Közmunka mind halálosabb dózisban

Mára a közmunkaprogram széles társadalmi csapda lett, amiből nincs vagy nagyon nehéz a kitörés, ezért az Együtt társadalmi vitát kezdeményez a hazai foglalkoztatáspolitikáról.

A közmunka kis mennyiségben gyógyszer, nagyban méreg, de a kormány jövőre már a halálos dózist akarja beadni a társadalomnak – így fogalmazott Pápa Levente, az Együtt alelnöke és egyben a Váradi András Alapítvány kuratóriumi elnöke azon a tegnapi sajtótájékoztatón, ahol a párt „Dolgozni. Boldogulni.” címet viselő vitairatát, a foglalkoztatási rendszer gyökeres átalakításának terveit mutatta be. A Fidesz új feudalizmust épít az országban – olvasható a párt koncepciójának bevezetőjében, mert megalázó, kiút nélküli munkára kényszerít tömegeket. Az ellenzéki párt a közmunkában résztvevők számát százezer fő alá csökkentené, a jelenlegi háromról hat hónapra emelné a munkanélküliek „biztosítását”, vagyis a munkanélküli segélyt és bevezetné a szerződésen alapuló együttműködési támogatást. Ez utóbbi azoknak kínálna megoldást, akik már nem kaphatnak segélyt, de a munkaügyi központokkal együttműködve folyamatosan keresik a lehetőségeket. A foglalkoztatáspolitikára költött állami pénzek kétharmada jelenleg közmunkára megy el, az Együtt szerint ezt egyharmadra kellene csökkenteni.

Bár szerdán Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára az M1 esti műsorában kijelentette, hogy a kormány nem szeretné, ha évekre bennragadna a közfoglalkoztatásban 400-500 ezer ember, a valóság az, hogy az utóbbi években az így foglalkoztatottak mindössze tíz százaléka tudott visszatérni a piaci munka világába. Az Európai Bizottság elé nemrég beterjesztett konvergencia-programban Magyarország mégis a közmunka további kiterjesztését jelentette be, amikor célként fogalmazta meg 2018-ra a teljes foglalkoztatottságot. A közmunka kiterjesztését vázolta Czibere Károly szociális államtitkár is néhány napja a „Kiút a szegénységből” című konferencián, amikor emlékeztetett, hogy tavaly 230 milliárd, idén már 270 milliárd forintot biztosított a kormány közfoglalkoztatási programokra. A munkajog.hu számításai szerint jövőre már 340 milliárd forintot terveznek erre a célra. A kormánypárti parlamenti többség pedig vélhetően mindezt annak ellenére megszavazza, hogy a képviselői információs rendszerben is fehéren-feketén olvasható az Unió idei országjelentése, amely szerint a kedvező magyar munkanélküliségi adatok kizárólag a közmunkások 200 ezres számának köszönhető, a közfoglalkoztatás nem megoldás a munkanélküliség hosszú távú kezelésére.

Az Együtt foglalkoztatási vitaanyaga a hangsúlyt olyan munkaerőpiaci megoldásokra helyezné, amelyek a mostani teljes alávetettség és kiszolgáltatottság helyett visszaadnák a munkakeresők méltóságát. Fokozatosan többet kellene költeni a képzésre, a bértámogatásra, utazási támogatásra vagy vállalkozóvá válási támogatásra, de az ellenzéki párt sem gondolkodik a közmunka végleges eltörlésében.