Tarsolyt rábeszélték a focira

Publikálás dátuma
2015.05.18. 07:03
A Quaestor vezére őrizetben FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
A Quaestor vezetőjét 2001-ig egyáltalán nem is érdekelte a foci. Az előzetes letartóztatásban lévő Tarsoly Csaba a rendőrségen tett vallomásában azt mondta, rábeszélték a győri fociberuházásra, mert a stadionépítés fontos volt a labdarúgó-Európa-bajnokság magyarországi rendezésének tervei miatt. A vallomást az index.hu ismertette a hét végén.

Tokkal-vonóval harmincmilliárd forintot invesztált a Quaestor különféle forrásokból a győri futballkomplexumba. Ezt mondta a rendőrségen tett vallomásában Tarsoly Csaba, a brókercég március vége óta előzetes letartóztatásban lévő tulajdonosa. A vallomást az Index ismertette a hét végén

A bedőlt és hatalmas adósságokat maga mögött hagyó Quaestor-cégcsoport vezetője egyáltalán nem beszélt a politikusokhoz vagy gazdasági vezetőkhöz fűződő személyes kapcsolatairól, és a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdasági bűnözés elleni főosztályának nyomozói sem erőltették ezt. Tarsoly, akinek előzetes letartóztatását nemrég július 29-ig meghosszabbították, részletesen beszélt viszont a győri stadion és az ETO-Park beruházásainak pénzügyi hátteréről. A hatalmas ingatlanügylet körül bontakozott ki a botrány kirobbanása után talán a leghevesebb politikai csatározás. A Tarsollyal korábban kiváló viszonyban lévő Fidesz vezetői a Gyurcsány-kormányt hibáztatták, amiért 17 milliárd forintos MFB-hitelhez juttatta a Quaestort. Az Index korábbi cikke nyomán kiderült, hogy bár a Kehi - állításuk szerint - az Orbán-kormány hivatalba lépése után, 2011-ben feljelentést tett az ETO-ügyben, de a nyomozásról a rendőrség nem tud semmit.

Tarsoly most az Index szerint a rendőrségen azt állította, hogy ő 2001-ig egyáltalán nem akart focival foglalkozni, de miután a Quaestor elindította Győrben az első fiókirodáját, megjelentek nála a hazai futball – közelebbről meg nem nevezett – irányítói, és fél év alatt több tárgyaláson meggyőzték arról, hogy egy befektetésekkel foglalkozó, dinamikusan növekvő cégnek nem szabad kimaradnia a fociból. A cég 2001-ben 650 millió forintért megvette a Rába-gyárhoz tartozó 17 hektáros ingatlant a stadionnal együtt, amit egyetlen forintért felajánlott a városnak, de Győr elzárkózott a vétel elől. A Quaestor a 650 milliós vételár felét saját részvényeivel egyenlítette ki.

Még meg sem kezdődött a beruházás, de azonnal fontos szerepet kapott a magyar EB-pályázatokban. Az első Orbán-kormány beszállt a kontinensbajnokság rendezéséért folyó versengésbe, és a tervek szerint a győri lett volna az első nemzetközi szabványnak is megfelelő pálya az országban. Tarsoly a stadion mellé olyan bevásárlóközpontból, hotelből és irodaparkból álló komplexumot gondolt ki, amely üzleti alapon eltarthatta volna a futballcsapatot. A bróker szerint 2002 előtt elkezdték szervezni a fejlesztéshez szükséges MFB-hitelt, de közbejött a kormányváltás. Ezért neki és munkatársainak szüksége volt új kapcsolatok kiépítésére, hogy megindítsák a tárgyalásokat a bankkal. Tarsoly azt mondta, hogy a 2003-ban kipattant Kulcsár-ügy miatt eluralkodott bizalmatlanság és a magyar gazdaság akkori állapota is közrejátszott abban, hogy előremenekülve nagyprojektben kezdtek gondolkodni, mert csak ebben láttak megfelelő hozamot.

Az ETO-Park 2008-ban készült el, közben viszont a belvárosban megnyílt a győri Árkád bevásárló központ, kitört a nemzetközi pénzügyi válság, így gyakorlatilag kiadhatatlanná vált az új üzletház. Tarsolyék úgy döntöttek, hogy a bukás elkerülése érdekében inkább egy évig halasztják a megnyitót. Az MFB azonban mind nehezebben tűrte, hogy a kereskedelmi létesítmény üresen áll, ezért végül maga alapított olyan kereskedelmi vállalkozásokat, amelyekkel legalább részben meg lehetett tölteni a kongó üzletházat. A tíz csali cég között volt CBA-franchise élelmiszerbolt és ruhaüzlet is.

Milliárdos bukás volt az is, hogy az ETO-Park számára kiépítettek egy független, gázmotoros energiaellátó rendszert, amely amellett, hogy hűteni és fűteni is tudta a teljes komplexumot, áramfelesleget is termelt, amit jó áron átvett az állam. Ez a rendszer azonban rövid idő belül megszűnt, így mire beindult volna a nagyüzem, gazdaságtalanná vált az üzemeltetése.

Ismert, a jegybank március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd forint fiktív kötvénykibocsátás lehet. A kötvényeket a csoport értékpapír-kereskedő cége forgalmazta. Az ügyben a nyomozás március 11-én kezdődött el.

Perli a külügyet az Együtt
Beperelte a Külügyminisztériumot az Együtt: a Fővárosi Törvényszéknél és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) szeretné elérni az ellenzéki párt, hogy nyilvánosságra kerüljenek a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) és a Nemzeti Kereskedőház Zrt. Quaestor-üggyel kapcsolatos közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumai. Pápa Levente, az Együtt alelnöke elmondta: ezeket az adatokat a külügyi tárca a párt közérdekű adatigénylésére nem volt hajlandó kiadni. A Quaestor-ügy kirobbanásakor, a külügyi tárca és vezetője Szijjártó Péter is bejelentette, hogy a "KKM úgy döntött a Nemzeti Kereskedőház Quaestornál tárolt beruházásait azonnal ki kell venni, számláikat ott meg kell szüntetni".



Szerző

Migránsok és emigránsok

Publikálás dátuma
2015.05.18. 07:00
London, egyelőre még az egyik legvonzóbb célpont FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Lázár János szerint az Európai Unióban nehéz a magyarok kivándorlásáról beszélni, hiszen az emberek, a tőke és a szolgáltatások is szabadon mozoghatnak. A miniszter arra figyelmeztetett, a külföldön dolgozó magyarok évente 2 milliárd eurót utalnak haza, ami azt jelenti, hogy valójában Magyarországon képzelik el a jövőjüket. A Tárki legfrissebb kutatása viszont azt mutatja, hogy soha ennyien nem akartak még kivándorolni.

Az Európai Unióban nehéz a magyarok kivándorlásáról beszélni, hiszen az emberek, a tőke és a szolgáltatások is szabadon mozoghatnak. Annak idején részben ezért voksolt az ország az uniós tagság mellett. Ezt Lázár János szokásos csütörtöki tájékoztatóján válaszolta arra a kérdésre, mit akarnak tenni annak érdekében, hogy kevesebben hagyják el Magyarországot. A Miniszterelnökség vezetője arra emlékeztetett, hogy a külföldön dolgozó magyarok évente kétmilliárd eurót utalnak haza, ami azt jelzi, hogy valójában itt képzelik el a jövőjüket, csak pillanatnyi anyagi érdekeik miatt dolgoznak más országban. Ráadásul népességarányosan Csehország mellett Magyarország adja a legkevesebb külföldi munkavállalót az Unió tagországaiban.

A Tárki legfrissebb kutatása szerint viszont egy év alatt brutálisan megnövekedett a kivándorlási hajlandóság Magyarországon. Az áprilisban közzétett felmérésből kiderül, hogy minden tizedik magyar örökre elhagyná az országot, ez duplája a tavalyi aránynak. Ekkora mértékű elvándorlási hajlandóság gyakorlatilag a rendszerváltás, pontosabban 1993 óta nem volt az országban. Egy év alatt nőtt a rövid és hosszú távú külföldi munkavállalásban gondolkodó magyarok aránya is. Ez a szándék hullámzott az elmúlt két évtizedben: 1997 és 2005 között gyorsan nőtt, ám akkor rövid távon vállaltak munkát a magyarok. 2010-ig ez mérséklődött, 2010 és 2012 között újra megugrott, majd a 2014-ig tartó csökkenést követően ismét meredek emelkedésnek indult, egyetlen év alatt megkétszereződött. A felmérés szerint a migráció gondolatával elsősorban a férfiak, a munkanélküliek, a fiatalok, a szavazási hajlandóságot nem mutatók, a bérelt lakásban élők és a cigányok játszadoznak.

A magyarok elvándorlása a KSH szerint is erősödik, a trend továbbra is nagyon aggasztó. A legnagyobb kedvvel ugyanis a képzett fiatalok veszik a sátorfájukat. Az Egyesült Királyságban már bőven 350 ezer fölötti a magyarok száma, Németországban pedig meghaladta a 150 ezret. A magasabb fizetés és a jobb életkörülmények reményében a kevéssé képzettek ugyanúgy elhagyják az országot, mint a legképzettebbek, akik hosszabb távon nagy hasznot hajthatnának az országnak. A felmérések szerint visszatérni csak kevesen akarnak. A kormány évek óta képtelen érdemben kezelni a helyzetet, és legalább lassítani a folyamatot, ehelyett a Magyarországra való "megélhetési bevándorlással" foglalkozik, és annak káros hatásaival riogat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium működtetésében még április 22-n elindult a Gyere haza fiatal elnevezésű program, amelynek célja, hogy a külföldön dolgozó magyar fiatalok hazatérését segítse lakhatási és letelepedési támogatással, illetve megfelelő munkahely biztosításával. Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár akkor azt közölte, hogy elsőként a Londonban élő és dolgozó magyarokat célozták meg, és első körben a 100 millió forintos program segítségével 50 fiatal problémáját és hazatérését fogják segíteni. Ő maga is elismerte, hogy a problémához mérten kicsi a program pénzügyi kerete, de sikeressége esetén rövid időn belül szélesíteni fogják a kört és már nemcsak az Egyesült Királyságra fognak koncentrálni. Az államtitkár szerint Magyarországon még mindig sok a regisztrált álláskereső, miközben a hazai vállalkozások nem találnak megfelelő minőségű és számú munkaerőt. Sok esetben a skandináv országoknak orvost, Németországnak és Ausztriának henteseket és forgácsolókat, míg az Egyesült Királyságnak mérnököket képez hazánk – mondta. Czomba szerint a kormány nagyon szeretné, ha a fiatalok itthon találnának megfelelő munkalehetőséget, azonban szinte lehetetlennek nevezte felvenni a versenyt a nyugat-európai bérekkel. Úgy vélte, a külföldön munkát vállaló magyarok hazatérését a honvágy okozza, a lakhatás- és munkahelyhiány, illetve családi problémák kezelése pedig motiválhatja.

Szociális katasztrófát vizionálnak
A szocialisták azt állítják, hogy a kivándorlás szociális katasztrófához vezethet, hiszen komplett települések néptelenedhetnek el, szakemberhiány lesz, egyre kevesebb gyerek születik az országban, egyre kevesebben fizetnek adót. Bárány Balázs, a párt elnökségi tagja a napokban szóvá tette: az Európai Bizottság március jelentése szerint a magyar kormány nem tett meg mindet, hogy kihasználja a fiatalok foglalkoztatását segítő ifjúsági garanciaprogramot.

A Világbank adatai szerint egyébként a globális hazautalások mértéke 414 milliárd dollár, ami 2016-ig 540 milliárd dollárra fog emelkedni. Kelet-Közép-Európában a külfölditőke-befektetéseket követően a hazautalások jelentik a második legnagyobb külső pénzügyi forrást az országok gazdaságai számára. A statisztikából kiderül, hogy a a magyar GDP 1,8 százalékát a külföldön dolgozók utalják haza, Lengyelországban ez az arány 1,4 százalék, Szlovéniában 1,2, Romániában és Szlovákiában 2,1, míg Csehországban csak 1 százalék. A GDP-hez viszonyítva legnagyobb arányban Kirgizisztán részesedik kivándorló állampolgárai által hazaküldött jövedelemből: ott ez az arány a Világbank adatai szerint 31,4 százalék. Ezek azok az összegek, amelyekkel a külföldön letelepedők családtagjaikat támogatják, hiteleiket törlesztik, befektetéseket finanszíroznak és egyéb terveiket valósítják meg. Egy másik becslés szerint éves szinten több száz milliárd forintot jelentene a GDP-ben adó és fogyasztás formájában, ha az 500 ezer magyar, aki elhagyta az országot itthon maradt volna.

Helsinki Bizottság: üres levelet postázzunk
Aki ellenzi, az üres válaszborítékot küldje vissza a Miniszterelnökségnek a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs levelet - ezt javasolja a Magyar Helsinki Bizottság. A kormány akcióját számos hazai párt, civil szervezet, illetve nemzetközi fórum ítélte el. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság manipulatívnak minősítette a kérdéssort, amely fokozza az idegenellenességet, és tévesen hibáztatja a menekülteket számos állítólagosan Magyarországra meg Európára leselkedő veszély miatt. A Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta szerint már a levél is, amit mindenki megkap a miniszterelnöktől, annyira bizonyos válaszok felé tereli a válaszadókat, hogy az felháborító. Pardavi az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, tömény hisztériakeltés, amikor például a Charlie Hebdo szerkesztőségében történteket a bevándorlással hozzák összefüggésbe, hiszen az elkövetők mind francia állampolgárok voltak. A megélhetési bevándorlás mitől eleve pejoratív?- tette hozzá Pardavi, hiszen mindenki meg akar élni, ezért szerinte nem lehet senkit elítélni.

Szerző

Normafa: az igenek nyertek

Publikálás dátuma
2015.05.17. 22:46
MTI Fotó: Marjai János
Átrendezte a jól ismert politikai állapotokat a Normafa megújításáról rendezett népszavazás ügye: a Fidesz, az MSZP és az Együtt támogatta, a DK viszont fölöslegesnek tartotta, az LMP otthonmaradásra biztatott, s a Jobbik is elutasította. Végül a 27 százalékos volt a részvétel.

Az igen szavazatok nyertek a Normafa rendezésével kapcsolatos helyi népszavazáson - jelentette be Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármestere vasárnap este. A kerület vezetőjének tájékoztatása szerint a referendumon 27,6 százalékos volt a részvétel, amit kiemelkedően jó aránynak nevezett. Hozzátette: az összes szavazat 81 százaléka "igen", 19 százaléka "nem".

Erre a kérdésre lehetett válaszolni:

Egyetért-e Ön a Normafa területének helyreállításával a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (I.27.) számú határozatában foglaltak szerint?

Pokorni Zoltán azt hangsúlyozta: a kerületben élők többsége egyetért az önkormányzat által kijelölt rendezéssel. A folyamat több évet vesz igénybe, de több munkálatot - például a padok, szemetesek, játszóterek és sétautak rendbetételét - már a következő hetekben megkezdik - tette hozzá.

A helyi népszavazás is akkor érvényes, ha a választók fele elmegy szavazni, és eredményes ha az érvényesen szavazók fele ugyanúgy szavaz. Ha nem lesz érvényes a népszavazás, jogilag nem köti semmi az önkormányzatot, de Pokorni Zoltán fideszes kerületi polgármester többször kijelentette, hogy a résztvevők számától függetlenül elfogadja a döntést, azaz akkor is elfogadja a többség döntését, ha csak 15-en mennek szavazni.

Kerületi lakosként igennel voksolt Orbán Viktor a népszavazáson, amelynek sikere szerinte az egységről fog szólni. A miniszterelnök a feleségével, Lévai Anikóval adta le szavazatát a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában, majd az újságíróknak el is mondta hova húzta az ikszet a szavazólapon. Orbán azt is hozzátette: családja álláspontja szerint most a Normafa megvédése a feladat.

A kormányfő méltatta Pokorni Zoltán munkáját, utalva arra, hogy egyetértés van a kerületben. "Nem könnyű ilyen hangulatot kialakítani, az, hogy ilyen angyali türelemmel, hónapokon keresztül egyeztetve végül is sikerült elérni, hogy nagy ellenzője a területrendezésnek nem maradt, ez egy első osztályú szakmai munka" - értékelt. A miniszterelnök szerint a helyi népszavazás országos üzenete, hogy semmi sem reménytelen. Korábban ugyancsak a Zugligeti iskolában adta le szavazatát Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita.

Szerző