Bedarálja a nyilvánosságot a Fidesz

Amíg két cégcsoport adóterhelése nagyot csökken, addig minden más, legalább közepes méretű szereplőé érdemben emelkedik - így foglalható röviden össze a reklámadó újraszabása a Napi.hu szerint. 

A portál kormány honlapján közzétett tervezet - miszerint 100 millió forintos adóalapig továbbra is 0 százalék, az e feletti rész után pedig egységesen 5,3 százalék lesz az adóteher - alapján, a 2013-as mérlegadatokkal készített számításai szerint a reklámadó tervezett újraszabásának egyértelmű nyertese az RTL-csoport - ez már csak azért sem csoda, mert az idén januártól 50 százalékra emelt kulcs csak őket sújtotta. A RTL-csoportot birtokló M-RTL Zrt. tavaly 23,7 milliárd forintnyi bevételt ért el - így a cég által fizetett adó elérhette a 4,5 milliárd forintot, ez az újraírt szabályok a harmadára, több mint 3 milliárd forinttal csökken. A nagy rivális - a folyamatosan veszteséges TV2-t is üzemeltető - MTM-SBS Zrt. pedig az eddigi mintegy 1,9 milliárd forintos elvonás helyett már "csak" egymilliárdos adó elé néz. Így amíg korábban ez a két cég fizette be az adó csaknem 70 százalékát, az új szabályok szerint ez 25 százalék körüli mértékre csökken.

A legnagyobbaktól elmaradó adóbevételt pedig sok helyről pótolja majd az állam. A Napi.hu becslések alapján ugyanis jó néhány társaság éves adóterhe több száz millió forinttal nőhet. Ide tartozik a közelmúltban tulajdonost, szerkezetet és nevet váltott Sanoma és Ringier, a szinten részben átalakult Axel-Springer, a Pannon Lapok Társasága, míg a 100 és 200 millió forint közötti többletterhelést "elszenvedők" táborát a gyarapíthatja - többek közt - a Viasat Hungária, az Origo, az Advenio, az MTM Metro Gratis, az Index.hu, a Lapcom, a Népszabadság. Lapunkat - jelentős bevételek híján - ilyen mértékben nem, ám a Népszava működését befolyásoló több millió forintos terhet jelent majd. Ráadásul a változás érzékenyen érintheti azt a több tízezer vállalkozást is, amelyeknek egyáltalán nem volt, és nem is lesz reklámbevétele, de saját maguk reklámozása miatt mégis a reklámadó törvény hatálya alá tartoznak - írták.

Ugyanakkor nagy kérdés, miként terheli majd az adókötelezettség a Fidesz új médiáját, hiszen piaci körökben már tényként beszélnek arról, hogy az állami reklámköltéseket, amelyeket eddig is célzottan osztott szét a kormány, a Simicska-Orbán háború eredményeképp elkezdték átcsoportosítani. Az ezek felett diszponáló Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) már kiírta az első közbeszerzést, így hamarosan kiderül, mely reklámcégek, s hol helyezik el a több mint húszmilliárd forintos állami közpénzkeretből a hirdetéseket. Várható, hogy az eddig kedvezményezett Simicska-médiabirodalom (a Hír Tv, a Magyar Nemzet, a Heti Válasz, s a Lánchíd Rádió) helyett ezentúl a főlapnak - már Orbán Viktor által nyíltan is - kinevezett Napi Gazdasághoz, valamint a Habony Árpád-Győri Tibor nevével fémjelzett, hatmillió forintős tőkéből alapított holdingcéghez, a Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-hez áramlanak majd a reklámköltések. Nem is véletlen, hogy a Napi Gazdaság a mai piaci viszonyok között 340 forintról 180-ra tudta csökkenteni árát, s hogy toborozza az újságírókat, ahogyan a Simicska-féle Hír Tv munkatársait az állami hírcsatorna. Tegnapi hír, hogy távozik a köztévétől Jegyes-Tóth Kriszta, az esti, kiemelt és közéleti tartalmú beszélgetéseket a főműsorsávban mostantól a volt Hír Tv-s Földi-Kovács Andrea vezeti. Kovács, két hete az M1 délelőtti sávjának hírolvasója, helyére a szintén ex-Hír Tv-s Szabó Anett kerül.

Szerző

Balhé helyett tárgyalást!

Publikálás dátuma
2015.05.06. 07:05
Tanácstalanok az egészségügyiek, nem tudja senki, mi lesz FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az egészségügyi szervezetek üdvözlik, hogy Zombor Gábor államtitkár egyeztetést kezdett velük az ágazat jövőjéről, de május 12-én megtartják a fővárosba tervezett demonstrációkat, hogy nyomatékosítsák követeléseiket. A kormány várhatóan ma tárgyal a tiltakozó akciókról és a szociális ágazat béremeléséről. Közben a szociális sztrájkbizottság bírósághoz akar fordulni, mert nem sikerült megállapodniuk az elégséges szolgáltatásokról a szaktárcával.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) nagyüzem volt tegnap. Az egészségügyi államtitkár ágazati egyeztető fórumra hívta a terület szakmai és érdekvédelmi szervezeteit, tanácskozott az Országos Fogyatékosügyi Tanács, és délután a szociális ágazati sztrájkbizottság is próbált megegyezésre jutni a még elégséges szolgáltatásokról. Az utóbbi hónapokban gyakorlatilag valamennyi egészségügyi szakmai és érdek-képviseleti szervezet megfogalmazta, hogy a végéhez ért az ágazatban dolgozók türelme, azonnali bérrendezést és szerkezeti változtatásokat követelnek, mert már a betegellátásban is érződik a szakember- és eszközhiány. Zombor Gábor érdekegyeztető fóruma tehát most elsősorban a hibalista véglegesítéséhez és persze a kedélyek csillapításához kellett – legalábbis így látják a Népszavának nyilatkozó résztvevők.

Az államtitkárság közleményben tájékoztatott, hogy a megbeszélésen jelen volt a Magyar Védőnők Egyesülete, az Autonóm Területi Szakszervezet, az MSZ-EDDSZ, az Orvosi Egyetemek Szakszervezeti Szövetsége, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete, a Magyar Orvosok Szövetsége, a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Szakdolgozói Kamara, az Országos Alapellátási Szövetség, a Magyar Kórházszövetség, a FAKOOSZ, és a Független Egészségügyi Szakszervezet. Az egészségügyi államtitkár a találkozón bejelentette, hogy a mai kormányülésre az ágazat követeléseinek részletes összefoglalójával érkezik, de ígérni egyelőre mindössze ennyit tudott. Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke arra emlékeztetett, hogy a pártoktól való távolságtartást hangsúlyozó hozzászólók a betegbiztonság helyreállítását tartották a legfontosabbnak, amihez meg kell oldani a szakma finanszírozási gondjait, ezen belül is elsősorban méltó béreket kell adni az orvosoknak és ápolóknak.

A szakszervezetek a várhatóan május 11-én folytatódó egyeztetésre készülnek a részletes elvárásokkal, amelyek között első helyen szerepel a túlórapénzek kifizetésének egyértelmű szabályozása, a pótlékok beépítése az alapbérbe. Kiss László most csak megemlítette, jövő hétfőn már részletesen is leteszi az asztalra azt a javaslatukat, hogy a személyi jövedelemadó tervezett egy százalékos csökkentésének összegét inkább egészségügyi bérrendezésre kellene fordítani. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara korábban ötvenezer forintos azonnali alapilletmény-emelést kért az államtitkártól. Az egyeztetésen a tárca közleménye szerint a résztvevő szervezetek megerősítették az egészségügyért felelős államtitkárt, hogy az intézmények valóban kifizetik a dolgozóiknak az elrendelt túlóráért és túlmunkáért járó összegeket, ám hozzátették, ezek elszámolási ideje nem egységes, ezen az eljáráson változtatni kell.

Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke, Selmeczi Kamill értékelése szerint minden résztvevő a bérek rendezését nevezte az ágazat legfontosabb feladatának. Saját területén ez azt jelenti, hogy növelni kell a háziorvosi praxisok bevételeit, hogy meg lehessen emelni az orvosi és ápolói béreket. A szervezet elnöke úgy látja, a magyar gazdaság növekvő pályára állt, elő lehet tehát teremteni a jóléti ellátások javításának fedezetét. Ahhoz, hogy erről a politikai döntés megszülethessen, az ágazatban dolgozóknak minden információval segíteniük kell a döntéshozókat – érvelt Selmeczi Kamill, aki abban is reménykedik, hogy az alapellátást újraszabályozó törvény tervezetét is megtárgyalja mai ülésén a kormány.

A napi.hu értesülései szerint ezen a kormányülésen döntés születhet a szociális ágazatban dolgozók béremeléséről, ami az ígéret szerint júliustól kilencvenezer ember fizetését javíthatja. A kérdés két hete már eljutott a miniszterek elé, de akkor néhány kiegészítést kérve visszadobták a javaslatot. A lapnak Czibere Károly szociális ügyekért felelős államtitkár úgy fogalmazott: teljes a kormányzati egyetértés, hogy szükség van a béremelésre.

Kevésbé optimistán nyilatkozott a Népszavának Szűcs Viktória, a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság ügyvivője a kormányzattal való tegnapi tárgyalás után, mert eddig sajnos még nem vehették kézbe az írásos bérrendezési javaslatot, csak szóban kaptak tájékoztatást, hogy új szociális bértáblát vezet be a kormány. Nem tartja teljesen megnyugtatónak a bérrendezésre éves szinten betervezett 15 milliárdos többlet összeget sem, úgy számolnak, hogy annak csak töredéke lenne idén kifizetve, de azt a kijelentést végképp nem, hogy kiegészítést kapna az, aki rosszabbul járna az új besorolásokkal.  Változatlanul nincs szó klasszikus érdekegyeztetésről, csak egyfajta kormányzati tájékoztatásról – mondta lapunknak a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy a mostani egyeztetést is sikertelennek tartják emiatt. A bérrendezésre, a szociális ágazati érdekegyeztetés újraindítására és a munkaközi szünetnek a munkaidőbe történő beépítésére vonatkozó követeléseikre egyelőre csak formai válaszokat kapnak, tehát változatlanul fenntartják a sztrájkkészültséget. Mivel pedig elfogadhatatlannak tartják a tárca értelmezését, hogy elégséges szolgáltatás az, ha az adminisztratív jellegű feladatokon kívül minden szakmai munkát el kell látni sztrájk idején, a kérdés eldöntését majd a bíróságra bízzák. Szűcs Viktória a mai kormányülés döntéseitől teszi függővé a sztrájkbizottságuk további lépéseit. 

Legalább nincs visszalépés
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács tegnapi ülésén biztató terveket vázolt Czibere Károly – nyilatkozta lapunknak Hegedüs Lajos, a tanács társelnöke. A szociális ügyekért felelős államtitkár bejelentette, hogy idén a második félévben is megvan a pénz a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, a jövő évi költségvetésbe pedig sikerült visszaállítani erre a célra az idén elvont ötmilliárd forintos támogatást. A civil szervezetek által kiemelten fontosnak tartott támogató szolgálatok pedig az ideinél több pénzhez jutnak, így a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke szerint több helyen újra tudják indítani a szolgáltatást és lesz lehetőség a régi szállító járművek cseréjére is. Nincs komoly előrelépés, de legalább nem lesz több elvonás sem - értékelte a helyzetet a társelnök.

Kormány ellen lázadó iskolák

Publikálás dátuma
2015.05.06. 07:03
Tüntetés a kecskeméti igazgatóért FOTÓ: MTI/UJVÁRI SÁNDOR
Szembeszállnak a diákok és tanáraik az Orbán-kormány önkényes oktatáspolitikájával: Kecskeméten azért tüntettek, mert az egyik helyi gimnázium elismert igazgatójától akar megszabadulni a fideszes városvezetés, Budapesten pedig a Neptun iskola közössége küzd az életben maradásért. A Wallenberg szakiskolát egy olyan épületbe költöztetné a kormányzat, amely jelenleg nem használható oktatási célokra.

Mintegy 250 diák és tanár tüntetett tegnap délután a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium előtt, mert a fideszes városvezetés le akarja váltani az eddigi igazgatót, aki már 22 éve vezeti az iskolát. Lukács Lajos intézményvezető (és az iskola matektanára) egyedül adta be pályázatát, s akik olvasták szakmai programját, mind kiválónak tartják - írta a Népszabadság. A kecskeméti önkormányzat kormánypárti képviselői azonban úgy vélik, demokratikusabb lenne, ha több jelölt közül lehetne választani. A tegnapi tüntetésen - ahol flashmob keretében Koncz Zsuzsa Miért hagytuk, hogy így legyen? című dalát is elénekelték - a résztvevők "Je Suis Bányais Diák" és "Je Suis Lukács Lajos" feliratú transzparensekkel jelentek meg. A helyszínen tartózkodó munkatársunk szerint a tüntetés "tüzes" hangulatban zajlott. A demonstrálók azt szeretnék elérni, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) ne vegye figyelembe az önkormányzat döntését, és újból tegye meg igazgatónak Lukácsot. "Megvédjük a Bányait!" - üzenték a tüntetők.

Mindeközben a budapesti Wallenberg Szakközépiskola átszervezése megoldódni látszik. Megírtuk: a Klik április közepén előzetes egyeztetés nélkül levélben közölte az iskola vezetésével, hogy júliusig költözniük kell, mert a Ludovika téri épületre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek van szüksége. A korábbi tervek szerint a főváros legnagyobb egészségügyi és szociális iskoláját feldarabolták volna, több mint 1200 diákját más intézményekbe tervezték szétszórni. A tanárok, diákok és szüleik ellenállása azonban meghátrálásra kényszerítette a kormányt, Balog Zoltán humánminiszter a Klik-levél érkezése után egy héttel bejelentette: valójában a kormány is azt szeretné, hogy az iskola egyben maradjon, ám a költözés elkerülhetetlen.

A Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola a VI. kerületi Rippl-Rónai József utcába költözik - erről már Halász József beszélt tegnap az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén. A fővárosi szakképzési osztály vezetője hangsúlyozta: az épület korábban is iskolaként működött, s gond nélkül elhelyezhető benne a Wallenberg összes diákja - miután felújítják, merthogy jelenleg alkalmatlan oktatásra. A bizottsági ülésen nem esett szó arról, hogy a felújítás mennyi ideig tart majd, és hogy addig mi lesz a Wallenberg diákjaival, tanáraival, csupán annyit tudni, hogy "a céldátumról még tartanak az egyeztetések". Mint kiderült, a Klik sem tud sokat: telefonos megkeresésünkre azt a választ kaptuk, forduljunk az Emmi-hez, mert az átszervezés nem a Klik hatáskörébe tartozik. Az Emmi sajtóosztályán közölték: nem tudnak konkrétumokat mondani, keressük inkább a fővárosi önkormányzatot - itt email-ben várták kérdéseinket, válasz lapzártánkig nem érkezett.

Mendrey László szerint - aki szintén részt vett a tegnapi ülésen - a felújítás akár egy-másfél évig is elhúzódhat. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta: a költöztetés valószínűleg várat magára. "Ez nem olyan, mint egy lakáscsere. A Wallenberg mostani épületét kimondottan az egészségügyi szakképzésre alakították ki , az új helyen a szükséges feltételeket is biztosítani kell". Az ülésen szó esett a XV. kerületi Neptun Általános Iskoláról is, amelyet ugyancsak be akar záratni a kormány, ezzel kapcsolatos terveiket pedig szintén az utolsó pillanatban közölték az iskola vezetőivel, tanáraival és a szülőkkel. Az ügy pikantériája, hogy az intézményben 69 speciális nevelési igényű, valamint 71 beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő gyerek tanul, az ő költöztetésük pedig nem lenne problémamentes. Mendrey szerint ebben az ügyben "parasztvakítás folyik", a Klik még az iskolával kapcsolatos konkrét adatokat sem ismeri, és azt sem tudni, pontosan ki kezdeményezte a Neptun bezárását - a Klik és a XV. kerületi önkormányzat egymásra mutogat.

"Mi a helyzet a korábban felmerült magyar-kínai két tannyelvű iskolával, lehet-e annak az elképzelésnek köze az átszervezéshez?" - kérdezte Kunhalmi Ágnes (MSZP) bizottsági alelnök a tegnapi ülésen. A kínai iskoláról manapság valóban keveset hallani, és ez még inkább megerősíti a gyanút, hogy "ingatlanmutyi" áll a háttérben, s a kerület fideszes vezetésének csupán az iskola területére fáj a foga. A Neptun tanárai és szülői közössége azonban továbbra is harcol az iskoláért, csütörtök délután pedig fekete leplet borítanak az iskola előtti önkormányzati táblára, amelyen büszkén hirdetik: az intézményben új műfüves pálya épül.

Hibás az érettségi javítókulcsa
Az egyik feladatnál hibás a középszintű magyar érettségi Oktatási Hivatal által közzétett megoldókulcsa - állítja az Index a Magyartanárok Egyesületének vezetőjére hivatkozva. Arató László szerint az egyik feladatsorban idézett Grendel Lajos írót is felhívta, aki megerősítette: a megoldókulcs téved. "A hivatalnak javítania kell az útmutatót, és a tanároknak mindkét megoldást el kell fogadniuk" - mondta Arató. Mindeközben a vizsgázók már túl vannak a matematika érettségin is, amelyről a diákok véleménye megoszlott: volt, aki azt mondta, hogy nehéz volt, az előző évek vizsgáinak típusfeladataihoz képest nagyon sok kimaradt, mint például a logaritmusok, ám volt, aki lényegesen nehezebbre számított. Szaktanári vélemények alapján a feladatsor nem volt megoldhatatlan, ám könnyűnek sem mondható. A vizsgák ma a történelem írásbelikkel folytatódnak.

Szerző