Továbbra is sötétben maradnak a trafikok

Nem zsákmányolt számottevő összeget az a férfi, aki megölt egy kaposvári trafikban dolgozó nőt szerdán. A tragédia szinte lavinát indított el, pedig a trafikok sebezhetőségérőre már a kezdetekkor felhívták a figyelmet a szakértők: a dohányboltok elsötétítése és azok kirablása között egyértelmű összefüggés figyelhető meg.

Huszonkétezer forintot zsákmányolt az a férfi, aki megölt egy trafikban dolgozó húsz esztendős eladónőt szerdán Kaposváron. A gyilkos azért sebezte halálra áldozatát egy késsel, hogy az ne tudja értesíteni a rendőrséget. Az áldozat az első halott a sorozatos trafikbetörések történetében. Az eset nagy port kavart, Lázár János azonnal kész volt bejelenteni: ha bebizonyosodik, hogy van összefüggés a dohányboltok átláthatatlan kirakata és a bűncselekmény között, akkor jogszabály-módosítást kezdeményez.

Újra késsel akartak trafikot kirabolni

Rendőrök értek tetten két férfit, akik egy dohányboltot akartak kirabolni Debrecenben. Csütörtökön késő este két maszkot viselő férfi ment be a debreceni Bem téren lévő egyik nemzeti dohányboltba. Egyikük az eladót egy késsel a földre kényszerítette, társa pedig a boltban lévő dohánytermékeket egy táskába pakolta. A helyi nyomozók éppen a közelben voltak és felfigyeltek a két férfira, utánuk mentek a trafikba, ahol rablás közben érték őket tetten. A két férfit elfogták, a városi rendőrkapitányságon előállították és gyanúsítottként kihallgatták őket. A rablás során senki nem sérült meg.

A Nemzeti Dohányboltok létre jötte óta szinte nem telt el úgy egy hét, hogy ne lehetett volna hallani egy-egy trafik kifosztásáról, miközben szakértők a kezdetek óta többször is figyelmeztettek, komoly problémák adódhatnak a jelenlegi rendszerben.

Mindenesetre most a hatalom úgy tesz, mintha a probléma teljesen új lenne, holott ez nem így van. Több mint egy évvel ezelőtt a sorozatos rablások miatt maga a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.-nél is elgondolkodtak azon, hogy enyhíteni kellene a fiatalkorúak védelmére hivatkozva előírt kirakat eltakarási előíráson. A döntéshozók azonban kérlelhetetlennek bizonyultak.

Pedig a változtatási kényszert az addig ismert statisztika is alátámasztotta: az Országos Rendőr-főkapitányság adatai alapján ugyanis 2013 júniusának vége és 2014 július 1-seje között összesen 358 bűntettet jegyeztek fel, amelynek felében betörés miatt indítottak eljárást. Körülbelül száz esetben rablás gyanúja merült fel, de emellett lopás, rongálás, valamint csalás is előfordult.

Lengyel Antal, a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesületének (MDE) elnökének nyilatkozata is jól példázza, szerinte a dohányboltok tipikusan egyszemélyes üzletek, a bennük lévő árukészlet értéke miatt pedig az átlagos kiskereskedelmi üzleteknél gyakrabban válnak erőszakos és/vagy vagyon elleni bűncselekmények célpontjává. Ezt a tendenciát csak erősíti, hogy - a szerződésnek megfelelően - a legtöbb ilyen helyiség teljesen el van sötétítve, kívülről nem látható, mi történik odabenn - írja az elnök.

S hogy a szakminisztériumnak nem lenne szabad tétlenkednie, azt a lapunk által megkérdezett Magyar György ügyvéd is alátámasztja. Úgy véli, a trafikok elsötétítése és azok kirablása között egyértelmű összefüggés figyelhető meg. A bűnözőnek egy ilyen trafik kirablása könnyű zsákmányt jelent - mondja Magyar György. Ha például egy autólopásra gondolunk, ott a tolvaj először megnézi, hogy milyen biztonsági berendezések vannak a járműben, vagyis hogy fenyeget-e valami veszély. Majd körül néz, és ha senki nem látja megfújja az autót. Egy bűnöző a bűncselekmény során nem azt mérlegeli, hogy a rá kiszabott büntetés milyen mértékű lehet, ezzel nem foglalkozik. Csak az érdekli, hogy az elkövetés pillanatában mekkora az esélye a lebukásra. Az elsötétített trafikokban a rablók biztonságban érzik magukat, ezért ezek egyértelműen vonzzák a bűnt - hangsúlyozta.

Gyilkosságnak kell történnie

Igazán nagyon emberséges gondolat, hogy ha összefüggés van a kaposvári gyilkosság és a trafikok sötétített fóliája között, akkor változtatni kell a törvényen. Hála és köszönet a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, hogy ez esetben maga kezdeményezi a módosítást.

Szomorú, hogy egy embernek meg kellett halnia, hogy ez egyáltalán eszébe jusson Lázár Jánosnak. Hiszen 2011 végén személyesen terjesztett be a dohánykereskedelmet állami monopóliummá tevő törvényjavaslatot. Abban szerepel az előírás, miszerint a nemzeti dohányboltokat úgy kell kialakítani, hogy azokba ne lehessen belátni. Mert mégis csak milyen dolog az, hogy a 18 éven aluliak - akik be nem léphetnek az üzletbe - a kirakaton át láthassák, mi folyik odabenn. Hogy dohányárut adnak el. Igaz, így a benti események láthatatlanok a külvilág valamennyi egyede számára, tehát a rablók kedvenc terepévé válhattak a trafikok. Váltak is.

A szabad préda reményében hetente mentek be az üzletekbe és vittek el kisebb-nagyobb összegeket. Fenyegettek eladókat, embereket, persze szigorúan 18 évnél idősebbeket. Úgy látszik, semmilyen áldozat nem volt elég ahhoz, hogy változtassanak ezen a bornírt ötleten.Eddig. Most, hogy már vér folyt, elvágták egy fiatal nő torkát, gondolkodóba estek hazánk bölcs vezetői is. És ha bebizonyosodik, ami feltételezhető, akkor lépnek is. Igaz, egy kis idő eltelik, amíg a módosítás megszületik és közben akár újabb gyilkosság is történhet, na de a jogállami kereteket csak nem léphetik át, még ebben az esetben sem.

Az emberbarát miniszter és az emberbarát majdnem kétharmados szavazógépezet készen áll, hogy teljesítse kötelességét. Persze azért még elgondolkodnak, hiszen a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint csak azért tűnik többnek a trafikok elleni rablások száma, mert sok dohánybolt van az országban. Giró-Szász András cinikus megjegyzése nyilván nem számít. A problémát majd megoldják. Mint mindegyiket.Addig meg a trafikosok vigyázzanak magukra. És csókoltatják őket.

Sebes György

Hasonlóan vélekedett a Magyar Nemzetnek még tavaly augusztusban nyilatkozó Bilkei Pál kriminálpszichológus is. A szakember akkor elmondta, az ilyen környezetet a legtöbb rabló, vagy tolvaj alkalmasnak gondolja bűntettének elkövetésére, hiszen védve érezheti magát, biztos lehet benne, hogy kívülről nem láthatják meg. Bilkei szerint az elkövetők bátorságát a trafikrendszer kialakítása körüli közéleti diskurzus, a nyilvánosság előtt zajló politikai és szakmai viták is fokozhatták. Mint ahogyan fokozhatják ma is, és a kérdés pusztán az, meddig?