Előfizetés

Mindenkinek legyen fontos az egészségügy!

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2015.04.23. 07:05
FOTÓ: Tóth Gergő
A jövő héttől kezdődhetnek meg a hivatalos egyeztetések a hatékonyabb kórházi ellátási rendszer kialakításának részleteiről a megyékben és a fővárosban most létrehozott egészségügyi egyeztető fórumokon. 

Az emberi erőforrások miniszterének napokban megjelent utasítása szerint a szerkezeti, gazdasági, szervezeti és szakmai kérdések megvitatására szolgáló egészségügyi bizottságok mellett a gazdasági kérdéseket külön szakmai körben tárgyalják majd az adott terület kórházi és klinikai vezetői és az OEP képviselője. A javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő jogosítványokkal rendelkező bizottságok a héten kezdték meg a munkát és már több kórházigazgató megkapta a meghívót az első egyeztető megbeszélésre – erősítette meg lapunk érdeklődésre a Magyar Kórházszövetség elnöke.

Velkey György a szervezet debreceni konferenciájának nyitó napján tegnap úgy fogalmazott: szót kell emelni, hogy mindenki megérthesse, az egészségügy nemcsak az ágazat dolgozóinak ügye, hanem valamennyi itt élő egészséges és beteg ember gondja. A kormány mellett ezért a közvéleménynek is szól a kórházi szakma kongresszusán megfogalmazott üzenet, hogy előbbre kell sorolni a gondolkodásban a gyógyító munkát és ennek megfelelően kell kezelni az ágazat finanszírozását is.

A Kórházszövetség elnöke a Népszavának nyilatkozva elmondta, hogy a kongresszuson nem alakult ki egységes álláspont az ápolóknak az ágazat tarthatatlan bérviszonyai és munkakörülményei miatt a múlt hétvégén elindított fekete ruhás tiltakozó akciójával kapcsolatban, de a jelenlévők valamennyien úgy látják, közös fellépésre van szükség. A medicalonline.hu helyszíni tudósítása szerint Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) fekvőbeteg-ellátásért felelős alelnöke ehhez kapcsolódva azt hangsúlyozta, hogy nagyobb baj van, mint gondolnánk, ezért ők is támogatják a tiltakozó akciókat, de inkább a fekete szalag viselésével értenek egyet, nem pedig a fekete pólókkal. Mivel a március 21-i nagygyűlésükön kiadott 12 pontjukra és nyílt levelükre az elmúlt egy hónapban nem kaptak választ a kormányzattól, gőzerővel készülnek az egészségügyben dolgozókért és a biztonságos betegellátásért május 12-re meghirdetett Egészségmenetre.

A Kórházszövetség üzenetei között szerepel a fejlesztések folytatásának kérdése is. Velkey György lapunknak azt hangsúlyozza, hogy az utóbbi években – főként uniós forrásokból - megvalósult vidéki kórházi beruházásoknak egységesen örül a szakma, de a folytatásban Budapest és Pest megye intézményeinek is részesedniük kell a forrásokból, mert az országos ellátást nyújtó központi intézmények dolgozói sok helyen rendkívül rossz infrastrukturális körülmények között végzik munkájukat. A szövetség elnöke szerint szinte minden kórházban fejleszteni kell az informatikai rendszert és szükség lenne energetikai beruházásokra is, hisz ezek az intézmények az év minden napján működnek, nem mindegy tehát, hogy mennyi energiát használnak el.

A 2012-13-ban elindult, de az utóbbi másfél évben megakadt bérrendezés folytatását is sürgetik a kongresszus résztvevői. A Kórházszövetség elnöke elengedhetetlennek tartja a kiszámítható és szakmai szintekre lebontott életpályamodell kidolgozását, a mozgó bérek rendezését, az ápolók és szakorvosok mellett a gazdasági és műszaki alkalmazottak fizetésének emelését. A hálapénz utólagos elfogadását engedélyező legutóbbi igazságügyi minisztériumi javaslattal kapcsolatban pedig azt jegyezte meg az elnök, hogy az orvos- és intézményválasztást, a plusz szolgáltatások kérdéseit, a bérezést és még számtalan területet kellene érinteni egy sokoldalú szakmai és társadalmi vitában, hogy a folyamat végén meg lehessen szüntetni a hálapénz intézményét Magyarországon. Emlékeztetett rá, hogy eddig csak beszélgetések voltak a kérdésről, de módszeres egyeztetés nem kezdődött.

Velkey György nem tudta megerősíteni Zombor Gábor egészségügyi államtitkár tegnap reggeli televíziós kijelentését, amely szerint több kórház már meg is tudott állapodni a beszállítókkal a tartozások rendezéséről, tehát a napokban megkezdődhetnek a kifizetések. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke ugyanakkor a kongresszuson úgy fogalmazott: a konszolidáció a kormányzati elképzelések szerint nem hajtható végre, hiába is íratnak alá betarthatatlan feltételeket tartalmazó vállalásokat a kórházak vezetőivel.

A Kórházszövetség idei kongresszusi üzenete a helyi kórházak és krónikus ellátó intézmények megőrzésének fontossága mellett mindenesetre hangsúlyozza azt is, hogy komolyabb betegségeket csak a jól felszerelt központokban lehet gyógyítani. A konferencia résztvevői több pénzt várnak az ágazatba – Velkey György százmilliárdos pluszforrást tartana szükségesnek a következő költségvetésben, amire a kórházi vezetők szerint növekvő mértékben lehet fedezet a válság után már fellendülő magyar gazdaságban.

A Burgtheater válaszolt Vidnyánszkynak

A Burgtheater igazgatója postafordultával megválaszolta Vidnyánszky Attila levelét - közölte szerdán este a bécsi színház sajtóosztálya az MTI-vel. Ausztria egyik vezető bloggere blamázsnak nevezte a Burgtheater vasárnapi akcióját.

A Burgtheater intendánsa, Karin Bergmann az MTI-nek kifejtette, hogy a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón (MITEM) való részvételüket megtiszteltetésnek vették, ezért kifejezetten köszönetet is mondtak, egy esetleges újabb meghívás esetében szívesen érkeznek ismételten Magyarországra. Hangsúlyozta: a Burgtheaterben véleményszabadság van, és ezt képviselik más színházakban is. A Vidnyánszky Attilának írt válaszlevelet a Burgtheater nem hozza nyilvánosságra - közölte a színház az MTI-vel.

Mint ismeretes, vasárnap este egy váratlan akció keretében egy, a magyarországi demokráciát féltő politikai nyilatkozatot olvasott fel a Burgtheater Sirály-előadása után a bécsi társulat egyik tagja a Nemzeti Színházban. A MITEM-re - az előzetes programtól eltérően - sem Karin Bergmann, sem a darab rendezője, Jan Bosse nem jött el a társulattal. Vidnyánszky Attila hétfőn levelet írt Karin Bergmann-nak, amelyben magyarázatot kért a történtekre.

Ausztria egyik vezető és mérvadó politikai blogjának szerzője, Andreas Unterberger blamázsnak nevezte szerdán a bécsi színház magyarországi akcióját, amely szerinte nem odaillő és tartalmilag nevetséges volt. A szerző megjegyezte: igaz ugyan, hogy a magyar kormány pártpolitikai szempontok alapján nevezett ki vezetőket néhány színház és más intézmény élére, de Ausztriában is ugyanez történik. El tudja valaki képzelni, hogy Ostermayer (az Osztrák Szociáldemokrata Párt által delegált kultuszminiszter) nem baloldali embert helyez egy állami színház élére? - teszi fel a kérdést a Die Presse korábbi főszerkesztője.

A szerző szerint a Burgtheater munkatársainak minden okuk meglenne arra, hogy színházuk legutóbbi pénzügyi botránya után a saját munkájukra koncentráljanak, és ne a magyarok "nehéz helyzetére", majd megjegyzi: "az ugyanis 30 évvel ezelőtt, a kommunista diktatúra alatt ezerszer nehezebb volt. A magyar gazdaság az utóbbi időben pedig sokkal jobban fejlődik, mint az osztrák." Andreas Unterberger a magyarok válaszát, hogy a nyilatkozat alatt megidézték az aradi vértanúkat, briliánsnak nevezi, és úgy véli, "az osztrákok a szégyen miatt csak a fejüket csóválhatják kétségbeesve"

Vitatja a vádat az auschwitzi lágerőr

A vádlott meghallgatásával folytatódott szerdán Németországban az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőr pere. A legkevesebb 300 ezer ember meggyilkolásában bűnrészességgel vádolt Oskar Gröning vitatja a vádirat fő állítását, miszerint az auschwitz-birkenaui haláltábor vasútállomásának peronján teljesített szolgálatot 1944. május 16. és július 11. között.

Abban az időszakban az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) zajlott Auschwitz-Birkenauban. A haláltáborba csaknem 140 vonatszerelvénnyel 437 ezer magyar zsidót hurcoltak.

Oskar Gröning a lüneburgi tartományi bíróságon zajló per második tárgyalási napján tartott meghallgatásán azt mondta, hogy azokban a hónapokban már nem tartozott a feladatai közé a foglyok csomagjainak őrzése, mert előléptették, így csak három alkalommal végzett ilyen tevékenységet, amikor másokat helyettesített a vasútállomás úgynevezett rámpáján.

A vádhatóság szerint Gröning a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának. A vagonokból kihajtott foglyokat a rámpán két csoportra osztották. Az egyikbe a kényszermunkára alkalmatlannak ítélt emberek kerültek, akiket rögtön gázkamrába küldtek. A vádlott az ő holmijukkal foglalkozott, és a vádhatóság szerint tudta, hogy a tárgyak tulajdonosait a halálba küldik. A csomagokat eltakarította a rámpáról, hogy a következő szerelvényen érkező foglyok ne sejthessék, mi következik. Ezután átkutatta a csomagokat, a bennük talált pénzt bevételezte és Berlinbe küldte az SS illetékeseinek.

Oskar Gröning kedden, az első tárgyalási napon tett nyilatkozatában azt mondta, "erkölcsileg bűnrészes" a megsemmisítő tábor üzemeltetésében, és ezért bocsánatot kér, de ügyének büntetőjogi vonatkozásait a bíróságnak kell megítélnie. A 93 éves férfi szerdán a tanácsvezető bíró kérdéseire válaszolva egyebek között elmondta, hogy 1940-ben, 19 évesen azért jelentkezett az SS-be, mert vonzotta, hogy a szervezet a hadsereg felett álló "kasztot" alkot, de azt nem tudta, hogy mivel foglalkozik.

Auschwitzról azt gondolta, hogy "egy olyan átnevelő tábor, mint sok másik". A lágerbe 1942-ben helyezték több társával együtt. Előtte egy titkos berlini eligazításon csupán azt közölték velük, hogy "kényelmetlen feladat" vár rájuk, amelyet azonban "a végső győzelem érdekében el kell végezni". Az áthelyezés előtt titoktartási nyilatkozatot kellett aláírniuk. Arról a helyszínen, az első este szerzett tudomást, hogy Auschwitz-Birkenau megsemmisítő tábor. A helyi SS-tagok először csodálkoztak. "Nahát, ti nem is tudjátok ezt? Aztán elmondták, hogy a munkaképtelen személyeket - szaknyelvi kifejezéssel - elintézik" - mondta Oskar Gröning a bíróságon a Bild című lap online kiadásában megjelent beszámoló szerint. Hozzátette: a gázkamrák és a krematóriumok "kapacitása igen korlátozott volt", de a helyiek "dicsekedtek, hogy 24 óra alatt el tudnak intézni 5 ezer halottat".

Oskar Gröninget a tábor "devizaosztályára" helyezték. Egyebek között elmondta, hogy Auschwitz félelemmel töltötte el, és 1942 novemberében a rámpán szolgálatteljesítés közben rendkívüli élményben volt része. A hátrahagyott hulladék között felsírt egy csecsemő, mire egy szakaszvezető odalépett, felkapta a csecsemőt és egy teherautónak csapta. "A sírásnak vége szakadt. A szívem megállt" - mondta a vádlott, kiemelve, hogy addig Adolf Hitler náci vezető elkötelezett híve - "Adolf-hű" - volt, de akkor "világok törtek össze" benne és másnap kérte az áthelyezését a frontra. Kérelmét azonban csak 1944 októberében teljesítették.
Ügyvédje szerint az Auschwitz könyvelőjének is nevezett vádlott nem vett részt gyilkosságban, és a jelenlét a haláltáborban nem elégséges ahhoz, hogy elmarasztalják a terhére rótt bűncselekményekben. A vádhatóság szerint viszont az Auschwitz-Birkenauban kifejtett tevékenységével hozzájárult a legyilkolt foglyok halálához, anélkül is, hogy aktívan közreműködött volna emberölésben.

Oskar Gröninget legkevesebb 3 év szabadságvesztésre ítélhetik. A bíróság 27 tárgyalási napot tűzött ki, az utolsót július végére. A hannoveri ügyészség által indított perhez 62-en csatlakoztak mellékvádlóként, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is.