hogy a kormány örömmel tárgyal a Quaestor-vezérrel, holott aznap már nyilvánosságra került a cég (később hamisnak bizonyult) öncsőd-kérelme. Azt sem tudni, kizárólag március 10-én tárgyalt-e a nemzetgazdasági tárca Orbán utasítására Tarsollyal, vagy további egyeztetések is zajlottak a Quaestor-ügyben indult nyomozás március 11-i elindítása, illetve az elnök-vezérigazgató két héttel későbbi letartóztatása előtt.
Szijjártó mindenesetre a Tarsoly elleni kénszerintézkedésekkel magyarázta, miért csak a múlt hét végén vonta meg az üzletember diplomata-útlevelét. A külügyminiszter azt is ismertette, régóta ismeri Tarsolyt, akiben nem volt oka nem megbízni. Ugyanakkor Szijjártó szerint nem ő "hozta" a Quaestor-külügy üzleteket, mert a moszkvai vízumközpont ügyében még 2014 februárjában döntött a kormány, amikor ő még nem volt külügyminiszter (csak a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos - a szerk.), a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. pedig még Navracsics Tibor minisztersége idején, ám tárcavezető jóváhagyása nélkül eljárva döntött a pénze befektetéséről. Szijjártó szerint azt, hogy a külügy a Quaestornál helyeztette letétbe az Eximbank és a Magyar Exporthitel-biztosító együttesen 72 milliárd forintos részvényeit, szintén nem a régi ismeretség indokolta, hanem az, hogy a Magyar Államkincstárnál nem lehet ilyen számlát vezetni, a KELER Zrt.-nél 60 millió forintos költséggel járt volna (a jövőben várhatóan itt fogják vezetni az értékszámlát), míg a Quaestor ingyen vállalta ezt.
Ám, hogy Szijjártónak semmiféle felelőssége nincs, némiképp gyengíti, hogy - mint azt a ma megjelenő HVG írja - "miniszterként sem feledkezett meg régi, győri barátjáról, Tarsolyról, akit tárcája több üzletébe is bevont". A hetilap értesülései szerint ugyanis az Eximbank 500 millió dolláros tavaly szeptemberi nemzetközi kötvénykibocsátásának lebonyolítását is a Quaestorra bízta volna, de a külügy likvid pénzeszközeit is a Quaestornál akarta elhelyeztetni, "ám a svájci frank elszállása miatti brókerbotrányok keresztülhúzták Szijjártó számításait" - írják. A HVG szerint egyébként azt már az MNB is vizsgálja, hogy a külügy értékpapírjainak fedezetére kötött-e a Quaestor rendkívül kockázatos devizaügyleteket. Ám a kormányoldal másként is igyekszik elterelni esetleges felelősségét: a Fidesz-KDNP ugyanis az előző kabinetek felelősségét vizsgálná, a kabinet utasítására a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal pedig már feljelentést is tett az MFB által az ETO Park beruházáshoz nyújtott hitel miatt.