Tarsolyt rábeszélték a focira

A Quaestor vezetőjét 2001-ig egyáltalán nem is érdekelte a foci. Az előzetes letartóztatásban lévő Tarsoly Csaba a rendőrségen tett vallomásában azt mondta, rábeszélték a győri fociberuházásra, mert a stadionépítés fontos volt a labdarúgó-Európa-bajnokság magyarországi rendezésének tervei miatt. A vallomást az index.hu ismertette a hét végén.

Tokkal-vonóval harmincmilliárd forintot invesztált a Quaestor különféle forrásokból a győri futballkomplexumba. Ezt mondta a rendőrségen tett vallomásában Tarsoly Csaba, a brókercég március vége óta előzetes letartóztatásban lévő tulajdonosa. A vallomást az Index ismertette a hét végén

A bedőlt és hatalmas adósságokat maga mögött hagyó Quaestor-cégcsoport vezetője egyáltalán nem beszélt a politikusokhoz vagy gazdasági vezetőkhöz fűződő személyes kapcsolatairól, és a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdasági bűnözés elleni főosztályának nyomozói sem erőltették ezt. Tarsoly, akinek előzetes letartóztatását nemrég július 29-ig meghosszabbították, részletesen beszélt viszont a győri stadion és az ETO-Park beruházásainak pénzügyi hátteréről. A hatalmas ingatlanügylet körül bontakozott ki a botrány kirobbanása után talán a leghevesebb politikai csatározás. A Tarsollyal korábban kiváló viszonyban lévő Fidesz vezetői a Gyurcsány-kormányt hibáztatták, amiért 17 milliárd forintos MFB-hitelhez juttatta a Quaestort. Az Index korábbi cikke nyomán kiderült, hogy bár a Kehi - állításuk szerint - az Orbán-kormány hivatalba lépése után, 2011-ben feljelentést tett az ETO-ügyben, de a nyomozásról a rendőrség nem tud semmit.

Tarsoly most az Index szerint a rendőrségen azt állította, hogy ő 2001-ig egyáltalán nem akart focival foglalkozni, de miután a Quaestor elindította Győrben az első fiókirodáját, megjelentek nála a hazai futball – közelebbről meg nem nevezett – irányítói, és fél év alatt több tárgyaláson meggyőzték arról, hogy egy befektetésekkel foglalkozó, dinamikusan növekvő cégnek nem szabad kimaradnia a fociból. A cég 2001-ben 650 millió forintért megvette a Rába-gyárhoz tartozó 17 hektáros ingatlant a stadionnal együtt, amit egyetlen forintért felajánlott a városnak, de Győr elzárkózott a vétel elől. A Quaestor a 650 milliós vételár felét saját részvényeivel egyenlítette ki.

Még meg sem kezdődött a beruházás, de azonnal fontos szerepet kapott a magyar EB-pályázatokban. Az első Orbán-kormány beszállt a kontinensbajnokság rendezéséért folyó versengésbe, és a tervek szerint a győri lett volna az első nemzetközi szabványnak is megfelelő pálya az országban. Tarsoly a stadion mellé olyan bevásárlóközpontból, hotelből és irodaparkból álló komplexumot gondolt ki, amely üzleti alapon eltarthatta volna a futballcsapatot. A bróker szerint 2002 előtt elkezdték szervezni a fejlesztéshez szükséges MFB-hitelt, de közbejött a kormányváltás. Ezért neki és munkatársainak szüksége volt új kapcsolatok kiépítésére, hogy megindítsák a tárgyalásokat a bankkal. Tarsoly azt mondta, hogy a 2003-ban kipattant Kulcsár-ügy miatt eluralkodott bizalmatlanság és a magyar gazdaság akkori állapota is közrejátszott abban, hogy előremenekülve nagyprojektben kezdtek gondolkodni, mert csak ebben láttak megfelelő hozamot.

Az ETO-Park 2008-ban készült el, közben viszont a belvárosban megnyílt a győri Árkád bevásárló központ, kitört a nemzetközi pénzügyi válság, így gyakorlatilag kiadhatatlanná vált az új üzletház. Tarsolyék úgy döntöttek, hogy a bukás elkerülése érdekében inkább egy évig halasztják a megnyitót. Az MFB azonban mind nehezebben tűrte, hogy a kereskedelmi létesítmény üresen áll, ezért végül maga alapított olyan kereskedelmi vállalkozásokat, amelyekkel legalább részben meg lehetett tölteni a kongó üzletházat. A tíz csali cég között volt CBA-franchise élelmiszerbolt és ruhaüzlet is.

Milliárdos bukás volt az is, hogy az ETO-Park számára kiépítettek egy független, gázmotoros energiaellátó rendszert, amely amellett, hogy hűteni és fűteni is tudta a teljes komplexumot, áramfelesleget is termelt, amit jó áron átvett az állam. Ez a rendszer azonban rövid idő belül megszűnt, így mire beindult volna a nagyüzem, gazdaságtalanná vált az üzemeltetése.

Ismert, a jegybank március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd forint fiktív kötvénykibocsátás lehet. A kötvényeket a csoport értékpapír-kereskedő cége forgalmazta. Az ügyben a nyomozás március 11-én kezdődött el.

Perli a külügyet az Együtt

Beperelte a Külügyminisztériumot az Együtt: a Fővárosi Törvényszéknél és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) szeretné elérni az ellenzéki párt, hogy nyilvánosságra kerüljenek a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) és a Nemzeti Kereskedőház Zrt. Quaestor-üggyel kapcsolatos közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumai. Pápa Levente, az Együtt alelnöke elmondta: ezeket az adatokat a külügyi tárca a párt közérdekű adatigénylésére nem volt hajlandó kiadni. A Quaestor-ügy kirobbanásakor, a külügyi tárca és vezetője Szijjártó Péter is bejelentette, hogy a "KKM úgy döntött a Nemzeti Kereskedőház Quaestornál tárolt beruházásait azonnal ki kell venni, számláikat ott meg kell szüntetni".