Cameron mutatványa

A brit voksolás előtt oldalakat töltöttek meg az elemzések, amelyek arról szóltak, vége az egypárti kabinetek korszakának, s a koalíciós kormányzás lesz az etalon Nagy-Britanniában. Ehhez képest teljesült David Cameron álma – s villámgyorsasággal alakul az egyszínű konzervatív kabinet. Elvileg a brit miniszterelnök teljesen szabad kezet kapott, hisz nem kell a kényelmetlen koalíciós partnerrel egyezkednie. Ám ami áldásnak látszik, néhány hét múlva már könnyen lehet átok. Eddig ugyanis a liberális demokratákra hivatkozva tudta sakkban tartani saját pártja szélsőségeseit, s fenntartani a középutas, sok tekintetben a Blair-i politika nyomdokain haladó irányt. Mostantól azonban nem lesz ellensúly a kabineten belül. Mindeddig cáfolták, hogy nagy jóléti lefaragásokra készül George Osborne pénzügyminiszter. A sok milliárd fontos csomag azonban közeleg, s sejthető, hogy a legnehezebben élőket sújtja majd leginkább. S afelől sincs semmi kétség, hogy a kelet-európai munkakeresőknek több akadállyal kell majd megküzdeniük.

Az igazán nagy tét, hogy mi lesz Európával. Le lehet fogadni, David Cameron nem úgy akar bevonulni a történelemkönyvekbe, mint az a miniszterelnök, aki kivezette az Európai Unióból a szigetországot. Ahogy nem szeretne az a kormányfő sem lenni, aki hagyta szétesni az Egyesült Királyságot. Kiszámíthatatlan, milyen szerepet fognak játszani a londoni alsóházban a diadalmas skót nacionalisták. Ahogy látszik, aligha elégszik meg Skócia a toryk által kínált szélesebb jogosítványokkal, s mihamarabb újraindíthatja a függetlenségi kampányt.

Ha Cameronnak a legnehezebb bűvészmutatványt is sikerülne végrehajtania, s a 2017-re beígért igen-nem referendum idejére meg tudná győzni az EU-val szemben mindig is zsigeri módon gyanakvó briteket, hogy a tagságot válasszák, akkor hosszú időre megint levehetnék napirendről a kivonulni vagy bennmaradni kérdést. Az uniós vezetők – bármennyire is idegesítik őket a brit követelések – kompromisszumot ajánlanak majd és segítséget fognak nyújtani, hogy a rettegett Brexit, vagyis a kilépés elkerülhető legyen. A font léte pedig úgysem kérdéses: kizárt, hogy a britek hajlandók lennének megválni szuverenitásuk szimbolikus jelképétől.