Előfizetés

Diákokra támadt a Boko Haram

Pokolgépet robbantott és fegyverrel támadt a Boko Haram terrorszervezet egy csoportja egy nigériai főiskolára tegnap.

A támadásnak nem voltak halálos áldozatai, tizenkét diák viszont megsebesült a lövöldözésben, 45 pedig menekülés közben. A diákok szerencséjére az egyik öngyilkos merénylő véletlenül idő előtt, még a főiskola parkolójában működésbe hozta a testére erősített pokolgépet, a második a kollégiumban akkor robbant fel, amikor már senki sem tartózkodott az épületben. A szomszédos középiskolát tavaly már megtámadta a Boko Haram, akkor negyvenen veszítették életüket. Az iszlamisták ugyanis szentségtörésnek, nyugati, nem követendő dolognak tartják az oktatást, ezért követnek el merényleteket iskolák és diákok ellen.

Április elején Kenyában az al-Shabaab szomáliai iszlamista milícia egy egyetemre támadt és 148 diákot gyilkolt meg.

Áder beszáll a nemzeti parkok védelmébe?

Publikálás dátuma
2015.05.09. 07:26
Áder János szereti a természetet Fotó: szőlőkapálás Belecskén 2012-ben Forrás: Facebook/Áder János
Áder János köztársasági elnök elnök az Alkotmánybírósághoz fordult, normakontrollt kérve, mert - a hónapok óta szavukat hallató civil szervezetekhez hasonlóan -, úgy látja valami nincs rendben a nemzeti parkok működését alapvetően érintő, a földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel.

Az Országgyűlés április 28-án fogadta el ezt a sok vitát kiváltó törvényjavaslatot, amelynek aláírása és kihirdetése éppen tegnap vált esedékessé. A köztársasági elnök álláspontja szerint azonban a jogszabály egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban az Alaptörvénnyel. Áder közleményében azt magyarázza, hogy "a polgári demokrácia legfőbb ismérve a normakövetésen nyugvó jogállami működés, melynek fontos garanciáját jelenti a normakontroll kezdeményezésének alkotmányosan intézményesített joga. A törvényhozói akarat ugyanis csak az Alaptörvénnyel összhangban szolgálhatja a közjót, és ennek a törvények legapróbb részletkérdéseiben is tükröződnie kell."

A köztársasági elnök három kérdés vizsgálatára kéri az Ab-t. Egyrészt azt kérdezi, hogy "fogadott-e el az Országgyűlés feles többséggel olyan rendelkezéseket, amelyekről minősített többséggel kellett volna döntenie? Ez felveti a törvény egyes részeinek közjogi érvénytelenségét." Mint lapunk megírta, a törvényjavaslat kétharmados részeinek első végszavazása sikertelen volt, mert még kormánypárti képviselők is ellene szavaztak. Az ismét beterjesztett törvénytervezetből már kivették a kétharmados szavazást igénylő részeket és így a kormánypárti többség segédletével érvényes lett az újabb végszavazás.

Áder második és harmadik kérdése arra vonatkozik, hogy "sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok?", valamint "a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések e törvénnyel módosíthatók-e?" A két utóbbi kérdést - sokkal élesebben - a civil szervezetek és az ellenzéki parlamenti pártok is felvetették, mert szerintük a nemzeti parkok szakmai munkája és a természetvédelem elért eredményei is veszélybe kerülnek azzal, hogy a földjeik felett ezentúl a Nemzeti Földalapkezelő rendelkezik.

A civil szervezetek egyelőre örülnek, hogy nem lépnek hatályba a szerintük természetvédelmi szempontból aggályos passzusok és nem kerülnek ki a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezeléséből az állami tulajdonú védett földterületek. A köztársasági elnök indítványának elbírálására 30 nap áll az Ab rendelkezésére.

Áder beszáll a nemzeti parkok védelmébe?

Publikálás dátuma
2015.05.09. 07:26
Áder János szereti a természetet Fotó: szőlőkapálás Belecskén 2012-ben Forrás: Facebook/Áder János
Áder János köztársasági elnök elnök az Alkotmánybírósághoz fordult, normakontrollt kérve, mert - a hónapok óta szavukat hallató civil szervezetekhez hasonlóan -, úgy látja valami nincs rendben a nemzeti parkok működését alapvetően érintő, a földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel.

Az Országgyűlés április 28-án fogadta el ezt a sok vitát kiváltó törvényjavaslatot, amelynek aláírása és kihirdetése éppen tegnap vált esedékessé. A köztársasági elnök álláspontja szerint azonban a jogszabály egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban az Alaptörvénnyel. Áder közleményében azt magyarázza, hogy "a polgári demokrácia legfőbb ismérve a normakövetésen nyugvó jogállami működés, melynek fontos garanciáját jelenti a normakontroll kezdeményezésének alkotmányosan intézményesített joga. A törvényhozói akarat ugyanis csak az Alaptörvénnyel összhangban szolgálhatja a közjót, és ennek a törvények legapróbb részletkérdéseiben is tükröződnie kell."

A köztársasági elnök három kérdés vizsgálatára kéri az Ab-t. Egyrészt azt kérdezi, hogy "fogadott-e el az Országgyűlés feles többséggel olyan rendelkezéseket, amelyekről minősített többséggel kellett volna döntenie? Ez felveti a törvény egyes részeinek közjogi érvénytelenségét." Mint lapunk megírta, a törvényjavaslat kétharmados részeinek első végszavazása sikertelen volt, mert még kormánypárti képviselők is ellene szavaztak. Az ismét beterjesztett törvénytervezetből már kivették a kétharmados szavazást igénylő részeket és így a kormánypárti többség segédletével érvényes lett az újabb végszavazás.

Áder második és harmadik kérdése arra vonatkozik, hogy "sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok?", valamint "a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések e törvénnyel módosíthatók-e?" A két utóbbi kérdést - sokkal élesebben - a civil szervezetek és az ellenzéki parlamenti pártok is felvetették, mert szerintük a nemzeti parkok szakmai munkája és a természetvédelem elért eredményei is veszélybe kerülnek azzal, hogy a földjeik felett ezentúl a Nemzeti Földalapkezelő rendelkezik.

A civil szervezetek egyelőre örülnek, hogy nem lépnek hatályba a szerintük természetvédelmi szempontból aggályos passzusok és nem kerülnek ki a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezeléséből az állami tulajdonú védett földterületek. A köztársasági elnök indítványának elbírálására 30 nap áll az Ab rendelkezésére.