Előfizetés

Módosító ígérettel tele van a padlás

Publikálás dátuma
2015.04.30. 07:07
A printsajtó olvad, a reklámadó bizonytalan FOTÓ: NÉPSZAVA
Miközben az Európai Bizottság (EB) még vizsgálja a magyar reklámadót, továbbra sem tudni, a kabinet pontosan hogyan fog módosítani a jelenleg 50 százalékos különadón. Most közzétett határozata alapján a brüsszeli testület feltételezi, a reklámadó versenytorzítóan hat a magyar gazdaságra - például, mert a 2014-ben összesen befolyt 2,6 milliárd forint mintegy 80 százalékát "egyetlen vállalatcsoport", az RTL Klub fizette be.

A rendszeres ígérgetések ellenére egyelőre semmit nem tudni arról, hogy a magyar kormány mikor és hogyan kíván módosítani a reklámadón. A jelenleg még mindig 50 százalékos különadó várhatóan 5,3-ra csökkentése kapcsán éppen tíz napja fordult lapunk a gazdasági tárcához, amely előzőleg lényeges egyszerűsítést" ígért, hogy mentesítsék a kisebb cégeket. Orbán Viktor kormányfő még az április 22-i kormányülésre jelezte az előterjesztést. A Varga Mihály vezette minisztériumnál rákérdeztünk, lesz-e értékhatár, hogy továbbra is a bevételeket és nem a profitot sújtanák a reklámadóval, illetve, mennyire biztos az 5,3 százalék, ám minderre azóta sem kaptunk választ.

Egyre rosszabb a sajtónk
Bár globálisan is csökkent a sajtószabadság mértéke, az elmúlt öt évet vizsgálva Magyarország helyzete kiemelkedően rossz - áll a Freedom House 2014-es jelentésében. A magyar sajtó helyzete ezalett annyit romlott, mint Szerbiában és Hondurasban, a világranglistán a 71. helyen állunk, holtversenyben Mongóliával, Malival és Dél-Afrikával. A jelentésben kiemelték az Origo-botrányt, hogy az Orbán-kormány nyomás alatt tartja a médiatulajdonosokat, az RTL Klubot sújtó reklámadót, a tiltakozás miatt visszavont internetadót, és azt, hogy az államtól függő hirdetők ennek megfelelően a kormánnyal baráti médiában hirdetnek.

A pávatáncot megelégelő Európai Bizottság (EB) március 12-én függesztette fel a reklámadó alkalmazását, egyúttal a törvény mélyreható vizsgálatát is megindította - a felfüggesztésről szóló, most közzétett határozatukból részletesen kiderül, milyen aggályaik vannak a törvénnyel. Miközben a vizsgálat javában tart, az már most világos a brüsszeli testület számára, a reklámadónak piactorzító hatása lehet a magyar gazdaságra: ugyanis a 40, majd 50 százalékra emelt adókulcs miatt a nagyobb bevételű cégeknek több adót kell befizetniük. Ezt legjobban a reklámadó-bevételek szemléltetik: mint kitértek rá, a magyar hatóságoktól kapott adatok alapján 2014. november 28-ig, 2014. évi adóelőlegként 2,6 milliárd forint folyt be, úgy, hogy ennek „mintegy 80 százalékát egyetlen vállalatcsoport fizette be”. Mégpedig az RTL Klub. Ezzel az EB szerint "állami támogatást" valósított meg a kormány, ugyanis egy adótörvény is alkalmas lehet erre: ha bizonyos vállalkozásokat szelektív előnyökhöz juttat, akkor az állami költségvetési bevételeket csökkenti. Az alacsonyabb reklámár-bevételű vállalkozások kedvezőbb helyzetbe kerülnek a nagyobb árbevételű társaságokhoz képest.

Hasonlóan versenytorzító lehet a 2013-as veszteségek felhasználásának törvénybe foglalása, ami a TV2-nek kedvezett: ez hátrányosan érinthette azokat a vállalkozásokat - áll az EB határozatában -, amelyek nem csak 2013-ban, hanem amúgy sem voltak veszteségesek. Tehát "az előzetes értékelés alapján az intézkedések nem tűnnek összeegyeztethetőnek a belső piaccal".

A magyar kormány vitatja, hogy az intézkedéssel állami támogatás is megvalósulna; miközben - emelte ki az EB - azt elismerték, hogy a könnyítésre azért volt szükség "átmenetileg", mert "anélkül e vállalkozások számára túlságosan nagy lenne a reklámadó terhe". Vagyis az RTL-nek a teherviselő képessége is nagyobb kell, hogy legyen.Mindezt a kormány újra előadhatja az EB-nek, ugyanis mostantól 30 napig írásban jelezhetik észrevételeiket a Bizottságnak. Azokat a testület figyelembe veszi, de továbbra is várja a reklámadó módosítását. Ha az EB versenytorzítónak találja a törvényt, egyrészt kötelezheti a kedvezményezett vállalatokat, hogy fizessék vissza "a tiltott támogatások összegét", hogy a magyar kormány azoknak adja vissza, akik többet fizettek.

Spéderé lehet a Népszabadság

A Válasz.hu információi szerint hamarosan bejelentik, hogy Heinrich Pecina üzletember cége, a Mediaworks megvásárolja az MSZP Szabad Sajtó Alapítványától a Népszabadság csaknem 28 százalékos üzletrészét, valamint a dolgozói részvényeket, és ezzel teljes egészében osztrák kézbe kerül a balliberális napilap. A balliberális napilap – a Nemzeti Sport, a Világgazdaság, a hot! és számos vidéki lap mellett – eddig is a Mediaworks-portfólióba tartozott, ám Pecina az MSZP-alapítvány szűk 28 százaléknyi „blokkoló” részesedése miatt nem rendelkezhetett szabadon az újságjával. A Pecina–MSZP megállapodást nehezíti ugyan, hogy a lap kiadójában a Népszabadság Zrt. Dolgozóinak Kulturális, Szociális Segélyező Egyesülete is rendelkezik 1,4 százaléknyi részesedéssel, továbbá a munkatársaknak ettől függetlenül is van 0,1 százaléknyi közös tulajdonú részvényük, de a Valasz.hu tudomása szerint intenzív háttérmunka folyik, hogy a Mediaworks-csoport heteken belül 100 százalékos Népszabadság-tulajdonossá váljon. A honlap megkereste az MSZP Szabad Sajtó Alapítványának elnökét, Kránitz Lászlót, aki csak annyit mondott: rövid időn belül tájékoztatni fogják a részletekről a közvéleményt. Arra a kérdésünkre, hogy a rövid idő két percet vagy két hetet jelent-e, a szocialista politikus azt válaszolta: nincs már szükségük két hétre.

A pletykák sokáig arról szóltak, hogy Pecina csak átmeneti figura, és az a szerepe, hogy idővel valaki másnak játssza át a médiacsoportot. A Népszava úgy értesült, hogy a pletykák akár igazak is lehetnek: a Népszabadság a mostani részvényegyesítés után Spéder Zoltán kezébe kerülhet. Spéder az FHB Jelzálogbank Nyrt. elnöke, az InfoRádiót és az Indexet is tulajdonló CEMP csoport elnöke is, nemrég megvásárolta az elsősorban nőket megszólító portálokat működtető Femina Média Kft.-t, a Port.hu-t is. Korábban a Napi Gazdaságot is a CEMP adta ki, de a lapot 2013-ban eladták a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek.

Nem Spéder a befutó?
Cáfolta lapunk korábbi értesülését a részvényegyesítés alatt álló Népszabadság résztulajdonosa, a Mediaworks Kft. ügyvezetője, hogy a lap a folyamat végén Spéder Zoltán kezébe kerülhet – Mihók Attila szerint nem igaz, hogy az FHB Jelzálogbank Nyrt. elnöke, egyben az Indexet is tulajdonló CEMP-csoport elnöke megveheti a lapot. Lapunkhoz eljuttatott közleményében maga Spéder, illetve az FHB is cáfolta „a Népszabadsággal kapcsolatosan szereplő, téves értesülést, feltételezést”.

Az egészségügy jövője múlik az ápolókon

Kihalóban van a szakma, egy évtizeden belül olyan kevés ápoló lesz Magyarországon, hogy aranyat ér majd, ha valakinek ilyen szakképzettsége van – jelentette ki a Magyar Kórházszövetség elnöke a héten az InfoRádióban. Velkey Györgyhöz hasonlóan fogalmaztak a Magyar Ápolási Egyesület tegnap befejeződött konferenciájának résztvevői is, amikor megbízták a szervezet vezetőit, hogy a jövő héten kormánytagoknak címzett levélben sürgessenek központi lépéseket a szakma kiürülése ellen. Volt, aki húszezerre tette a hiányzó ápolók számát, a kormány hatezer üres helyről beszél, az egyesület elnöke szerint a tízezres becslés lehet a helytálló, bár hivatalos országos összesítés nem létezik.

Bruttó 600 -700 ezer forintos bérekkel érnénk el az uniós ápolói átlagbérek 70 százalékát, ezzel már meg lehetne állítani a fiatalok külföldre vándorlását, de nem kergetünk illúziókat – összegzi a véleményeket lapunknak Bugarszki Miklós. A visegrádi tanácskozáson egyetértés volt abban, hogy a nemzeti bérminimummal, vagyis bruttó 227 ezer forinttal már a pályán lehetne tartani a kezdő ápolókat. Ennél többet reálisan nem kérhetünk – fogalmaz az elnök.

A Magyar Ápolási Egyesület rendszeresen bombázza levelekkel az ágazat vezetőit, de többnyire csak félmegoldásokat tudnak kiharcolni. Fontosnak tartanák, hogy az ápolók iskolarendszerű képzését ne a gazdasági tárca, hanem az egészségügyi államtitkárság felügyelje, sürgetik az életpályamodell bevezetését. Több mint húsz éve vannak a pályán az utolsók, akik a nyolcadik osztály elvégzése után választhatták a szakközépiskolai ápolói képzést, ezt követően már csak érettségizett fiatalok jelentkezhettek és drasztikusan visszaesett a pálya iránti érdeklődés. 2013-ban sikerült elérniük, hogy a 10. osztály befejezése után át lehessen lépni a szakképzésbe, de mostanra alig maradt képzési hely és kevés a szakoktató is. Lépni kell.

A közelmúltban elindult tiltakozó akciókkal kapcsolatban a tanácskozás résztvevői úgy határoztak, hogy a fekete szalag viselését támogatják és csatlakoznak a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara május 12-re meghirdetett országos megmozdulásához is.

"Szemétlerakó" a Szabadság téren?

Kisstílű provokáció. Rényi András, az Eleven emlékmű csoport szervezője így minősítette, hogy a jobbikos Tokody Marcell tegnap a Főváros Közgyűlésben "illegális szemétlerakónak" nevezte a Szabadság téri német megszállási emlékmű előtti részt, ahová tavaly emlékköveket, személyes tárgyakat helyeztek el a megsemmisítő táborokban meggyilkoltak hozzátartozói.

Az egyetemi tanár szerint a Jobbik nyomás alá akarja helyezni a kormányt, amelyik a sok tiltakozást kiváltó Szabadság téri emlékművet most már agyon akarja hallgatni. A felállítása óta úgy tesz, mintha nem létezne, hivatalosan még át sem adták és nem is járnak oda. Rényi emlékeztetett, hogy a múlt héten, a belügyminiszterhez intézett írásbeli választ igénylő kérdésében szinte szó szerint így minősítette az Eleven emlékmű felhívására létesült spontán kiállítást Novák Előd. Ez ellen csöndes gyertyagyújtással tiltakoztak.

"A következmények nélküli Magyarországon ez szinte törvényszerűen vezetett oda, hogy az egyébként külföldiek által is előszeretettel látogatott terünkön lényegében illegális szemétlerakót alakítottak ki a 'tüntetők'. Kövek, fadarabok, bőröndök, papírszemét, van ott minden. Egyesek Eleven 'Emlékműként emlegetik' az odahordott hulladékot és személyes tárgyakat. Ez megítélésem szerint még akkor sem fogadható el, ha egy tiltakozó felmenőivel esetleg borzasztó dolgok történtek is, hiszen a törvények elvileg mindenkire vonatkoznak" - ezek a mondatok állnak a jobbikos országgyűlési képviselő Pintér Sándor belügyminiszternek benyújtott kérdésében. Novák arra volt kíváncsi, a kormány támogatja-e, hogy minden egyes olyan emlékműnél, amely valamely csoportban ellenérzést ébreszt, "eleven emlékművek" létesüljenek? "Egyáltalán milyen törvényi kritériumai vannak az ilyen létesítményekhez felhasználható szemétnek?" Arra is választ vár, miért tesz kivételt a kormány ezekkel a tárgyakkal? "Az illegális szemétlerakót kialakítók származása vagy politikai nézetei alapján? Mire számíthatnak azok a hazafias érzelmű magyar állampolgárok, akik például egy másik diktatúrának emléket állító köztéri szobroknál kívánnak a jövőben hulladékot lerakni?"

Pintér Sándornak még nem kellett válaszolnia a kérdésekre, Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselője viszont tegnap visszautasította a durva kegyeletsértést, és felszólította Tokodyt, hogy fejezze be elfogadhatatlan viselkedését. A DK nevében azt kérdezte Vona Gábor Jobbik-elnöktől, keressen-e magának másik pártot Tokody. Vona ugyanis nemrég azt mondta, hogy a zsidózó képviselőket nem tűri meg. Itt az alkalom, hogy bebizonyítsa, komolyan gondolta-e szavait, vagy mindez csak a cukiságkampány része volt.

Karácsony Gergely magából kikelve közölte a közgyűlés ülésén, hogy nem az a "hulladék", amit az emlékműhöz leraktak, hanem aki ezt fel meri vetni. Zugló PM-es polgármestere tűrhetetlennek nevezte, hogy az áldozatok emlékét nem tartják tiszteletben. A politikus szerint a jobbikos képviselő vagy nem tudja, miről van szó és az baj, vagy szándékosan tesz ilyen kijelentéseket, ami még rosszabb.