Fertőző szavak

Szennyezett szavak lepnek el minket. Tudatlanságból, avagy rosszindulatból? Mindkét esetben ártanak. A Népszava április 24-i számában kolumnás cikk jelent meg, Csernobil újra támad címmel, az 1986. áprilisi tragédia alkalmából. Nem elemzem itt a cikket, amely egyébként tartalmaz pontatlanságokat és valóságnak hirdetett feltételezéseket is, csupán egy dologra hívom fel a figyelmet. Korán eltávozott dr. Jéki László kiváló fizikussal és szakíróval egyetemben évtizedek óta próbáltunk rámutatni, hogy sugárfertőzés pedig nincsen. Az említett cikkben mégis több helyen is él a szerző ezzel a hamis kifejezéssel. A megengedettnél nagyobb nukleáris sugárhatás okozhat egészségi károsodást, környezeti szennyezést, de semmiképpen sincs fertőző hatása.

Fertőz az influenza, az Ebola, a kolera, a pestis, ám a sugárártalomban megbetegedett ember nem fertőz, nem lehet „megkapni” tőle a bajt. Mégis rendszeresen használják ezt a kifejezést. Még természettudományos ismeretterjesztő folyóiratban is találkoztam vele. Nem kell riogatni az embereket, van baj, veszély életünkben éppen elég. A szavaknak erejük van (erről a minap jelent meg írásom éppen e lapban), nem véletlen, hogy ugyanazt a fogalmat hasonló, de nem azonos szavak írnak le. Ahogyan a temető helyett se mondunk lerakót vagy tárolót (minő blaszfémia lenne!), úgy a fordítottját is kerüljük. Az lenne becsületes, ha az atomenergia ellenfelei beérnék tényeken, adat