Gyógyítás helyett tüneti kezelés

Lépéskényszerben van az egészségügyi kormányzat. Összeértek az elégedetlenség szálai, orvosok és ápolók egyeztetnek, tárgyalnak, demonstrálnak, kórházi beszállítók kénytelenek meghazudtolni az illetékes államtitkárt. A rossz szerkezet, az alacsony bérek, a végzetesen elöregedett alapellátás több százmilliárdos azonnali infúziót igényelne, ehelyett ígéretmorzsákat kapnak. Meddig elég ez a tűzoltáshoz?

Körülbelül félezren demonstráltak szombat délelőtt a Normafánál az egészségügyisek Fekete Hétvége nevű rendezvényén. A nagyrészt fekete pólóban, ruhában megjelent ápolók, és „ápoltak” egyebek mellett a túlterheltség, ki nem fizetett túlórák miatt emelték fel szavukat. Mint elhangzott: rendezvényük nem tüntetés, semmiféle politikai felhangja nincsen, még csak nem is a kormány ellen demonstrálnak, hiszen onnan várják a megoldást. Ugyanakkor a betegek nem bírnak ki további három ilyen kormányzati évet.

Az esemény Facebook-oldalán már több ezer feketét viselő vagy szolidaritását fekete szalaggal - ezzel utalnak a magyar egészségügy gyászos helyzetére - jelző kórházi ápoló, egészségügyi dolgozó, kórházi közösség, és szimpatizáns mutatta be fotóit, és biztosította támogatásáról az ápolókat. A megmozdulás szervezői, és résztvevői csatlakozni kívánnak a május 12-i országos nagy demonstrációhoz is. A Normafánál felszólalt Sándor Mária, a Péterfy kórház ápolója, a mozgalom elindítója, Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet titkára, és a Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Dénes Tamás is.

A helyszínen „Ápoló vagyok”, illetve „Ápolt vagyok” feliratú kitűzőket kaptak a résztvevők. A rezidensek „Hálapénz bankókat” osztogattak, melynek „névértéke” 10 ezer egység hála. A tömeg ezután Áder János köztársasági elnök rezidenciájához vonult, ahol Sándor Mária felolvasta azt a válaszlevelet, melyet az államfőhöz írt levelére kapott. Ebben arról tájékoztatják, hogy az ápolónők helyzetének javítására Áder Jánosnak jogilag nincs hatásköre. A rendezvény jelentős rendőri biztosítás mellett, mindvégig békésen zajlott.

A szombati demonstráció csak egyik híre volt a forrongó egészségügynek. Naponta érkeznek a sokszor egymásnak is ellentmondó értesülések, bejelentések, hogy milyen változások várhatóak a kórházi struktúrában, finanszírozásban, kinél kellene megemelni az egységesen alacsony béreket. A Magyar Kórházszövetség a múlt hét közepétől, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ) a hétvégén rendezett konferenciát, hogy összefoglalják a működésüket érintő gondokat és terveket. Zombor Gábor mindkét helyen ígéretcsomagot adott át, bár összességében nem tudta visszahozni azokat a milliárdokat, amelyeket a második Orbán-kormány idején elvesztett az egészségügy az önkormányzati fenntartás megszüntetésével vagy az uniós pályázatok kiírásának késlekedésével.

A kórházi konferencián kiderült, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) csak ma kezdi meg a legnagyobb beszállítókkal az egyeztetést a lejárt tartozások rendezéséről, bár az államtitkár már a múlt hét közepén megállapodásokról nyilatkozott. Azt is csak találgatják az érintettek, hogy a gyógyszercégek lehetnek az elsők a sorban. Zombor szerint két hét elég lesz a tárgyalásokra, utána kezdődhetnek a kifizetések, de arról nincs szó, hogy ha a korábbi tervekkel ellentétben a konszolidációba bevont magán- és egyházi fenntartású kórházak tartozásairól csak most kezdenek egyeztetni, az mennyivel hosszabbítja meg a határidőt.

Arról pedig végképp nem lehet tudni semmit, hogy ha az állami kórházak – kamatokkal már 90 milliárd fölött járó tartozásainak rendezésére 60 milliárdot szán a kormány, akkor a nem állami körből érkező többletigény mennyivel emeli meg keretet. Miután a miniszterelnök, a kancelláriaminiszter, az ágazatért felelős miniszter és persze az államtitkár is naponta többször nyilatkozta, hogy csak ez a 60 milliárd van a kasszában, ez viszont most először nem az egészségbiztosító tartaléka, hanem a központi költségvetésből érkezik, kissé nehéz elhinni Zombor ígéretét, hogy az év második felében „felmerülő problémák” kezelésére is van garancia. A kétkedést növeli, hogy április 30-ig, vagyis ezen a héten csütörtökig kell letenni az államtitkárságnak egy olyan tervet a kormány asztalára, amely csökkenti a kórházak működési hiányát. Kórházi vezetők és egészségügyi közgazdászok egybehangzóan állítják, hogy éves szinten 100 milliárd hiányzik a rendszerből, amíg ezt nem kapják meg az intézmények, addig minden ötlet csak barkácsolás.

Az olyan szakmai javaslatokkal, hogy daganatos betegség gyanúja esetén mindenki 14 napon belül jusson hozzá a pontos diagnózishoz szükséges vizsgálatokhoz, persze minden orvos egyetért. A tervezett rendeletmódosítást pénteken jelentette be az államtitkár, majd a háziorvosok zalakarosi konferenciáján szombaton azt is közölte, hogy az új alapellátási törvény készen van, a közigazgatási egyeztetés után másfél hét áll rendelkezésre a társadalmi vitára, mert május 6-án már kormány elé akarják vinni a javaslatot. Ennek legtöbb pontjával egyetértenek a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok és védőnők, legalábbis erről számolt be a konferencia után lapunknak nyilatkozó Selmeczi Kamill.

Az alapellátásban dolgozó orvosok szakmai szervezetének elnöke szerint a törvény elindíthatja, hogy a fiatal orvosok és kórházi szakorvosok is elgondolkodjanak a háziorvosi praxis megvásárlásán. Elsősorban azért, mert kiszámítható viszonyokat teremt: az alapellátási kötelezettség az önkormányzatoknál marad, amelyek továbbra is a vállalkozó orvosokkal szerződnek, a szerződésnek viszont már tartalmaznia kell, hogy az új háziorvos nem fizet bérleti díjat a település tulajdonában lévő rendelőért és az önkormányzat ingyen átad neki egy alapvető eszközökből álló csomagot. A háziorvosként működő szakorvosok a tervek szerint ebben a rendelőben végezhetnék a szakellátást is. Nem nagy tétel, de a szakmának fontos, hogy az orvosi vállalkozásoknak nem kellene befizetni a helyi iparűzési adót, mert közszolgáltatást végeznek.

A FAKOOSZ elnöke jelentős segítségnek nevezte a 2015-től minden évben 10-10 milliárd forinttal megemelt praxistámogatásokat, ami az idén 130 ezer forintos havi plusz díjat jelent. Bár most címzetten rezsifizetésre, jövőre pedig a nővérek bérezésére adja a kormány a kiegészítést, valójában szabadon felhasználható keretről van szó, vagyis az orvosok végre saját bérükön is emelhetnek.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az alkalmazottként dolgozó ápolók és orvosok béremelésére honnan teremt fedezetet a kormány, de a medicalonline.hu beszámolója szerint Zombor Gábor annyit megígért a kórházi konferencián, hogy július 1-től várhatóan feloldják az alapbérek befagyasztását, továbbá a kapacitásokról épp ezen a héten kezdődő megyei és fővárosi tárgyalások mellett országos, ágazati és intézményi egyeztetések kezdődnek a bérfeszültségek oldására is.