Csányiék Strassbourghoz fordulnak

Publikálás dátuma
2015.04.17. 20:42
FOTÓ: Népszava
Csányi Sándor érthetetlennek és igazságtalannak nevezte, hogy a tisztességes piaci szereplőkkel fizettetik ki a Quaestor ügyfeleinek kárát; egyben remélte, hogy az Alkotmánybíróság elutasítja az erről szóló törvényt. Az OTP bank elnök vezérigazgatója a bank közgyűlését követő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a devizahiteles törvény ügyében Strassbourghoz fordulnak, bírálta a takarékszövetkezeti integrációt és azt is, hogy az uniós pénzeket "olyan ember kezeli, aki saját kisvárosának pénzügyeit sem tudta rendbe tenni".

A bank elnök-vezérigazgatója szerint az alkotmánybírósági elutasítás indoka lehet, hogy a törvény nem egységesen kezeli a brókercégek károsultjait, ráadásul ugyanakkora kártérítést ad annak is, aki évek óta hozamot vett fel a Quaestornál elhelyezett befektetései után. Egyúttal törvénytelennek tartotta azt is, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártérítését utólagosan terjesztették ki, és emelték meg annak összegét. Így, "ha nem lesz más, akkor mi fordulunk az Alkotmánybírósághoz, illetve minden szinten végigvisszük a jogi utat" – mondta Csányi Sándor

Hangsúlyozta, a most választott megoldás nem segíti elő azt, hogy az ügyfelek ráébredjenek, felelős döntést kell hozniuk mielőtt terméket és szolgáltatókat választanak a pénzügyi intézmények közül, ráadásul végül a tisztességes banki ügyfelek látják mindennek a kárát, hiszen a bankok vélhetően az ügyfelekre terhelik majd a számukra megugró költségeket. Csányi Sándor kiemelte: egyelőre nem látni azt a jogszabályt, amely a többletbefizetésnek a bankadóból történő leírását lehetővé teszi, az OTP Banknak a Quaestor-ügy miatt hozzávetőleg 57 milliárd forintot kellene befizetnie az előzetes kalkulációk alapján. 

Az elnök-vezérigazgató reméli, hogyha a bankadó-mérséklését bizonyos feltételekkel valósítanák meg, akkor a bázis, a mérési alap nem a 2014. végi banki teljesítmény lenne, hiszen például az OTP a válság idején is folyamatosan növelte kihelyezéseit, üzleti aktivitásait, és így a szerényebben teljesítők pénzintézeteknek kedvezne a bankadó-csökkentés. "Nem mi alkotjuk a szabályozást, nem mi látjuk el a felügyeletet, ezzel szemben fizetjük a felügyeleti díjat, az OBA- és a Beva-díjat. A szervezetek vezetésében a jegybank van többségben és mi fizetjük a számlát, ezt nem tartom igazságosnak" – mondta Csányi Sándor. Véleménye szerint itt nem érvényesül az a mondás, hogy "aki fizet, az rendeli a muzsikát" .

Csányi Sándor emellett bírálta a takarékszövetkezeti integrációt, ahol úgy oldották meg a szektor reorganizálását, újjászervezését, hogy az erre adott 135 milliárd forintból egyetlen forintot sem használtak fel, ellenben a kizárt takarékok utáni kártalanítást a bankok befizetéseiből működő OBA-ra hárították át, aminek következtében az alap kimerült. Csányi Sándor szerint megkezdődött az állami reorganizációs támogatás, a vagyon "kilopása", hiszen a múlt év végén született egy törvény arról, hogy a reorganizációra szánt összegből képződött hozam kiosztható a reorganizáció tagjai között. 

Csányi Sándor hangsúlyozta: a takarékszövetkezetek tulajdonosi átrendeződése az OTP Bankot nem érintette hátrányosan, a bank csak az ellen tiltakozik, ha a piacon a fair verseny szabályai sérülnek. Az OBA és a Beva összevonása nehézkes, két teljesen különbözően működő szervezetről van szó, ezért nem támogatható az erre irányuló javaslat – mutatott rá az OTP elnök-vezérigazgatója. Csányi Sándor bejelentette, hogy megtámadják a devizahiteles törvényt Strassbourgban, "a beadvány jelenleg készül."

Csányi Sándor egy másik kérdésre válaszolva elmondta: a bank a korábbi veszteséget ott kezeli, ahol komoly a veszteség: Ukrajnában közel 50 százalékos lesz az elbocsátás, de Oroszországban is lesz leépítés és fiókbezárás. A kockázatos termékeket, például hitelkártyát nem kínál a jövőben az OTP az orosz piacon - fűzte hozzá. Csányi Sándor kiemelte: Ukrajnában a reorganizáció után idén nyereséges lehet az OTP, Kelet-Ukrajnában, ha a helyzet normalizálódik, a van mód a céltartalékok felszabadítására.

A Krímre ez nem igaz – fűzte hozzá Bencsik László vezérigazgató-helyettes. Úgy vélte: egy formális ukrán államcsőd sem okozna komoly további veszteséget az OTP-nek, sőt akár fenntarthatóbbá tenné a gazdaságot, ami kedvezőbb lehet a bankoknak, amelyek ott működnek.

"Nem tartom túl jó döntésnek azt, hogy az uniós pénzeket olyan ember kezeli, aki saját kisvárosának pénzügyeit sem tudta rendbe tenni" – utalt Lázár Jánosra Csányi Sándor egy másik kérdés kapcsán, aki szerint a Miniszterelnökség helyett a fejlesztési minisztériumban jobb helye lenne az uniós-források elosztásának. Elmondta: az elszámolás és a forintosítás után is fizetőképtelen adósok helyzetét a magáncsőd és az eszközkezelő feladatainak kibővítése kezelhetné. Ha ezek a szabályokat megalkotják, utána kell megnézni, hogy szükség van-e új megoldásra – mondta CsányiSándor .

Az OTP elnök-vezérigazgatója úgy vélte: a hitelek lejárati összegének összehangolása támogatható, és erre a jelzálogkötvények megfelelőek lehetnek. Egy Tarsoly Csaba MLSZ-beli tevékenységére vonatkozó kérdésre elmondta: "Az MLSZ-ben 2010-ben azzal a feltétellel vállaltam tisztséget, hogy megváltoztatom a korábbi választási rendszert, így 6 személyt jelölhettem én, 1 tagot a profi klubbok és 1 tagot az amatőr csapatok. Tarsoly Csabát a profi klubok jelölték. Sok mindent el lehet mondani róla, de az tény, hogy a futbalért nagy aktivitást fejtett ki – a klubról nem akarok nyilatkozni, arra nem láttam rá." Csányi Sándor hozzáfűzte: ami a Quaestort illeti, folyamatosan körüllengte az a hír, hogy valami nincs rendben a cégcsoporttal.

Szerző

Brókerbotrány: a jegybank visszavonta a Quaestor engedélyét

Publikálás dátuma
2015.04.17. 19:09
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Az MNB a mai napon visszavonta a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, és kezdeményezte annak felszámolását. A jegybank által feltárt hiányosságok, illetve a felügyeleti biztos adatai alapján a vállalkozás jelentős összeggel nem tud elszámolni ügyfelei felé. A brókercég arra jogosult ügyfeleit a Befektető-védelmi Alap, illetve a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja fogja kártalanítani - írja az MNB közleményében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa mai határozatával döntött a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyének visszavonásáról, és kezdeményezte annak felszámolását. A felszámolást törvényi előírás alapján a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft. felszámoló biztosa végzi majd el.

A jegybank azért döntött a brókercég befektetési és kiegészítő szolgáltatási, illetve árutőzsdei szolgáltatási engedélyének visszavonásáról, mert a Quaestor Értékpapír Zrt. nem tudja kiegyenlíteni tartozásait, és vagyona, eszközei nem is nyújtanak fedezetet a vele szembeni követelések teljesítésére.

Mint ismert, azután, hogy az MNB célvizsgálata súlyos hiányosságokat tárt fel a Quaestor Értékpapír Zrt. működésében, a jegybank 2015. március 10-én azonnali hatállyal felfüggesztette a befektetési vállalkozás engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki, illetve büntető feljelentést tett a nyomozó hatóságnál.

A biztos jelenlegi adatai alapján a Quaestor Értékpapír Zrt. jelentős volumenű, mintegy 150 milliárd forint értékű értékpapírral nem tud elszámolni. A kötvényvásárlási céllal nála befektető ügyfelek részére hamis visszaigazolást állított ki, mert a valóságban a kötvények jelentős részének szabályos megkeletkeztetésére nem került sor, így azt se lejegyezni, se adás-vétel útján megszerezni nem lehetett.

A Quaestornál értékpapírszámlát, illetve ügyfélszámlát (pénzszámlát) vezetett, kártalanításra jogosult befektetőket az kárrendezést szabályozó – Országgyűlés által elfogadott – törvény értelmében a Befektető-védelmi Alap (BEVA), illetve a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja fogja kártalanítani összesen maximum 30 millió forint értékig - írja az MNB közleményében.

Szerző

Germanwings - Istentisztelettel emlékeztek az áldozatokra

A német közjogi méltóságok részvételével ökumenikus istentiszteletet tartottak pénteken Köln katolikus székesegyházában a Germanwings légitársaság márciusi dél-franciaországi katasztrófája áldozatainak emlékére.

A szertartáson több mint 1400-an vettek részt, köztük az áldozatok több száz rokona és barátja, a katasztrófa feltárásában és a hozzátartozók támogatásában részt vevő szervezetek számos képviselője, és a francia és a spanyol kormány egy-egy minisztere. Joachim Gauck államfő beszédében kiemelte, hogy a fájdalom és a gyász sokakban haraggá változott, miután kiderült, hogy a másodpilóta szándékosan kormányozta katasztrófába a gépet. Ez a "rettenetes tudat" még nehezebbé teszi a családtagok, barátok elvesztésének feldolgozását - mutatott rá.

Ugyanakkor a történtek elindították az együttérzés, a részvét és a segítségnyújtás hullámát, így "az emberi lélek mélységei" mellett azt is megmutatták, hogy "az ember képes jót cselekedni" - mondta a német szövetségi elnök a szertartáson, amelyen valamennyi halottra, így a másodpilótára is egy-egy gyertya emlékeztetett. Rainer Maria Woelki kölni érsek a német országos televíziókban és rádiókban élőben közvetített istentiszteleten elmondott beszédében kiemelte, hogy az áldozatok hozzátartozóinak vigasztalásához "a szavak túl gyengék, de az, hogy itt vagyunk és a média révén még oly sokan mások is kifejezésre juttatják részvétüket, azzal a vígasszal szolgálhat nekik, hogy nincsenek egyedül a magány óráiban".

Pénteken a gyász jeleként valamennyi német kormányzati intézménynél félárbocra engedték a nemzeti és az uniós zászlót. A Lufthansa - a Germanwings anyavállalata - a vezető lapokban egész oldalas hirdetményben közölt részvétnyilvánító üzenetet a cégcsoport vezetői és munkavállalói nevében. A Germanwings Barcelona-Düsseldorf útvonalon közlekedő Airbus A320-as gépe a fedélzeten 150 emberrel március 24-én hegyoldalnak csapódott hegyoldalnak Franciaország déli részén, az Alpokban. A gép két fekete dobozának adatai alapján a másodpilóta bezárkózott a pilótafülkébe és szándékosan idézte elő a végzetes süllyedést.

Szerző