Kiszúrtak az érettségizőkkel

Összességében nem tartották megoldhatatlannak, de könnyűnek sem nevezték az idei matematika érettségi írásbeli feladatokat az MTI-nek nyilatkozó intézményvezetők és szaktanárok.

Az Eduline információi szerint a középszintű matematika érettségi első részében a többi között logikai feladatokat kellett megoldaniuk a diákoknak. A portál azt írta: az érettségi feladatsor első részében volt még sorozat és statisztikai feladat is, a vizsgán szerepelt továbbá százalék- és térfogatszámítás, valószínűségszámítás, valamint egy komplexebb, kombinatorikát, valóságszámítást és halmazelméletet magában foglaló feladat is.

A nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója az MTI érdeklődésére úgy fogalmazott, voltak szokatlannak tűnő elemek, de összességében átlagos nehézségű, egyáltalán nem megoldhatatlan feladatsor volt az idei matematika írásbeli érettségi. Balogh László szerint "mérésre alkalmas", szokásos nehézségű feladatokat kaptak a diákok, nem volt olyan kérdés, amelyre ne lehetett volna készülni. Lábodi Gyöngyi, a nagykanizsai gimnázium matematika munkaközösségének vezetője hozzáfűzte: lehet, hogy néhány kérdést másként tettek fel a tételsor összeállítói, de ez nem tette megoldhatatlanná a feladatokat. Nem volt könnyű, de a szokatlannak tűnő kérdésekkel együtt sem számított a megszokottnál nehezebbnek az idei érettségi - vélekedett.

A szekszárdi Garay János Gimnázium érettségiző diákjai az utolsó percig dolgoztak a feladatokon a rendelkezésükre álló három órában - mondta Heilmann Józsefné igazgató az MTI-nek. A gimnáziumban 143 diák vizsgázott középszinten. Straubingerné Kemler Anikó, az iskola matematika tanára szerint a feladatok a korábbi évek átlagánál kicsit nehezebbek, de megoldhatóak voltak, és mindegyik benne van a tananyagban. Ritkábban szerepelnek az érettségin például a vektorok, és meglepő volt, hogy két, sorozattal kapcsolatos példa is akadt, a statisztika és a valószínűségszámítás ugyanakkor minden évben előfordul a feladatok között - mondta. "A diákok nehéznek mondták a vizsgát, hosszú volt a feladatsor, nem volt idő arra, hogy ha valamit nem tudtak, visszatérjenek rá, és hosszabban elgondolkodjanak rajta" - fűzte hozzá.

Szentendrey Rita, a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium matematikatanára a diákok véleményét összegezve azt mondta: a többség szerint nem volt megoldhatatlan a feladatsor, de könnyű sem. Hozzátette: az érettségi feladatok első része kifejezetten könnyű volt az idén - alapszintű matematikai ismeretekkel a maximális pontszám elérhető volt -, a második rész azonban nem teljesen fedte a várakozásokat. Nagyon sok volt a szöveges feladat, amelyekben meg kellett találni a matematikai tartalmat, a diákok viszont inkább a begyakorolt feladattípusokra számítottak - mondta a pedagógus. Az iskolában 118-an tettek középszintű írásbeli vizsgát.

A Balassagyarmati Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója közölte: nehezebb volt a matematika érettségi, mint tavaly, de nem teljesíthetetlen. Sinkóné Frenka Anikó a tapasztalatokat összegezve elmondta: korrekt módon összeállított feladatokkal dolgoztak a diákok, a vizsga nagyon sok tananyagot lefedett, sokoldalú volt, így ha valaki folyamatosan tanult, össze tudta szedni a pontokat. A balassagyarmati iskolában 97-en érettségiztek középszinten. Az igazgató arra is kitért, hogy kitartóak voltak a vizsgázók, csaknem mindannyian a beadási határidő végéig dolgoztak, alig volt olyan, aki előbb felállt. A hétfői magyar érettségin többen egy órával hamarabb befejezték a feladatmegoldást - tette hozzá.

Csapos Zsolt, a nyírbátori Báthory István Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóhelyettese  arról számolt be, hogy a diákok többségének elmondása szerint nehéz volt az idei matematika érettségi feladatsora. Tájékoztatása szerint az érettségizők az első, 45 perc alatt megoldandó feladatrészre és a második feladatsor kidolgozására is sok időt fordítottak. Az első feladatsort a diákok kimondottan nehéznek találták, a feladat második részére adott időt végigdolgozták. A felügyelő tanárnak az érettségi végén szólnia kellett, hogy a diákok fejezzék be a munkát, mert sokan az utolsó percben is dolgoztak - mondta.

A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint középszinten 1252 helyszínen 77 236 vizsgázó, emelt szinten 84 helyszínen 3696 diák adott számot kedden tudásáról. Matematikából középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, míg emelt szinten angol, francia, német és spanyol nyelven vizsgázó is volt.

A matematika középszintű írásbeli vizsgája 180 perces volt. A diákok először az I. feladatlapot (45 perc), majd a II. feladatlapot (135 perc) oldották meg. Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmazott, ez az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét volt hivatott ellenőrizni. A II. feladatlap két részre oszlott: az első rész három feladatot tartalmazott, azok egy vagy több kérdésből álltak, míg a második rész szintén három feladatból állt, ezek közül a vizsgázó választása szerint kettőt kellett megoldani, és csak ez a kettő értékelhető.

A matematika vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tartott. Az írásbeli vizsga két részből állt, a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatta meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között, és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatta.

Szerző

Gumicsontot kapott a kormányszóvívő

Publikálás dátuma
2015.05.05. 17:15
Fotó: Kökényesi Gábor
Egy kék gumicsonttal lépett Kovács Zoltán kormányszóvivő mellé Barabás Richárd, a ZöldFront Ifjúsági Mozgalom társelnöke a bevándorlásról tartandó nemzeti konzultáció sajtótájékoztatóján.

A politikus ezzel jelezte, hogy szerintük már a kérdésfeltétellel hülyének nézik az embereket. Még nem dobtak be a magyar politikába "ennyire drága, ennyire ostoba, ennyire rosszindulatú és gonosz gumicsontot", mint a mostani nemzeti konzultáció. A kormányszóvivő nem vette át az "ajándékot".

Szerző

A lóra erőszakolt Andrássy

Publikálás dátuma
2015.05.05. 17:06
MTI Fotó: Mohai Balázs
Gróf Andrássy Gyula a lovát fekteti. Ez is lehetne a címe annak az ideiglenes performansznak, amelyet sok külföldi turista érdeklődő fényképezéssel, és a korszellemnek megfelelően szelfizéssel vett tudomásul kedden az Országház mellett. Az éj leple alatt a helyszínre szállított lovas szobor ugyanis egyelőre még fekszik vasketrecében, de nem kizárt, hogy mire önök ezeket a sorokat olvassák, már helyén áll talapzatán. (Update: már áll is, bár még lesz vele munka.) Két nagy daru, és emelőkosarak között láthatóan feszült munkások, meg "nadrágosok" sürgölődnek körben. A szakembereknek kemény, figyelmes meló, az "uraknak" láthatóan jóleső fontoskodás.

A bámészkodók többségének sejtelme sincs, ki a "derék harcos", és miért érkezett a Kossuth térre. Honnan is tudhatnák, hogy épp most készülődik befejezéséhez egy nagy álom: a tér 1944-es állapotának helyreállítása. Emiatt kellett szegény József Attilát is közelebb pakolni a dinnyehéjhoz. Pedig saját fülünkkel hallottuk Orbán Viktort, aki igen jól értheti a költőt, hiszen szerinte "egész jó verset írt a Dunáról", így maradhat.

Az olvasó most biztosan azt hiszi, hogy csak kitaláltam, pedig görbüljek meg, ha nem igaz: egy nézelődő fiatal pár - akikkel szóba elegyednék –férfi tagja kicsit meghökken, amikor elmondom, ki heverész a betonon. Bevallja, Miskolcról jött, ahol az Andrássy szakközépben végzett, de nem ismerte volna meg a névadót. Talán, ha majd büszkén áll gránittalpán, és a neve is olvasható lesz rajta. Igaz, a suliban nem is vitték túlzásba a róla szóló ismeretek okítását, mondja, majd hozzáteszi: vagy csak engem nem érdekelt...

Egy idősebb belvárosi urat már a sajtóhírek csalogattak a térre, hogy szemügyre vegye a legújabb szoborállítást. Túl van már Kossuthon, a Szabadság téri megszállási gúnyrajzon, Horthyn, és sok máson, de még a Zrínyi utcai "békebeli" rendőrszobron is. (Azon, amit most egy műveletlen látszerészeti cég tévéreklámja következetesen csendőrként emleget.) Ja, meg Columbón. Mindet lefényképezte, komoly felállítási-avatási portfóliója van, tán felkelti majd egy későbbi helytörténész figyelmét is.

Az úr nem egészen érti, Andrássyt miért pont most csavarozzák közszemlére. Kis meglepetésemre előhúz egy - mint mondja -  "villanylexikont" - mi okostelefonnak neveznénk -  és pillanatokon belül kideríti: tényleg semmi aktualitása nincs e dátumnak.

Még megjegyzi, jobb helyeken az ilyen különleges munkálatokról filmet forgatnak, és eladják a National Geographicnak - azután kattintgatni kezd.

A placc szélén egy vegyes külföldi biciklis - nem bubis - csapat támaszkodik, nézelődik. (Gondolom, 1944 előtt sem lehetett bringázni a Kossuth téren.) Németek, és tán hollandok. Miniszterelnök? - kérdez vissza egyikük, amikor felfedem a sztájlisztot sosem látott bronzfej tulajdonosát. De nem a mostani? - szalad fülig a szája. Hiába, hírünk a világban...

Egy távol keleti fényképezőgép-csoport, kezelőivel együtt alighanem parlamenti látogatáson volt, jönnének is közelebb, de az idegenvezető kissé emelt hangon parancsolja vissza őket. Indul a busz, nincs itt semmi látnivaló. Elhiszik, vonulnak beszállni.

MTI Fotó: Mohai Balázs

MTI Fotó: Mohai Balázs

1906. december 2-án Ferenc József császár is megjelent lovas szobor avatásán, és beszédet is mondott. Hogy most ki leplezi le, várhatunk-e külföldről is uralkodót, egyelőre nem tudni, de beszéd az lesz, bizonyosan, és abban pedig nyilván rengeteg aktuálpolitika.

A néhai miniszterelnök-külügyminiszter hatméteres bronza persze belőlem is előcsalna kajla mostani párhuzamokat, de ezt most inkább hagyjuk.

Pár éve a Magyar Narancs ásta elő a korabeli Vasárnapi Újság - ez akkor még nem rádióműsor volt furcsa szemlélettel - néhány remek mondatát. "Budapest szobrai ismét megszaporodtak, mégpedig egy lovas szoborral. Európa más nagyvárosaiban ezek a legérdekesebb látványosságok. Nem csoda, ha a mi közönségünk szintén lovas szobrokra vágyik. S hogy e tekintetben kielégíttessék, egy, a parlamentben, az íróasztalnál, a diplomácia parkettjén imponáló pályának fényes, sőt varázslatos ragyogású alakját kellett úgyszólván ráerőszakolni a lóra". Az "ünneprontó" Mikszáth Kálmán volt. Nála többet, és szebbet mondani nehéz lenne.

Hogy száztíz éve mennyibe került szegény Andrássy, a lovával, s az mennyit ért abban az időben, nem tudom. Most, mai forintban állítólag 400 millió. Sok, de mindannyiunk örömére szolgál majd - hogy egy jelenkori kultúrpolitikust idézzek. Hozzáteendő:  a Zala György szobrászművész eredeti műve alapján készített szobor talapzatának oldalán két bronz dombormű is helyet kap, ezek bírálata és készítése még zajlik. De végtére is nem kell rohannunk, az esedékes avatnivaló mindig jól jön.

Szerző
Témák