Lázár: nincs semmilyen titok

Rugalmas a kormányülések napirendje, vannak dolgok, amikre percek alatt kell reagálni, napirend előtt és után időszerű ügyek kerülnek terítékre. Lázár János lapunknak ezzel indokolta, miért nem hozzák tételesen nyilvánosságra, miről tárgyalnak. A Miniszterelnökség vezetője tegnapi tájékoztatóján bejelentette, hogy május 19-én benyújtja a Háznak az új közbeszerzési törvényt, amely mindenben megfelel az uniós normáknak. Az MSZP szerint viszont Lázár előre megágyaz a korrupciónak azzal, hogy elismerte: a jövőben sem a legolcsóbb pályázat fog nyerni.

Szívesen beavatom az újságírókat a kormányülések menetébe - fogalmazott szokásos csütörtöki tájékoztatóján Lázár János, amikor lapunk megkérdezte, miért nem hozzák tételesen nyilvánosságra az ülések napirendjét. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavát betartva hosszan ecsetelte, hogy a kabinet szerdai ülései három részből állnak. Napirend előtt és után általában időszerű uniós ügyeket tárgyalnak, a tárcák vezetői hetente beszámolnak, az ad hoc témákat pedig előre nem lehet tervezni. A törvényjavaslatokat a közigazgatási államtitkárok rendre megtárgyalják, azokról tud a sajtó, így nincs titok. Arra Lázár nem válaszolt, miért nem közvetlenül a kormányülések után tájékoztat az ott történtekről, viszont már több alkalommal elmondta, hogy a szerdai ülések gyakran az éjszakába nyúlnak. A legutóbbit nem is sikerült befejezni, ezért a jövő héten folytatják.

A Miniszterelnökség vezetője tegnapi tájékoztatóján bejelentette, hogy május 19-én benyújtja a Háznak az új közbeszerzési törvény, amely mindenben megfelel az uniós normáknak. Véleménye szerint az új törvény - amely a tervek szerint november elsején lépne hatályba - érdemi változást hoz a közbeszerzéseknél, mert növeli a nyilvánosságot, az átláthatóságot. Megváltoznak az értékelés szempontjai, a jövőben nem a legolcsóbb ajánlatok kapják majd a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást. A hazai és az uniós forrásokra is vonatkozó javaslat rugalmasabb eljárásrendet tartalmaz: 30 százalékkal csökkenti a közbeszerzési eljárások határidejét, csökkenti az üzleti titoknak minősülő adatok körét, pontosítja az összeférhetetlenségi, kizárási okokat, felelősségi viszonyokat. Huszonöt millió forint felett minden közbeszerzés-köteles lesz, amiben állami pénz van - tette hozzá. A kormány célja Lázár szerint, hogy a kis és közepes cégeket is helyzetbe tudják hozni, a nagyok ne tudják őket kiszorítani. Bejelentette, hogy legkésőbb 2016 nyarától, de ha lehet januártól az egész közbeszerzési rendszert digitalizálják, azaz minden közbeszerzés az e-közigazgatás segítségével zajlik, ami kizárja a visszaéléseket. A törvénytervezetről két részletben vitázik a parlament, a kettő között, nyáron pedig további konzultációkat tartanak.

Az MSZP szerint a "közbeszerzési törvény átírása a Fidesz nyelvén azt jelenti, hogy amit eddig Simicska Lajos nyert, azt ezután Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Orbán Viktor veje, Tiborcz István fogja kapni. Vérlázító, hogy Lázár János már előre megágyaz a korrupciónak azzal, hogy bejelentette: a jövőben sem a legolcsóbb pályázat fog nyerni". A tájékoztató után a szocialisták arra emlékeztettek, hogy a múlt héten olyan javaslatot nyújtottak be, ami kötelezővé tenné az állami és az uniós pályázatok teljes dokumentációjának nyilvánossá tételét. Ez valóban biztosítaná az átláthatóságot.

Jöhet a magáncsőd és az elektronikus szuperkártya. A kormány az előbbiről szerdán meghallgatta Trócsányi László igazságügyi miniszter véleményét és arra jutott, hogy a a KDNP erről szóló tervezete parlamenti vitára alkalmas, így azt benyújthatják a kereszténydemokraták. Pintér Sándor belügyminiszternek feladatául szabták az e-kártya-rendszer kidolgozását, amelynek lényege, hogy egy igazolvány személyi, társadalombiztosítási és adóazonosításra egyaránt alkalmas lenne.

Habony elfelejtve?

Nem foglalkoznak Habony Árpáddal és kapcsolatban sincsenek vele. Ezt Lázár János felelte a Népszavának arra a kérdésre, nem vált-e most már kínossá a kormány számára a titokzatos tanácsadó, akinek pénzügyeit a NAV vizsgálja. A Népszabadság tegnap számolt be arról, hogy az Együtt kezdeményezésére az adóhatóság megvizsgálja, miből indít médiavállalkozást Habony. Szigetvári Viktor bejelentését a NAV értékelhetőnek ítélte, így az adóhatóság ellenőrzési főosztálya a párt elnökét arról értesítette, hogy megtette a szükséges intézkedéseket. Szigetvári azután fordult az adóhatósághoz, hogy kiderült, Habony 50 százalékos tulajdonosa lesz a Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-nek, ami "az új jobboldali sajtóbirodalom központi cége lesz". A Origó pedig úgy tudja, Andy Vajna bírságot kapott, amiért március 29-én Habony Árpáddal együtt több KRESZ-szabályt is megsértettek. A fekete VW Transporter kisbuszban ülő Habonynak és Vajnának sem volt bekötve a biztonsági öve, ráadásul átlépték a záróvonalat is a bíróságnál, ahol éppen újságírók várakoztak a Quaestor-vezér Tarsoly Csabára, akit éppen akkor hallgattak ki. Áprilisban a II. kerületi rendőrkapitányság eljárást indított a videofelvételekkel igazolt szabálysértések miatt Habony ellen, de hogy megbüntette-e a rendőrség, nem tudni. A tanácsadó ugyanis nem közszereplő, ezért ügyéről nem adhat tájékoztatást a rendőrség.