Óra indul!

Fodor Gábor, a liberálisok első embere mondott egy jót még azon melegében, a Jobbik tapolcai triumfálását követő reggelen. Merte szembe dicsérni druszáját, aki a győzelemtől és önnön cukiságától meghatva a Nagyérdemű tudtára adta, hogy ettől a szent, sőt történelmi naptól kezdve egyetlen kirekesztő vagy rasszista hangot sem fog megtűrni a pártjában, s innentől fogva egy magára valamit is adó jobbikos száját egyetlen cigányozó, vagy zsidózó szó sem hagyhatja el.

A fent említett Nagyérdemű a fodori laudáció hallatán csakis azért nem rohant el vésőért és kalapácsért, hogy a naivitás szobrát iziben megformálja az egykor volt SZDSZ elnökről, mert vagy a megrökönyödéstől, vagy pedig a kíváncsiságtól ülve marad a készüléke előtt. Így aztán nem kellett elhamarkodottan” rögtön ítélkeznie” Fodor úrról, de nem maradt le a leglényegesebbről sem. Nevezetesen arról, hogy az MLP elnöke mondandóját megtoldva szívrepesve várja az ihletett pillanatot, amikor a zsidó származású parlamenti képviselőket lajstromozni kívánó Gyöngyösi Mártont, az izraeli zászlóégető Novák Elődöt, valamint a Dunamenti cipőkbe rondító Kulcsár Gergelyt (aki undorító tettével még világhírű gerelyvető névrokonát is hírbe hozta!) úgy vágják ki szeretett pártjukból, mint a huszonegyet.

Jaj, jaj! Csak nehogy Fodor Gábor, s vele együtt mi is úgy járjunk majd, mint az a bizonyos baloldali hetilap Kaya Ibrahimmal és Joszip Tottal. Tudják, mikor anno számolták a napokat, hónapokat, éveket, azaz mennyi ideje is várják, hogy felkent uraik végre-valahára felvilágosítsák szeretett népüket az ő kilétükről. Deja vu érzésem van. Ugyanis már lassan kezd a múltba veszni a TTP, azaz a Tapolcai Történelmi Pillanat, s Gyöngyösi és társai még mindig vidáman melengetik a parlamenti széküket, mialatt Vona Gábor ihletett mondatai is szép lassan a feledés ködébe vesznek. Ő persze ezt egy cseppet sem bánja. Hiszen ha mindazt, amit akkor mondott, egy pillanatig is komolyan vette volna, már réges-rég megkapta volna az obsitot a Magyar Gárda, s civillé vedlett talpasai már javában irtanák anyaföld szerte a parlagfüvet. Persze, így azért már nem az igazi. Az óvatosan megtagadott betyárseregbe sem verbuválnának már.

Na és akkor mi van a kuruc.infoval és a Barrikáddal? Kedves Vona úr, csak azt ne mondja, hogy ezekhez sincs semmi közük. Na persze én sem állítom, hogy fentiek jobbikos médiák lennének, legfeljebb csak Jobbik közeliek (mielőtt még per lenne belőle). Mint ahogy a gój motorosok is. Csupán közeliek. Legalább annyira, mint a mézeskalácshuszár polgármester az immár világhírnévre szert tett Érpatakról, vagy eszme-és polgármestertársa Kecelről.

Elnök úr! Ha netán mégis tartaná a szavát, még ha késve is, hát mit mondjak, lenne dolga! Teszem azt azokkal, akik a kötelező tiszteletet sem akarták megadni az elhunyt főrabbinak, a holokamuzókkal, s majd elfeledem, az unióba delegált képviselőasszonnyal, aki magunkfajtára és magukfajtára osztaná kis hazánk népét. Már alig várom, hogy az igaz magyarok Öntől, s csakis Öntől tudják meg, nem kell félniük, soha sem lesznek palesztinok a saját hazájukban, mert mind a tízmilliónyian igaz magyarok vagyunk.

Vona úr! Óra indul…