Nemzetközi fejvadász keresi Paks II. vezetőjét

Publikálás dátuma
2015.04.24. 03:05
FOTÓ: Népszava
A jövő évi költségvetés - Lázár János kancelláriaminiszter szerint - átláthatóbb, kiszámíthatóbb viszonyokat teremt azáltal, ha már májusban lefektetik a fő számokat. Tegnapi sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy a nemzetgazdasági miniszter április végéig fogja a kormány elé terjeszteni, és a költségvetés tervezetét május 13-ig szeretnék az Országgyűlés elé terjeszteni.

A miniszter megerősítette, hogy a bankadó változni fog a jövőben, és lépcsőzetesen csökkentik. Cserébe azt várják, hogy a hitelezés a jövőben jelentősen növekedjen, viszont erre nem lesz kötelező érvényű szabály. A távközlési adó mértékén viszont nem kíván változtatni a kormány. A reklámadóval kapcsolatban a miniszter elmondta: április végéig elkészül a tervezet, az viszont még mindig nem dőlt el, hogy az 5,3 százalék felső kulcs és a nulla között lesz-e még egy sáv. A költségvetési többlet megengedi, hogy egyrészt infrastrukturális fejlesztéseket – például autópálya építést – hajtsanak végre, másrészt "a dolgozó embereket" támogassák adócsökkentésekkel - mondta Lázár János.

A miniszter arról is beszélt, hogy a Magyarország, Oroszország és az Európai Unió között létrejött nukleárisfűtőanyag-szállítási szerződés mérföldkőnek tekinthető előrelépés az olcsó áram érdekében tett kormányzati erőfeszítések között. Szerinte a brüsszeli hozzájárulás bizonyíték arra, hogy az Európai Bizottságnak nem az a kérdés, épülnek-e új atomerőműblokkok Pakson, hanem az, hogy ezek hogyan valósulnak meg. Az is elhangzott, hogy nemzetközi menedzsercsoport vezetheti majd Paks I-et a jövőben. Lázár János elmondta, hogy nemzetközi fejvadász cég keresi a megfelelő vezetőket, és szintén keresik Paks II új vezetőjét is, aki már májusban elfoglalhatja helyét.

Szerző

Mindent hárít a kormány

Publikálás dátuma
2015.04.24. 03:04
Újabb Quaestor-károsult ügyfeleket „talált” a jegybank FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Huszonnégy olyan önkormányzat van Magyarországon, amelynek működése veszélybe került mert a kockázatos brókercégektől vásároltak értékpapírokat. A kormány kezdeményezi, hogy az Állami Számvevőszékhez soron kívüli ellenőrizze az érintett helyhatóságokat. A brókerbotrányt vizsgáló albizottság tegnap ülésezett először - eredmény nélkül.

Semmi olyan eseményre nem emlékszik Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete korábbi elnöke, amely kiemelt jelentőségű lett volna a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt., valamint a Quaestor esetében - ez derült ki a brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál történt visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedéseket vizsgáló albizottság csütörtökön tartott első ülésén. Farkas halaszthatatlan elfoglaltságára hivatkozva nem vett részt az ülésen. Az albizottsághoz írt levelét Szűcs Lajos (Fidesz) elnök ismertette.

A testület Farkas Ádámot is meghívta az ülésre, aki közvetlenül a 2010-es kormányváltást megelőzően volt a felügyelet elnöke, de ö sem tudott megjelenni, mert az Európai Bankfelügyeleti Hatóság képviseletében éppen Rigában tartózkodik.

Az ülésen résztvevő, a szocialistákat képviselő Szakács László lapunknak elmondta, hogy javasolta Orbán Viktor kormányfő, valamint Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter meghívását is, mivel mindkettejüknek tudomásuk volt arról, hogy 24 önkormányzat állampapírjait, végeredményben a közpénzeket kockázatos magáncégeknél tartotta. A Fidesz-kormány felelőssége a brókerbotrányokban egyértelmű, és az albizottságot azért hozták létre a kormánypártok, hogy erről megpróbálja elterelni a figyelmet. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a Quaestor-kötvény újabb sorozatának engedélyezését Windisch László, az MNB pénzügyi felügyeletekért felelős alelnöke írta alá, ezért őt is be kell számoltatni az albizottság előtt.

Viszont Szűcs Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy az albizottság nem vizsgálódhat olyan ügyekben, amelyek például az Állami Számvevőszék, az önkormányzatok, vagy az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartoznak, és olyan ügyben sem, amely döntéselőkészítési szakaszban van, vagy amely büntető-, szabálysértési eljárás tárgya. Elmondta: átnézik a javaslatokat, hogy mi illeszthető be a vizsgálati keretbe. Az albizottság hétfőn tartja legközelebbi ülését.

Tegnap Giró-Szász András - a sajtó nyomására - ismertette, mely önkormányzatok kerültek veszélybe: Győr, Almásfüzitő, Dunaszeg, Győrszemere, Dunakeszi, Abony, Törökszentmiklós, Mezőkeresztes, Vecsés, Budapest IV. kerülete, Alsónémedi, Fót, Arló, Kissikátor, Rudabánya, Almásfüzitő, Ceglédbercel, Kazincbarcika és Mezőkövesd. Még nem tudni, hogy ezek közül hány önkormányzatnál fenyeget csődhelyzet, jelenleg a Belügyminisztérium is adatokat gyűjt a történtekről. Százhalombatta kockáztatta a legtöbbet, nagyjából hozzávetőleg 3,5 milliárdos értékben. Kiderült, - a 444. hu értesülése szerint, - hogy Győr vett Quaestor-kötvényeket is, nem csak államkötvényeket.

A szerdai kormányülésen döntés született arról, hogy a kormány az Állami Számvevőszékhez fordul, és kéri ezen önkormányzatok soron kívüli törvényességi ellenőrzését, hogy kiderüljön milyen körülmények között fektették be és kockáztatták ezeket a pénzeket - erről Lázár János tájékoztatta az újságírókat.

Időközben a Quaestor-károsultak újabb csoportja került a jegybank látókörébe. A kötvényesek kártalanításáról szóló törvény szerint nem csupán a Quaestor Financial Hrurira, hanem a kapcsolt vállalkozások ügyfeleit is kártalanítják. Most derült ki, hogy voltak akik a "fiókjait" tovább üzemeltető anyacéggel, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel kötöttek kötvényvásárlási szerződést. Viszont az MNB ezt a társaságot nem felügyeli - derítette ki a Portfólió. A cégnek nem volt kötvény vagy bármilyen egyéb értékpapír forgalmazására felügyeleti engedélye. Az MNB emiatt jogosulatlan szolgáltatás gyanújával piacfelügyeleti vizsgálatot indított el e társasággal szemben. A vizsgálat jelen fázisában több százas ügyfélkör és mintegy tízmilliárd forintos érték került az MNB látókörébe.

Szerző

Tízezer állásba kerülhet a sertésáfa-csökkentés

Jelentős versenyhátrányba kerülnek a baromfipiaci szereplők és több ezer munkahelyeket sodor veszélybe a kormány, ha – egyoldalú lépésként – a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a sertés tőkehús áfáját, miközben a baromfitermékekre továbbra is 27 százalékos áfa maradna érvényben – közölte a Baromfi termék Tanács ( BTT). Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a napokban jelentette be, hogy a sertés tőkehúsra 2016. januárjától 5 százalékos áfakulcs bevezetését javasolja a kormánynak.

A BTT szerint a kormány lépése szakmailag indokolatlan. Az ágazat a hazai hústermelés 53 százalékát adja, a hazai fogyasztásban pedig a baromfihúsok állnak az első helyen. A magyarok személyenként 32 kiló baromfi és 28 kiló sertéshúst esznek évente.

Bárány László, a Magyar Broilerszövetség elnöke a Népszavának elmondta, Romániában júliustól már csak 9 százalékos lesz az élelmiszerek áfája, s ennyivel már a hazai élelmiszer-ágazat szereplői is kiegyeznének, ha nem diszkriminatív módon vezetnék be. A szakember megjegyezte, bizonyos sertéshúsok és baromfitermékek egymás konkurensei: a rövidkaraj a mellfilével, a lapocka, sertéscomb a csirkecombbal. Az áfaeltérítés miatt már rövid távon megnőhet a sertés hús iránti kereslet, amit a hazai állomány most is alig képes kielégíteni, beözönlik az import tőkehús. A baromfiágazatban a nyereség jelenleg 2-3 százalékos, emiatt képtelen lesz 22 százalékos árversenybe bocsátkozni. Azok a vállalkozások, amelyeknek a forgalmában az export aránya nem éri el a 70-75 százalékot, nagy eséllyel már a jövő év első hónapjaiban tönkremehetnek - figyelmeztetett Bárány László. Szerinte a baromfi ágazatban dolgozó 60 ezer ember közül több mint 10 ezren is elveszíthetik a megélhetésüket. Egy-egy nagyobb integrátor bedőlése pedig akár több száz beszállító kisgazdaságot ránthat magával. A feketegazdaság szereplőinek egy része "átigazolhat" a sertésről a baromfira ahol eddig jóval kisebb volt az illegális szereplők aránya.

A "brókerkormány luxusban élő politikusainak" fogalmuk sincs a magyar valóságról: ezt Rogán Antal RTL Klubnak adott zavaros nyilatkozata is bebizonyította, amikor összekeverte a sertéshúst a baromfival. Olyan fideszes milliomosok döntenek az élelmiszerek áfájáról, akik azt sem tudják, hogy baromfihúsból több fogy Magyarországon, mint sertésből - foglalta össze Gőgös Zoltán az MSZP véleményét az áfa csökkentésről. A párt elnökhelyettese hangsúlyozta: az összes, a kiskeresetű fogyasztók által vásárolt alapvető élelmiszer áfáját vigyék le 5 százalékra: ezek közé tartozik a sertéshús mellett a baromfihús, a tej, a félkemény sajtok, az európai zöldségek és gyümölcsök, édesvízi halak, a tojás, a fehér- és félbarna kenyér, valamint a vizes zsemle és a vizes kifli is.

Szerző