Irán;ENSZ Biztonsági Tanácsa;atomfegyverek;atomsorompó-szerződés;felülvizsgálati konferencia;

2015-04-27 07:34:00

Atomsorompó: kis lépések

New Yorkban ma kezdődik az atomsorompó-szerződés 2015. évi felülvizsgálati konferenciája. Az 1968. július 1-én megkötött, két évvel később életbe lépett nemzetközi egyezmény az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását tűzte ki célul, mintegy 190 állam írta alá. Több kvázi atomhatalom ugyanakkor továbbra sem csatlakozott a megállapodáshoz, s a nukleáris hatalmak is csak kis lépéseket tesznek a leszerelés terén.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár öt évvel ezelőtt, a 2010-es felülvizsgálati konferencián hangsúlyozta: „Célunk nem pusztán a nukleáris rémálom elkerülése, hanem az, hogy valamennyiünk számára biztonságosabb világot teremtsünk.” A legutóbbi tanácskozáshoz képest reményt keltő és aggasztó fejlemények történtek: az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország, illetve Irán között előrehaladtak a tárgyalások, s létrejöhet a megállapodás az iráni nukleáris program korlátozásáról. Másfelől ugyanakkor a Krím annektálása, a kelet-ukrajnai konfliktus nyomán a nyugati hatalmak és Oroszország viszonya már-már a hidegháború légkörét idézi.

A tervek szerint május 22-én zárul a felülvizsgálati konferencia, amelyen az öt hivatalos atomhatalom – az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína és Oroszország – mellett az atomfegyverrel nem rendelkező államok is részt vesznek. A kvázi atomhatalomnak tartott India, Pakisztán, Észak-Korea, valamint Izrael nem részese az atomsorompó-egyezménynek. A kilenc ország becslések szerint több mint 16 ezer atomfegyvert halmozott fel. A tanácskozás margóján újra tárgyal egymással John Kerry amerikai külügyminiszter iráni kollégájával, Mohammad Dzsavad Zariffal. A Hatok és Irán megállapodását június 30-ig kellene véglegesíteni.

Mintegy 150 állam képviselteti magát a majd egy hónapig tartó nemzetközi tanácskozáson, amelyen áttekintik az öt évvel korábban célul tűzött „gyakorlati lépések” végrehajtását. Az atomsorompó-szerződés (Treaty on the Non-Proliferation of Nuclear Weapons, NPT) célja, hogy megakadályozza a nukleáris fegyverek és a nukleáris technológiák elterjedését, segítse a békés célú együttműködést az atomenergia felhasználása terén.

Az atomfegyverrel rendelkező államok vállalták, hogy sem nukleáris fegyvereket, sem technológiát nem adnak át nem nukleáris hatalmaknak, az atomfegyverrel nem rendelkező országok pedig vállalták, hogy nem szereznek be, nem fejlesztenek ilyen fegyvereket. A 2015-ös felülvizsgálati konferencia célja, olvasható a világszervezet honlapján, hogy áttekintse a nukleáris leszerelés folyamatát, erősítse a biztosítékok rendszerét, segítse az atomenergia békés célú felhasználását, a regionális leszerelési lépéseket.

Öt évvel ezelőtt, az amerikai-orosz új START megállapodás megkötését követően, a nemzetközi közösségben jóval nagyobb volt a bizakodás. Az NPT előző felülvizsgálati konferenciája óta azonban az Iránnal folyó tárgyalások felélénkülésén kívül nem történt számottevő előrehaladás. „Hetven évvel Hirosima és Nagaszaki után, 45 évvel az NPT-szerződés életbe lépését követően a jelenlegi célkitűzések egyszerűen elégtelenek” – vélekedett Jakob von Uexkull svéd zöldpárti politikus a Huffington Post honlapján.

Az elmúlt években három nemzetközi konferenciát tartottak Norvégiában, Mexikóban és Ausztriában, amelyeken a nukleáris leszerelés humanitárius vonatkozásait vizsgálták, meghallgattak például több túlélőt, akik a nukleáris fegyverek borzalmas pusztításáról számoltak be. Hirosimai túlélők egy csoportja a ma kezdődő konferencián is felszólal. 2014-ben a Marshall-szigetek a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, s a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg a hivatalos és kvázi atomhatalmakat. A szigetországban 1946 és 1958 között 67 atomrobbantást hajtottak vége.

Az ENSZ felállított egy nyitott munkacsoportot, amely multilaterális tárgyalásokat szorgalmaz a nukeáris fegyverektől mentes világ megteremtéséért. Barack Obama kezdeményezésére három nukleáris biztonsági csúcstalálkozót tartottak. Az amerikai elnök vezette tavaly a BT rendkívüli ülését, amelyen azt tekintették át, hogyan lehet megakadályozni, hogy terroristák kezébe nukleáris fegyver kerüljön. A Közel-Kelet atomfegyver-mentessé tételének elérését célzó, 1995-ös kezdeményezés kivitelezése ugyanakkor gyakorlatilag reménytelennek látszik.